Eger belvárosának vannak utcái, amelyek történetét nem lehet egyetlen épülethez vagy korszakhoz kötni. A Klapka György utca éppen ilyen. A színház és a Deák Ferenc utca környékétől az Érsekkert és az Eger-patak irányába vezető rövid szakaszon régi intézmények, eltűnt épületek, modern beépítések és a város egyik legfontosabb történeti parkja találkoznak.
A magasból készült felvételen különösen jól látszik ez a sokszínűség. Régi cseréptetős házak mellett a 20. század második felének nagyobb épülettömbjei jelennek meg, miközben az Érsekkert fái már egy egészen más világot jeleznek. A mai látvány mögött azonban több mint egy évszázadnyi várostörténet rejtőzik.
Fürdő utca, Szmrecsányi Lajos utca, majd Klapka György utca
A mai Klapka György utca korábban Fürdő utca néven volt ismert. Az elnevezés logikus volt: ezen a környéken keresztül lehetett megközelíteni Eger fürdőnegyedét, amelynek jelentősége a 19–20. század fordulójára egyre nagyobb lett.
1923-ban a városi képviselő-testület az utcát Szmrecsányi Lajos egri érsekről nevezte el. Az érsek személye különösen szorosan kapcsolódott ehhez a városrészhez, hiszen az ő idejében, 1919-ben nyitották meg az addig érseki magánkertként működő Érsekkertet a nagyközönség előtt.
A második világháború után ismét megváltozott az utcanév. Ekkor kapta a közterület Klapka György, az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornokának nevét. Klapka leginkább Komárom védelmével írta be magát a magyar történelembe.
Az utca névváltozásai tehát önmagukban is Eger 20. századi történetének lenyomatai.
Az Érsekkert kapuja évszázadokkal idősebb az utca mai nevénél
A Klapka György utca egyik legértékesebb történeti emléke az Érsekkert főkapuja.
A park történetével a Minden, ami Eger oldalán már többször foglalkoztunk. Az egykori vadaskertből a 18. század folyamán fokozatosan reprezentatív püspöki kert alakult ki. A Klapka utca felőli kovácsoltvas kapu a barokk Eger egyik ma is látható különleges emléke.
A kapun átlépve szinte pillanatok alatt megváltozik a város. Az utca épületei és forgalma után az Érsekkert évszázados fái, sétányai, tava és történeti emlékei következnek.
Nem véletlen, hogy a Klapka György utca és az Érsekkert története ennyire összefonódott. Az utca északi oldalról ma is a park egyik legfontosabb városi megközelítési útvonala.
Egy különleges iskola is itt épült fel
A környék egyik meghatározó épülete a hallássérült gyermekek oktatására létrehozott intézmény.
Az egri intézetet 1901-ben alapították, a ma ismert Klapka utcai épület azonban később készült el. Az új intézet Wälder Gyula tervei alapján 1928-ra épült fel.
Az épület önmagában is figyelemre méltó, homlokzatán szobrászati díszek találhatók. Történetének érdekessége, hogy ugyanebben az időszakban Eger több jelentős középülete és idegenforgalmi létesítménye is formálta a környék városképét.
Az intézmény ma is az oktatás szolgálatában áll, így közel egy évszázada meghatározó része ennek az utcának.
A régi Korona Szálló is hozzátartozik a környék történetéhez
A Klapka utca történetéből nem maradhat ki a közeli egykori Korona Szálló sem.
A szálloda építése 1927-ben kezdődött, és 1929-ben nyitotta meg kapuit. Tervezője ugyancsak Wälder Gyula volt. A korszakban modernnek számító épület negyven vendégszobával, éttermekkel és sörözővel várta a vendégeket.
Az épület neve az évtizedek során többször megváltozott. Korona Szállóként kezdte történetét, később Táncsics Szálló, Egri Csillag, majd Park Szálló néven is ismerték az egriek.
A régi képeslapok különösen érdekesek ebből a szempontból, mert megmutatják, mennyire más léptékű és hangulatú volt egykor a Szmrecsányi Lajos – mai Klapka György – utca környéke.
Teherautók és műhelyek a mai belvárosban
A Minden, ami Eger oldalán nemrég egy 1964-ben készült Fortepan-felvétel segítségével már felidéztük a Klapka utca egyik ma szinte felismerhetetlen korszakát.
A mai belvárosi környezetben nehéz elképzelni, de a Klapka György utcában egykor az AKÖV telephelye működött. Teherautók, autóbuszok, műhelyek és gazdasági épületek foglalták el azt a területet, amelynek környezete később jelentősen átalakult.
Az 1964-es fényképen a háttérben még a Gárdonyi Géza Színház és az Egri Bazilika segít azonosítani a helyet.
Ez talán az egyik legjobb példája annak, milyen nagy változáson ment keresztül Egernek ez a része a 20. század második felében.
Egy eltűnt főispáni villa emléke
A Klapka György utca és az Egészségház utca találkozásánál egykor egy látványos, 1903-ban épült szecessziós villa állt.
Az épület eredetileg főispáni lak és hivatal volt, később más funkciókat kapott. Az államosítást követően egészségügyi célokra használták, és egy időben itt működött a tüdőgondozó is.
A régi villa azonban nem maradt fenn.
1979-ben lebontották, helyén 1981-re elkészült az akkori pártiskola modern épülete. Napjainkban ezt az épületet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem használja.
Ha egymás mellé tesszük a régi fényképeket és a mai utcaképet, ezen a ponton különösen látványos a változás: egy szecessziós villa helyét néhány évtized alatt teljesen más léptékű épület foglalta el.
A Petró-villa története
A Klapka György utca másik különleges épülete a 14. szám alatt álló Petró-villa.
Az épület dr. Petró Kálmán számára készült, tervei az 1920-as évek elejéről származnak. Egykor elegáns lakóvilla volt hallal, ebédlővel, szalonnal, hálószobákkal és kiszolgálóhelyiségekkel.
A villa története később összekapcsolódott Eger egészségügyével. Az egri Tüdőgondozó 1972-ben költözött az épületbe, és 45 éven keresztül, 2017-ig működött itt.
Így ugyanabban az utcában több olyan épületet is találunk – vagy találhattunk egykor –, amely valamilyen módon Eger egészségügyi történetéhez kapcsolódott.
A Klapka utca egy régi szőlőprést is őrzött
Van még egy kevésbé megszokott emléke az utcának.
A Minden, ami Eger oldalán korábban bemutattuk azt a régi, 19. századi szőlőprést, amely hosszú időn át a Klapka György utcában állt. Megmentésére és felújítására összefogás indult, hiszen a szerkezet Eger évszázados szőlő- és borkultúrájának különleges ipartörténeti emléke.
Egy ilyen tárgy első pillantásra talán idegennek tűnhet egy belvárosi utcában, valójában azonban nagyon is egri történetet mesél.
A magasból még jobban látszik, mennyit változott a környék
A mostani felvétel azért érdekes, mert nem egyetlen épületre koncentrál. Egyszerre mutatja meg azt a városi szövetet, amely hosszú évtizedek alatt alakult ki.
Egymás mellett látjuk a régi cseréptetős épületeket, a nagyobb intézményi tömböket, a 20. század második felének beépítéseit és az Érsekkert zöldjét.
Ha ugyanerről a területről rendelkezésünkre állna egy száz évvel korábbi légifelvétel, alighanem sok részletet nehéz lenne összeegyeztetni a mai látvánnyal.
Az utca nyomvonala és néhány meghatározó épület kapaszkodót adna, körülöttük azonban egy másik Eger rajzolódna ki.
Egyetlen utcában Eger több korszaka
Talán éppen ez teszi különlegessé a Klapka György utcát.
Nem Eger legismertebb műemléki utcája, és a turisták többsége valószínűleg úgy halad végig rajta, hogy nem is sejti, mennyi történet kapcsolódik hozzá.
Pedig itt találkozik az egykori Fürdő utca emléke Szmrecsányi Lajos érsek korával, az Érsekkert barokk öröksége a két világháború közötti Eger építészetével, az egykori villák világa a szocialista városépítéssel, az AKÖV telephelyének emléke pedig a mai belvárossal.
És közben ott maradt az Érsekkert is, amely több mint két évszázados kapujával szinte állandó pontként figyelte a környék átalakulását.
A Klapka György utca ezért nem csupán egy utca Eger térképén. Egy rövid várostörténeti séta, amelyen néhány száz méter alatt Eger több különböző korszakával találkozhatunk.
Források
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon
Minden, ami Eger – Stadion utca története – Érsekkert
Minden, ami Eger – A szőlőprés, amely visszakaphatja Eger kapuját
Beszélő utcanevek – Klapka György utca
Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteménye – Eger, Klapka György utca
Eger Megyei Jogú Város – Petró-villa építészeti értékvizsgálata
Borítókép: Eger, a Klapka György utca és környéke a magasból. Fotó: Szinok Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése