Ma már csak régi fényképek és képeslapok őrzik annak a monumentális épületnek az emlékét, amely több mint fél évszázada még meghatározta Eger belvárosának látképét. A Kossuth Lajos utca és a mai Dr. Hibay Károly utca sarkán Baumhorn Lipót impozáns zsinagógája állt. Mindössze 54 év telt el az 1913-as felavatása és az 1967-es lebontása között.
A régi egri városképeket nézegetve feltűnik egy hatalmas kupola, amely ma már hiányzik a panorámából. Ez volt az egri status quo ante izraelita hitközség nagy zsinagógája, Eger 20. század eleji építészetének egyik leglátványosabb alkotása.
A feltöltött régi képeslap különösen érdekes: a Kossuth Lajos utca házai fölött jól látható az egykori zsinagóga kupolája. Ez a látvány évtizedeken keresztül természetes része volt Eger belvárosának.
Pillhofer Lipót telkétől a monumentális zsinagógáig
A zsinagóga a mai Dr. Hibay Károly utca és Kossuth Lajos utca találkozásánál, egy olyan területen épült fel, amely korábban Pillhofer Lipót kereskedő telke volt. A környék azonban már jóval korábban is szorosan kapcsolódott az egri zsidóság életéhez. A mai Hibay utca egy időben Zsidó-köz, illetve Zsidótemplom-köz néven is ismert volt.
A nagy zsinagóga megépítését nagyecséri Kánitz Dezső, a status quo hitközség meghatározó vezetője kezdeményezte. Az építkezés 1911-ben kezdődött, és 1913 augusztusára fejeződött be. A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárának összeállítása szerint az építkezés mintegy 300 ezer koronába került.
Baumhorn Lipót egyik egri alkotása
A terveket Baumhorn Lipót készítette, akinek nevéhez számos magyarországi zsinagóga kötődik. Legismertebb alkotásai közé tartozik a szegedi Új zsinagóga is.
Az egri épület 1911 és 1913 között készült el, késő eklektikus-szecessziós stílusban. Monumentalitását leginkább hatalmas központi kupolája adta. A korabeli városképben annyira hangsúlyos volt, hogy kupolájának csúcsa a környék meghatározó egyházi épületeinek magasságával vetekedett.
1913. szeptember 13-án ünnepélyesen felavatták az új zsinagógát. A templom nem egyszerűen vallási épület volt: az egri zsidó közösség erejét, társadalmi jelenlétét és a városhoz való kötődését is kifejezte.
Nem ez volt Eger egyetlen zsinagógája
Fontos különbséget tenni a város egykori zsinagógái között. A Kossuth–Hibay utcai, Baumhorn által tervezett épület a status quo ante hitközség temploma volt.
Egerben működött ortodox zsinagóga is: az 1880-as évek elején épült a mai Kossuth Lajos utca végén. Ennek épülete – jelentősen átalakítva és más funkcióban – fennmaradt, míg Baumhorn hatalmas zsinagógája eltűnt a városképből. Eger városi kiadványa is külön tárgyalja a két épület történetét.
1944 mindent megváltoztatott
A zsinagóga történetéről nem lehet úgy beszélni, hogy ne emlékeznénk meg az egri zsidóság tragédiájáról.
1944-ben a mai Hibay Károly, Fazola Henrik és Dobó utcák által határolt területen alakították ki az egyik egri gettót. Az egykor pezsgő zsidó közösséget a holokauszt szinte megsemmisítette.
A háború után a megfogyatkozott hitközség számára a hatalmas templom fenntartása már rendkívüli terhet jelentett. Az épületet kifosztották, állapota folyamatosan romlott, végül a hitközség eladta a városnak.
1967 – eltűnt Eger egyik legkülönlegesebb kupolája
A zsinagóga sorsa végül 1967-ben pecsételődött meg.
A korszak városrendezési elképzelései már más jövőt szántak ennek a belvárosi területnek. Az épületet lebontották, és ezzel Eger alig több mint fél évszázadot megélt monumentális zsinagógája végleg eltűnt.
A bontás jelentőségét ma talán még jobban érzékeltetik azok a régi panorámaképek, amelyeken a kupola a Bazilika, a Líceum, a templomtornyok és az egri vár környezetében a város sziluettjének önálló elemeként jelenik meg. A Nemzeti Archívumban például fennmaradt egy 1957-es MTI-felvétel is, amelyen még látható a zsinagóga.
A zsinagóga helyén megszületett az Unicornis
Az egykori templom helyén hamarosan egészen más rendeltetésű épület jelent meg.
A hatvanas évek végén turistaszállót emeltek a telken. Az Unicornis Szálló 1969. október 3-án nyitotta meg kapuit. Az elnevezés Eger címerének egyszarvújára utalt, de a névválasztásnak volt egy további helytörténeti kapcsolata is: korabeli forrás szerint dr. Soós Imre levéltár-igazgató azért is javasolta az Unicornis nevet, mert a 18. században a közelben már működött ilyen nevű vendégfogadó.
Így néhány év leforgása alatt teljesen megváltozott a Kossuth Lajos utca e részének arculata.
Egy hiányzó épület, amely még mindig része Eger történetének
Az egri nagy zsinagógából ma már nem lehet körbejárható műemlék. Megmaradtak azonban a fényképek, képeslapok, levéltári dokumentumok és az emlékezet.
És éppen ezért értékes a most előkerült régi képeslap is.
Nem csupán egy régi utcát mutat. Egy olyan Egert őrzött meg, amelyből ma már hiányzik egy meghatározó építészeti elem. A Kossuth Lajos utca házai mögött magasodó kupola emlékeztet arra, hogy a város története nemcsak azokból az épületekből áll, amelyek ma is körülvesznek bennünket, hanem azokból is, amelyeknek már csak a helyét tudjuk megmutatni.
Kapcsolódó tartalom a Minden, ami Eger oldalról
A blogon korábban már részletesen foglalkoztunk a környék történetével a Dr. Hibay Károly utca, egy időben Vidám utcának is hívták című írásban. Ebben a zsinagóga és a környék zsidó múltja is szerepel.
Dr. Hibay Károly utca, egy időben Vidám utcának is hívták – Minden, ami Eger
Források
Magyar Nemzeti Levéltár – „Volt egyszer egy egri zsinagóga”
Egermemorial – Vallási élet, az egri zsidó közösség és zsinagógái
Nemzeti Archívum – Eger városképe a zsinagógával
Napi Történelmi Forrás – Műemlékvédelmi rombolás Eger belvárosában
Eger Magazin – Eger egykor és most
Borítókép
Eger, Kossuth Lajos utca a régi képeslapon. A háttérben Baumhorn Lipót 1913-ban felavatott, monumentális zsinagógája látható. Az épületet 1967-ben bontották le, helyén később az Unicornis Szálló épült.