- október 2-án végleg lemondott miniszterelnöki tisztségéről gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Mire elérkezett ez a nap, a márciusi forradalom békés átalakulásának reménye már egyre távolibbnak tűnt, az ország pedig fegyveres konfliktus felé sodródott. Az eseményekből Eger és az akkori Heves és Külső-Szolnok megye sem maradt ki: itt már tavasszal megkezdődött a nemzeti őrsereg szervezése, nyárra pedig több mint 14 ezer nemzetőrt írtak össze.
Batthyány és az 1848-as fordulat
Batthyány Lajos 1848 tavaszán történelmi feladatot kapott. Március 17-én V. Ferdinánd megbízásából István nádor őt nevezte ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökévé. Kormányának névsorát április elején terjesztette fel jóváhagyásra, a kabinet pedig olyan meghatározó reformkori politikusokat fogott össze, mint Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Eötvös József és Szemere Bertalan.
Az év azonban egyre súlyosabb politikai és katonai válságot hozott. Batthyány szeptemberben már egyszer benyújtotta lemondását, ám a nádor ismét kormányalakással bízta meg. A helyzetet tovább élezte Jellačić támadása, majd Lamberg Ferenc Fülöp meggyilkolása Pesten.
Batthyány Bécsbe utazott, hogy megpróbáljon kiutat találni a válságból, de erőfeszítései nem jártak sikerrel. 1848. október 2-án végleg lemondott miniszterelnöki tisztségéről.
Ezzel lezárult az első felelős magyar kormány történetének egyik legfontosabb fejezete.
Egerben már márciusban megmozdult a város
Miközben Pesten és Pozsonyban zajlottak a forradalom sorsfordító eseményei, a hírek rendkívül gyorsan eljutottak Egerbe is.
Március 17-től már gyűléseket és megmozdulásokat tartottak a városban. Március 18-án a városháza előtt összegyűlt egriek előtt felolvasták a pesti forradalom 12 pontját.
A következő nap, 1848. március 19. Eger történetének is emlékezetes dátumává vált.
A korabeli leírás szerint több ezres tömeg gyűlt össze, és a városi közgyűlést rendhagyó módon, „az Isten szabad ege alatt” tartották meg.
A városban ekkor már nem egyszerűen a pesti események híreit követték. Eger maga is bekapcsolódott a forradalmi átalakulásba.
Határozat született arról, hogy a 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dalát 4000 példányban nyomtassák ki az egri Líceum nyomdájában.
A városházára kitűzték a nemzetiszínű zászlót, majd a Líceum csillagvizsgáló tornyán, a középületeken és a laktanyán is megjelentek a magyar nemzeti színek.
Megalakult az Egri Polgári Őrsereg
A március 19-i események egyik legfontosabb döntése a nemzeti őrsereg megszervezése volt.
Az Egri Polgári Őrsereg feladata kezdetben elsősorban a város rendjének, valamint a személy- és vagyonbiztonságnak a fenntartása volt. A szervezéshez külön küldöttséget állítottak fel.
Az egri elképzelések szerint az őrseregbe önkéntesen lehetett jelentkezni. A tagokat puskás és lándzsás osztályokba tervezték beosztani, nagyobb létszám esetén pedig századokat kívántak létrehozni.
A polgárőrök megkülönböztető jelként kokárdát viseltek volna a fövegükön, bal karjukon pedig nemzetiszínű szalagot.
A szabályok egyik érdekes pontja azt is kimondta, hogy társadalmi rangjától függetlenül mindenkinek engedelmeskednie kellett az őrség jogszerű felszólításának. Ugyanakkor az őröknek is rangkülönbség nélkül kellett fellépniük a rendbontókkal szemben.
Lenkey Károly már a kezdetektől ott volt
Az egri szervezés egyik meghatározó alakja Lenkey Károly nyugalmazott császári-királyi százados lett.
Nevét ma kevésbé ismerik, mint öccséét, Lenkey Jánosét, pedig Károly ugyancsak jelentős szerepet vállalt az 1848–49-es eseményekben.
Már a március 19-i szervezéskor kikérték katonai szakértelmét. Ez érthető volt: a polgári őrseregbe jelentkezők többségének nem volt megfelelő katonai tapasztalata, ezért nélkülözhetetlenek voltak a korábban hivatásos katonaként szolgáló tisztek.
Később Lenkey Károlyt nevezték ki az egri önkéntesek élére.
A Lenkey család neve így különösen szorosan összekapcsolódott Eger 1848–49-es történetével. Lenkey János szülőháza a mai Széchenyi István utcában állt; az épület és a hozzá kapcsolódó emlékezet ma is a szabadságharc egyik fontos egri helyszíne.
A Minden, ami Eger korábban a Széchenyi István utca történetének bemutatásakor is felidézte Lenkey János és az 1848–49-es szabadságharc kapcsolatát a várossal.
Nemcsak Egerben szerveződtek
Az egri kezdeményezés nem maradt elszigetelt.
Már 1848 márciusában Gyöngyösön, Pásztón, Hevesen és a megye más településein is megindult a nemzetőrség szervezése.
Az áprilisi törvények elfogadása után mindez már országosan szabályozott keretek között folytatódhatott.
Batthyány Lajos április 21-i rendelete alapján megkezdődött a nemzetőri szolgálatra kötelezettek összeírása is.
Ennek eredménye Heves és Külső-Szolnok megyében különösen figyelemre méltó volt.
Több mint 14 ezer embert írtak össze
1848 júniusának közepére Heves és Külső-Szolnok megye négy járásában több mint 14 ezer nemzetőrt vettek lajstromba.
Fontos, hogy az akkori megye területe nem egyezett meg a mai Heves megyével. Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegye a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye jelentős területeit is magában foglalta.
A végleges összeírás csak őszre készült el, de már nyáron megkezdődött a katonai szervezet kialakítása.
Előbb két, később három nemzetőr zászlóaljat szerveztek.
Az egri önkéntesek parancsnoka Lenkey Károly, a gyöngyösi központú zászlóalj főparancsnoka Almásy Ernő, a mezőtúri körzeté pedig Mesterházy István lett.
A századosig terjedő tiszti állományt maguk a nemzetőrök választhatták, a magasabb parancsnokokat azonban Batthyány nevezte ki a nádor jóváhagyásával.
Ez közvetlen kapcsolatot teremtett az első magyar miniszterelnök kormányzati tevékenysége és a Heves megyei nemzetőrség megszervezése között.
A polgárőrségtől a fegyveres küzdelemig
1848 márciusában még elsősorban a közrend fenntartása volt a nemzetőrség feladata. Néhány hónap alatt azonban alapvetően megváltozott az ország helyzete.
Nyár végére és őszre egyre inkább katonai feladatok kerültek előtérbe.
A márciusi eufória helyét lassan a háborús készülődés vette át.
Batthyány közben mind nehezebb helyzetbe került. Egyszerre próbálta megőrizni az áprilisi törvényekkel létrejött alkotmányos rendszert és elkerülni a nyílt fegyveres összeütközést.
1848 őszére azonban ez gyakorlatilag lehetetlenné vált.
Október 2. egy korszakhatár lett
Amikor Batthyány Lajos 1848. október 2-án végleg lemondott, Egerben és Heves megyében már hónapok óta működött az a szervezet, amelynek kiépítésében az ő kormánya is meghatározó szerepet játszott.
A március 19-én még városi rendfenntartó erőként elképzelt Egri Polgári Őrsereg története addigra összekapcsolódott az országos szabadságküzdelemmel.
Batthyány története pedig tragikus véget ért.
1849 januárjában elfogták, majd halálra ítélték. 1849. október 6-án Pesten kivégezték.
Ugyanezen a napon Aradon tizenhárom honvédtiszt életét oltotta ki a megtorlás.
Egerben és Heves megyében azonban ma is számos név és helyszín őrzi az 1848–49-es események emlékét. Lenkey János, Lenkey Károly, Csiky Sándor és a megye nemzetőrei annak a történetnek a helyi szereplői voltak, amely 1848 tavaszán még békés polgári átalakulásként kezdődött, néhány hónappal később pedig már Magyarország szabadságáért vívott fegyveres küzdelemmé vált.
Források
Minden, ami Eger – Eger szíve, ahol évszázadok története találkozik: a Széchenyi István utca titkai
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek: évszázadok története őrződik a táblákon
Magyar Nemzeti Levéltár – 1848. március 19. Egerben: Városi közgyűlés „az Isten szabad ege alatt”
Dobó István Vármúzeum – Fényesebb a láncnál a kard… Mesterházy István díszpallosa
Magyar Nemzeti Levéltár – Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezése
Lenkey Társaság – Lenkey Károly nemzetőr-őrnagyi kinevezése
Borítókép: Batthyány Lajos Barabás Miklós festményén. Fotó: Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár