1552. szeptember 11-én már harmadik napja tartott Eger ostroma. A török előhad két nappal korábban érkezett a város közelébe, a vár védői pedig tudták: hosszú és kegyetlen küzdelem vár rájuk. Ezen a vasárnapon Hadim Ali budai pasa három nagy ágyúval lövetni kezdte a vár északi falait. Eger történetének egyik legnehezebb időszaka vette kezdetét.
Az elmúlt napokban napról napra követtük az 1552-es ostrom eseményeit. Szeptember 9-én az oszmán előhad megérkezett Eger közelébe, és megkezdődött az ostrom. A következő napokban egyre szorosabbá vált a gyűrű a vár körül.
Szeptember 11-én pedig már megszólaltak az ostromágyúk.
Három ágyú tüze érte a várat
Az Eger–1552 történeti összefoglalója szerint 1552. szeptember 11-én, vasárnap Hadim Ali budai pasa – még Kara Ahmed teljes seregének és ostromtüzérségének megérkezése előtt – tüzet nyitott a várra.
Három nagy oszmán ágyút állítottak fel, amelyek a vár északi falait vették célba.
A Nemzeti Archívum ugyancsak szeptember 11-hez kapcsolja Ahmed nagyvezír támadásának kezdetét, míg más történeti feldolgozások szeptember 9-ét tekintik az ostrom kezdetének. A különbség abból adódik, hogy nem minden kronológia ugyanazt az eseményt tekinti kezdőpontnak: az oszmán előhad megérkezését, a vár megszállását és körülzárását vagy az első komolyabb tüzérségi támadást.
Ezért szeptember 11-ét pontosabb az ostrom egyik első meghatározó harci napjaként számon tartani.
Dobó már jóval korábban tudta, mi közeledik
Eger védelme nem szeptemberben kezdődött.
A vár katonai megerősítésén már Varkoch Tamás idején dolgoztak. Az erősséget külső és belső várra osztották, majd Dobó István 1549-es kapitányi kinevezése után tovább folytatta az erődítési munkálatokat.
Dobó élelmet, fegyvert és hadianyagot halmozott fel, mert számolt egy hosszú ostrom lehetőségével. A vár stratégiai jelentősége óriási volt: Eger eleste utat nyithatott volna Felső-Magyarország felé.
1552 nyarára pedig egyértelművé vált, hogy szükség lesz minden előkészületre.
Temesvár és Szolnok eleste után az egyesült oszmán had Eger felé fordult.
Közel kétezer embernek kellett megtartania Egert
A védők pontos létszámára vonatkozó adatok forrásonként eltérnek. A Nemzeti Archívum alig kétezer fegyveresről ír, akik Dobó István és Mekcsey István vezetésével védték a várat. A főhadnagyok között ott volt Pethő Gáspár, Zolthay István, Figedy János és Bornemissza Gergely is.
Az ostromlók ezzel szemben jelentős számbeli és tüzérségi fölényben voltak.
A várvédők számára szeptember 11-én még nem lehetett tudni, hogy meddig kell kitartaniuk.
Csak azt tudták, hogy segítségre aligha számíthatnak.
Szeptember 11. még csak az ágyúzás kezdete volt
Fontos különbség, hogy a szeptember 11-i ágyútűz nem azonos a vár későbbi, folyamatos és nagyarányú bombázásával.
Dobó szeptember 13-án a Szentély-bástyáról viszonozta a tüzet, és az egri ágyúk komoly károkat okoztak az ellenséges tüzérségben. Néhány nappal később azonban a kapitány takarékoskodni kezdett a lőporral, mert tudta, hogy arra a későbbi gyalogsági rohamok idején még nagyobb szükség lesz.
A vár falainak folyamatos, nagyarányú ágyúzása szeptember 17-én kezdődött.
Ettől kezdve nappal az ágyúk rombolták a falakat, éjszaka pedig a védők igyekeztek kijavítani mindazt, amit lehetett.
A legnehezebb napok még előttük álltak
Szeptember 11-én Eger védői még az ostrom elején jártak.
Nem tudhatták, hogy szeptember 29-én hatalmas gyalogsági támadást kell majd visszaverniük. Nem tudhatták, mi történik október 4-én, amikor felrobban a várban tárolt lőpor egy része. És még előttük álltak az október 12–13-i nagy rohamok is.
Az ostrom heteken keresztül tartott.
A Magyar Kutatási Hálózat történeti összefoglalója szerint az ostrom szeptember 9-én kezdődött, Kara Ahmed és Szokoli Mehmed október 17-én hagyta el Eger környékét, Ali budai pasa pedig csapataival október 18-án követte őket.
Így ért véget az a küzdelem, amely Eger nevét évszázadokra összekapcsolta a helytállással.
1552. szeptember 11. – amikor megszólaltak az ágyúk
Ma már tudjuk, hogy a vár kitartott.
A szeptember 11-én a falakon álló emberek azonban ezt még nem tudhatták.
Előttük ott állt a hatalmas oszmán haderő, mögöttük pedig Eger vára, amelynek védelmére felesküdtek.
Az ostrom szeptember 9-én már megkezdődött. Két nappal később pedig az ágyúk tüze egyértelművé tette: Eger előtt hosszú és véres küzdelem áll.
A történet október 18-ig tartott.
És Eger kitartott.
Kapcsolódó cikkeink
474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma – Minden, ami Eger
474 éve ezen a napon végleg bezárult az ostromgyűrű Eger körül – Minden, ami Eger
Források
Minden, ami Eger – az ostrom kezdete, 1552. szeptember 9.
Minden, ami Eger – az ostromgyűrű bezárulása
Eger–1552 – Dobó István és az ostrom részletes kronológiája
Nemzeti Archívum – Eger hősei és krónikása
Nemzeti Örökség Intézete – Egri vár
Magyarságkutató Intézet – Az egri hősnők (1552) két história tükrében
Borítókép
Az egri vár 1552-es ostroma – digitális történeti rekonstrukció. Kép: Pazirik Informatikai Kft.