A klímaváltozás már nem csupán távoli veszély a mezőgazdaság számára. Egy új nemzetközi kutatás szerint három Celsius-fokos globális felmelegedés esetén a búza inflációval korrigált világpiaci átlagára akár a 2010-es szint háromszorosára is emelkedhet. A 2026-os év pedig Magyarországon – és különösen Heves vármegye déli területein – már most megmutatta, milyen következményekkel járhat a tartós hőség és vízhiány.
Több nagy termőterület egyszerre kerülhet bajba
A Világgazdaság szeptember 1-jei cikke egy nemzetközi kutatás eredményeit ismerteti. A vizsgálat szerint nem önmagában egy-egy helyi aszály jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az, amikor a világ több jelentős búzatermő térségében egyszerre alakul ki súlyos vízhiány.
A kutatók számításai alapján két Celsius-fokos felmelegedés mellett tonnánként körülbelül 273 dolláros, három Celsius-foknál pedig már 364 dollár körüli búzaár is kialakulhat. Ez utóbbi a 2010-es, inflációval korrigált árszint nagyjából háromszorosa lenne. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem konkrét árjóslat, hanem klíma- és piaci adatokon alapuló hosszú távú forgatókönyv.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a súlyos vízhiány a búza 2000 és 2021 közötti éves világpiaci áringadozásának mintegy 74 százalékát magyarázhatja. A búza különösen sérülékeny, hiszen termőterületének világszerte mindössze mintegy 15 százaléka öntözött.
Magyarországon 23 százalékkal esett vissza a búza termésátlaga
A hosszú távú veszély mellett a magyar gazdák számára a probléma már 2026-ban is nagyon kézzelfogható.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján 986,9 ezer hektárról mintegy 4,235 millió tonna őszi búzát takarítottak be. Az országos termésátlag hektáronként 4,3 tonna lett, ami 22,7 százalékkal marad el a tavalyi 5,5 tonnától, és alig jobb a rendkívül aszályos 2022-es eredménynél.
A gazdák helyzetét tovább nehezítette, hogy az aratás kezdetén mindössze 60 ezer forint körüli összeget kínáltak tonnánként a búzáért. Később ugyan 70 ezer forint fölé emelkedett az ár, a gyenge termés és a magas költségek miatt azonban sok gazdaság számára rendkívül nehéz év lett 2026.
Heves vármegyében különösen nagy a baj
A Heves vármegyei adatok még közelebb hozzák a problémát. Már a nyár elején látszott, hogy az idei aratás nem hozza a remélt eredményeket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Igazgatósága júniusban közepes, illetve gyenge terméseredményekre számított, és jelentős különbségeket jelzett az északi dombvidéki, valamint a déli síkvidéki területek között.
Pély térségében például az őszi búza, árpa és tritikálé hozama többnyire hektáronként három tonna körül alakult, de akadtak négymázsás helyett négytonnás jobb táblák és mindössze egy tonnát adó területek is. A minőség több helyen megfelelő volt, a mennyiség azonban jelentősen elmaradt a várakozásoktól.
A nyár második felére tovább romlott a helyzet. Augusztus közepére Heves vármegyében a szokásosnál 140–180 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, a talaj vízhiánya pedig helyenként 160–170 milliméterre nőtt. A déli területeken már súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki.
Az augusztus 21-ig beérkezett kárbejelentések alapján pedig legalább 14 ezer hektárt érintett aszálykár Hevesben.
Nem csak a búza sínyli meg a szárazságot
A kalászosok betakarítása után a kukorica és a napraforgó helyzete még aggasztóbbá vált.
Heves vármegye egyes részein a kukoricánál a korábbi hektáronkénti tíz tonna helyett mindössze egy tonna körüli termést vártak. A tartós csapadékhiány és a rendszeresen visszatérő hőstressz miatt sok helyen visszafordíthatatlanná vált a károsodás.
Mindez azért különösen figyelmeztető, mert már 2025-ben is látszott a tendencia. Akkor Heves vármegyében közel 45 ezer hektárról 235 ezer tonna búzát takarítottak be, 5,24 tonnás hektáronkénti átlaggal. A kukoricánál viszont már akkor mindössze 3,73 tonnás átlagot mértek.
A víz megtartása egyre fontosabb kérdés lesz
A mostani helyzet túlmutat egyetlen rossz mezőgazdasági éven. Ha gyakoribbá válnak a hosszú, forró és csapadékszegény időszakok, a termelőknek egyre nagyobb kockázattal kell számolniuk.
A probléma pedig végül a vásárlókat is elérheti. A búza világpiaci árának tartós emelkedése idővel megjelenhet a liszt, a kenyér és a péksütemények árában, miközben a takarmány drágulása más élelmiszerek előállítási költségét is növelheti. Ugyanakkor rövid távon az árakat az időjárás mellett az energia- és műtrágyaköltségek, a készletek, a devizaárfolyamok, a kereskedelmi korlátozások és a háborús események is jelentősen befolyásolják.
Heves vármegye idei tapasztalatai mindenesetre már most figyelmeztetőek: az aszály nem egy jövőbeli probléma – 2026-ban itt van a földeken.
Források
Világgazdaság – Aggódhatunk a mindennapi kenyérért: háromszorosára drágíthatja a búzát a globális felmelegedés
Világgazdaság – A 2026-os magyar gabonatermés legfrissebb adatai
HEOL – Az aszálykár legalább 14 ezer hektárt érintett Hevesben
HEOL – Hevesben már Péter-Pál előtt beindult az aratás
HEOL – Visszafordíthatatlan károk a Heves vármegyei földeken
KSH – A búza termelése vármegye és régió szerint
Borítókép: Fehér Gábor.