Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

A Maconkai-víztározó és tórendszer nyáron is különleges úti cél, ősszel azonban egészen más arcát mutatja. A vízparti fák lassan aranyba és vörösbe fordulnak, a hűvösebb reggeleken ködfoltok ülnek a víz fölé, miközben a környező dombok és a Mátra vonulatai különleges hátteret adnak a tavaknak. A Drone Vision friss felvételein éppen ez az őszi Maconka látható – ráadásul madártávlatból jól kirajzolódik az is, mennyivel összetettebb ez a hely egy egyszerű horgásztónál.

Júliusban már bemutattuk a Maconkai Horgásztavat, most azonban érdemes visszatérni hozzá. Nemcsak az új őszi képek miatt: az eredeti cikk történeti részét is pontosítjuk, és közben néhány olyan érdekességgel egészítjük ki, amelyek még jobban megmutatják, miért vált Maconka az ország egyik legismertebb horgászvizévé.

Nem az 1990-es években született – Maconka története régebbre nyúlik vissza

Az egyik legfontosabb pontosítás éppen a tó születésének idejét érinti. A Maconkai-víztározó nem az 1990-es évek végén jött létre, ahogyan korábbi cikkünkben szerepelt.

A tározó az 1970-es évek nagy vízrendezési munkáinak eredménye. A Zagyva tározós vízrendezési programjának részeként épült meg a Kisterenyei és a Mátraverebélyi tározókkal együtt. A Maconkai-víztározót 1975-ben alakították ki a Zagyva felduzzasztásával, és 1977-től működött teljes kapacitással.

Elsődleges feladata az árvízcsúcsok mérséklése volt, de kezdettől fontos szerepet kapott a térség vízellátásában is: egyenletes nyersvízutánpótlást biztosított a bátonyterenyei vízmű számára. A horgászat eredetileg járulékos hasznosításként jelent meg.

Néhány évtized alatt azonban éppen ez utóbbi tette országosan, majd nemzetközileg ismertté Maconka nevét.

Egy víztározóból egész tórendszer lett

Aki csak az országútról pillant rá Maconkára, könnyen egyetlen nagy vízfelületnek gondolhatja. A magasból készült felvételeken azonban sokkal jobban látható a valódi szerkezete.

A fő tározó mellett előtározó, szigetek, félszigetek, kisebb tavak és különböző horgászati célokra kialakított vízterületek alkotják a rendszert. A fejlesztések során a korábbi egyszerű víztározóból fokozatosan összetett horgász- és szabadidős terület született.

Különösen jelentős változásokat hoztak a 2000-es évek. A déli tóbővítés 2001–2002-ben, majd a 2010–2011-es fejlesztések tovább növelték és tagolták a vízterületet.

Ma már hét elkülönült vízterületből álló rendszerről beszélhetünk.

Ez azért is érdekes, mert a tórendszer kialakulásának történetéhez egy személyes történet is kapcsolódik. Dr. Dérer István, a Maconka fejlődésében meghatározó szerepet játszó horgászvezető egy korábbi interjúban arról mesélt, hogy gyermekként lerajzolta, miként alakítaná át a tavat. A rajzon hét tó szerepelt. Évtizedekkel később, több fejlesztési ütem után valóban hét elkülönült vízterület alakult ki.

58 hektárnyi víz a dombok között

A völgyzárógátas, dombvidéki tározó és tórendszer vízfelülete mintegy 58 hektár, a hozzá tartozó kezelt védterület pedig körülbelül 82 hektár.

Maconka fekvése önmagában is különleges. A Mátra és a Cserhát találkozásának közelében, Bátonyterenye mellett terül el, így a nyílt víz mögött szinte minden irányban dombok emelkednek.

Ősszel ez az adottság különösen látványossá válik. A sárguló parti növényzet, a vízen megjelenő reggeli pára és a környező hegyek rétegei olyan tájképet alkotnak, amely miatt akkor is érdemes megállni itt, ha valaki életében még soha nem fogott horgászbotot.

A mostani drónfotókon ráadásul olyan részletek is láthatók, amelyek a partról szinte észrevehetetlenek: a tavakat elválasztó keskeny földsávok, a szigetek, a változatos partvonal és a kisebb vízfelületek együttese.

Több mint 67 ezer rekordfogás

Maconka hírnevét természetesen elsősorban a halállománya alapozta meg.

A tórendszer saját rekordfogási adatbázisa egészen elképesztő méretű. A 2026. szeptember 26-i állapot szerint már 7272 horgász 67 708 rekordhala szerepelt benne.

Vagyis júliusi cikkünk megjelenése óta is tovább növekedett az adatbázis.

A számok mögött évtizedek tudatos halgazdálkodása áll. Pontyok, nyurgapontyok, tükörpontyok, koi pontyok, amurok, harcsák, csukák, süllők és tokfélék mellett számos más halfaj él a tórendszerben.

És nem pusztán régi rekordokról beszélünk.

2026 szeptemberében is sorra kerültek be új fogások az adatbázisba. Szeptember 20-án például 17,5 kilogrammos nyurgapontyot regisztráltak a gáti szakaszon, szeptember 15-én pedig egy 17,35 kilogrammos tükörponty került horogra.

Maconka tehát ma is pontosan azt tudja, amiről híressé vált: rendszeresen ad kapitális halakat.

Harcsák, amelyek már valóban óriások

A tórendszer történetének legnagyobb fogásai között egészen elképesztő harcsák szerepelnek.

A csónakos rekordlistán egy 2014 októberében kifogott 81,5 kilogrammos, 222 centiméter hosszú harcsa áll az élen. Ugyanabban az évben egy 81 kilogrammos, 210 centiméteres példány is horogra került.

A listán szerepel 73 kilogrammos és 71,25 kilogrammos harcsa is.

Ezek a fogások jól érzékeltetik, miért lett Maconka neve fogalom a hazai sporthorgászatban.

Külön világ a Rekord-tó

A tórendszeren belül a Rekord-tó önmagában is figyelemre méltó.

Itt közel tízezer rekordfogást tartanak nyilván. A különleges halállományt jól mutatja, hogy a tó rekordjai között 30 kilogramm feletti lapátorrú tokok is találhatók. A legnagyobb nyilvántartott példány 34,54 kilogrammos és 132 centiméter hosszú volt.

A Rekord-tó tehát nem egyszerűen hangzatos nevet kapott: valóban olyan halállománnyal rendelkezik, amely önállóan is országos érdekességgé teszi.

Egy másik különlegesség: régészeti lelőhely is rejtőzik a környéken

Maconka története azonban jóval régebbre nyúlik vissza magánál a víztározónál.

A mai víztározó környezetében régészeti lelőhelyet is nyilvántartanak. A területen a késő bronzkorhoz, azon belül a pilinyi kultúrához köthető település nyomait azonosították.

Már 1975-ben – éppen a tározó kialakításának időszakában – történt itt régészeti helyszíni szemle, majd 2004-ben ismét vizsgálták a területet.

Vagyis ahol ma horgászok ülnek a vízparton, annak környékét emberek már több ezer évvel ezelőtt is ismerték és használták.

A víz, amelyre folyamatosan vigyázni kell

A látványos táj mögött komoly vízgazdálkodási munka zajlik.

Maconka dombvidéki tározóként különösen érzékeny a csapadék mennyiségére és a Zagyva vízhozamára. Az elmúlt évtizedekben több aszályos időszak is komoly kihívást jelentett. A tó hosszú távú vízállási adatai jól mutatják, hogy az aszályok, árvizek, vízpótlások és fejlesztések folyamatosan alakítják a rendszert.

Ez azért fontos, mert a Maconkai-víztározó egyszerre vízgazdálkodási létesítmény, horgászvíz, élőhely és turisztikai terület.

A gyönyörű őszi táj tehát nem magától értetődő adottság: fenntartása és a megfelelő vízminőség megőrzése folyamatos munkát igényel.

Ősszel egészen más élmény

A nyári Maconka mozgalmas. Horgászok, versenyek, hosszú nappalok és erős napsütés jellemzi.

Az ősz csendesebb.

A reggeli hideg levegőben megjelenő pára végigúszik a víz felett, a nap alacsonyabbról világítja meg a partot, a lombkoronák pedig napról napra változtatják a színüket. A Drone Vision mostani képein talán éppen ez a legszebb: ugyanazt a tórendszert látjuk, amely nyáron horgászparadicsomként ismert, mégis egészen más hangulatban.

És innen nézve az is érthetővé válik, miért érdemes Maconkát nem egyszerűen horgásztóként kezelni.

Egerből is megér egy őszi kirándulást

Maconka ugyan Nógrád vármegyében található, de Eger és Heves vármegye északi részéről is jó kirándulási célpont. Ráadásul a táj sem idegen: a Mátra északi térsége, a Zagyva völgye és a környező dombvidék már átvezet Nógrád világába.

Horgászat nélkül is van miért megállni.

Egy ködös őszi reggel, a víz fölött megjelenő első napsugarak vagy egy aranyló késő délután egészen más Maconkát mutat, mint amit a legtöbben a horgászfotókról ismernek.

A nyári cikkünk után ezért most érdemes újra ránézni erre a helyre.

Maconka ősszel nemcsak a rekordhalakról szól. A vízről, a ködről, az aranyló fákról és arról a különös tájról is, amelyet talán éppen felülről lehet igazán megérteni.

Források

Minden, ami Eger – Maconkai Horgásztó: Magyarország egyik legismertebb horgászparadicsoma

Maconkai-víztározó és tórendszere – hivatalos oldal

Maconka – rekordfogások adatbázisa

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Maconkai víztározó és tórendszere

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Bátonyterenye, Maconkai víztározó

Maconkai-víztározó – vízgazdálkodási háttéranyag

Maconkai-víztározó és tórendszere

Borítókép: Őszi reggel a Maconkai-víztározónál. Fotó: Drone Vision

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top