Szeptember 15. az Európai Mozdonyvezetők Napja. Ezen a napon azokat az embereket ünnepeljük, akik nap mint nap utasok százaiért, a szerelvények biztonságos közlekedéséért és sokszor egy egész vasútvonal működéséért viselnek felelősséget. Eger és Heves vármegye vasúttörténete is elképzelhetetlen lenne nélkülük: a régi egri fűtőház gőzmozdonyaitól az Eger–Szilvásvárad vonalon át egészen a Mátra és a Bükk erdei kisvasútjaiig.
1995 óta szeptember 15. a mozdonyvezetőké
Az Európai Mozdonyvezetők Szakszervezetének Szövetsége, az ALE 1995-ben határozott arról, hogy szeptember 15-én Európa több országában megemlékezzenek a mozdonyvezetőkről.
A nap célja kezdettől fogva az volt, hogy az utazóközönség figyelmét is ráirányítsa erre a különleges hivatásra.
A mozdonyvezető munkája ugyanis jóval több annál, amit az utas a peronról lát. Folyamatos figyelmet, pontos szabályismeretet, fegyelmet és gyors döntéseket követel, miközben a vezető közvetlenül felel a rábízott szerelvény biztonságos közlekedéséért.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete minden évben ezen a napon köszönti a mozdonyvezetőket, motorvonatvezetőket és vasúti járművezetőket.
Egerben egykor külön fűtőház szolgálta a mozdonyokat
Eger vasúti múltjában a mozdonyvezetőknek különösen fontos szerep jutott.
Ahogy korábbi vasúttörténeti összeállításainkban már bemutattuk, Egerben a Füzesabony–Eger vasútvonal 1872-es megnyitását követően hosszú időn keresztül fűtőház működött.
Az Eger–Putnok vasútvonal 1908-as megnyitása újabb korszakot hozott. Az egri fűtőház új mozdonyokat kapott, később pedig többek között 375-ös gőzmozdonyok is szolgáltak itt.
A két világháború között már 17–18 darab 375-ös tartozott az állományhoz, majd más mozdonysorozatok is megjelentek Egerben.
Ezeket a gépeket emberek tartották mozgásban.
A gőzösök idején a mozdonyvezető mellett a fűtő munkája is nélkülözhetetlen volt. Szén, gőz, olaj, füst és hatalmas hőség tartozott a mindennapjaikhoz, miközben a maihoz képest lényegesen kevesebb műszaki berendezés segítette a munkájukat.
Az Eger–Putnok vonal különösen nehéz szolgálatot jelenthetett
A Minden, ami Eger oldalán nemrég részletesen feldolgoztuk az 1908. november 12-én megnyitott Eger–Putnok vasútvonal történetét.
A Bükk nyugati oldalán vezető pálya mozdonyvezetői szempontból sem volt hétköznapi.
Egerből indulva Felnémet, Almár és Szarvaskő felé a vonat fokozatosan hegyvidéki terepre érkezett. Hidakat, szűk völgyeket és alagutakat kellett leküzdenie, miközben a tehervonatokon egykor jelentős mennyiségű fát, követ, szenet és más nyersanyagot is szállítottak.
A gőzmozdonyok korában mindez különösen nagy szakértelmet kívánt.
A vonal történetének tragikus fejezete is kapcsolódik a mozdonyvezetői hivatáshoz. 1955. augusztus 25-én Szarvaskő és Mónosbél között felrobbant egy 375-ös gőzmozdony kazánja. A mozdonyvezető életét vesztette, a fűtő és a vonatvezető pedig súlyosan megsérült.
A történet ma, a mozdonyvezetők napján arra is emlékeztet, hogy ez a hivatás mindig komoly felelősséggel és olykor veszéllyel járt.
Egerből ma is vonattal indulhatunk a Bükk felé
Az egykori Eger–Putnok vasút teljes hosszában ma már nincs személyforgalom.
A Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszon 2009 decemberében szűnt meg a személyszállítás, az Eger–Szilvásvárad szakasz azonban 2026-ban is működik.
Így ma is felszállhatunk Egerben a vonatra, majd Felnémet, Almár, Szarvaskő, Mónosbél és Bélapátfalva érintésével eljuthatunk Szilvásváradra.
A vasút Eger egyik legkülönlegesebb pontján is áthalad: közvetlenül az egri vár mellett vezet. A több mint száz éve kialakított nyomvonal mára a városkép megszokott részévé vált.
Amikor azonban egy vonat elhalad a várfal alatt, érdemes arra is gondolni, hogy a vezetőállásban valaki éppen a szolgálatát végzi.
Heves vármegye három erdei vasútja
A mozdonyvezetők napján nem feledkezhetünk meg Heves vármegye és közvetlen környezetének erdei vasútjairól sem.
Az EGERERDŐ Zrt. három kisvasutat működtet:
a Szilvásváradi Állami Erdei Vasutat, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasutat és a Mátravasutat.
Ezek ma elsősorban turisztikai szerepet töltenek be, történetük azonban szorosan kapcsolódik az erdőgazdálkodáshoz, a fakitermeléshez és az egykori ipari szállításhoz.
A kisvonatok vezetői számára pedig ugyanúgy alapkövetelmény a szakmai tudás és a biztonságos közlekedés, mint a nagyvasúton.
Egy szilvásváradi mozdonyvezető, aki közel négy évtizede szolgál
Heves vármegyéből különösen szép példát találunk arra, milyen hosszú életpályát jelenthet a vasút szeretete.
Varró Albert, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút mozdonyvezetője 2025 márciusában miniszteri elismerésben részesült több évtizedes munkájáért.
Az EGERERDŐ akkori beszámolója szerint addigra már 39 éve dolgozott a szilvásváradi vasútüzemben.
Pályáját jegykezelőként és vonatvezetőként kezdte, 1987-ben szerzett keskeny nyomtávú dízelmozdony-vezetői jogosultságot, 2000-től pedig gőzmozdonyt is vezethetett.
A kisvasút fejlődésének több korszakát végigdolgozta, és a szilvásváradi hibrid mozdony tesztelésében, üzembe helyezésében és vezetésében is részt vett.
Egyetlen ember történetén keresztül szinte a Szalajka-völgyi vasút elmúlt négy évtizedét is végigkövethetjük.
A mozdony változik, a felelősség marad
A régi egri fűtőház gőzmozdonyai, a későbbi dízelgépek, a Kispiros motorvonatok vagy éppen a szilvásváradi hibrid kisvasúti mozdony között műszakilag hatalmas különbség van.
Egyvalami azonban nem változott.
A vezetőálláson mindig ott ül egy ember.
Ő figyeli a pályát, a jelzéseket, a műszereket és a szerelvény viselkedését. Neki kell időben felismernie a veszélyt, és neki kell meghoznia azt a döntést, amelytől adott esetben sok ember biztonsága függ.
Szeptember 15. ezért elsősorban nem a mozdonyok ünnepe.
Hanem azoké az embereké, akik vezetik őket.
Egerben, Szilvásváradon, Felsőtárkányban, Gyöngyösön és szerte az országban ma nekik szól a köszönet.
Eseménymentes szolgálatot és jó utat kívánunk minden mozdonyvezetőnek!
Kapcsolódó cikkeink
Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkig – Minden, ami Eger
Egy kis vasúttörténet – Eger–Szilvásvárad–Putnok (87) – Minden, ami Eger
A Bükk legendás vasútja – A szilvásváradi Kispiros története
Az enyészet nyomában – A 87-es vasútvonal utolsó évei
Múlt és jelen: Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül
Vonatozás, kaland és természet – az 5 legjobb kisvasutas kirándulás Eger környékén
A Várhegyi bánya és a felsőtárkányi kisvasút története
Források
Mozdonyvezetők Szakszervezete – Ma van a Mozdonyvezetők Napja
Országos Széchényi Könyvtár – Az európai mozdonyvezetők napja
EGERERDŐ Zrt. – Varró Albert mozdonyvezető miniszteri elismerésben részesült