Eger-Felnémet ipari múltjának egyik meghatározó létesítménye volt a régi mészkőőrlő, amelynek hatalmas téglatornyai évtizedeken keresztül hozzátartoztak a városrész látképéhez. Az Eger és Felsőtárkány közötti út közelében álló üzem a Bükk mészkincsének feldolgozásában játszott fontos szerepet. Egykor munkások dolgoztak a gépek mellett, tehervonatok szállították az elkészült termékeket, a hegyoldalból pedig kötélpályán érkezett a kitermelt kőzet. A rendszerváltozás után azonban megváltozott az üzem sorsa. A termelés új helyre költözött, a régi épületek kiürültek, majd 2012-ben megkezdődött a bontásuk. Ma már csak fényképek, visszaemlékezések és korabeli dokumentumok őrzik a felnémeti mészkőőrlő történetét.
Amikor még az egri érsekség birtokolta a mészkőlelőhelyet
A felnémeti mészkőbányászat története jóval korábbra nyúlik vissza, mint a később felépült nagyüzemé. A Berva-völgy és a környező hegyoldalak mészkővagyonát már a 20. század elején vizsgálták. Schréter Zoltán geológus 1912-ben készítette el a terület egyik első részletes földtani térképét, kutatásait pedig később is folytatta.
A mészkőlelőhely és a Berva-völgy jelentős része az államosításig az egri érseki uradalomhoz tartozott. Az érsekség az 1930-as évektől kezdve nagyobb figyelmet fordított a mészkő kitermelésére, elsősorban mészégetési célokra.
A korai bányászat még egészen más körülmények között zajlott, mint a későbbi gépesített termelés. A kőzetet jelentős kézi munkával fejtették, a szállításban pedig fontos szerepet kapott az erdei vasút.
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút egyik szárnyvonala a Berva-hegy oldalában fekvő mészkőbánya kiszolgálására épült ki. A keskeny nyomtávú vasút nemcsak a faanyag, hanem a kitermelt kőzet mozgatásában is szerepet vállalt.
A második világháború idején a bányászat visszaesett, 1944–1945-ben pedig a rendelkezésre álló helytörténeti adatok szerint szünetelt a kitermelés.
Az 1950-es években kezdődött a nagy átalakulás
A háború utáni iparosítás alapvetően megváltoztatta Felnémet és a Berva-völgy életét. A Finomszerelvénygyár felépítése, a környék ipari fejlesztése és az építőanyagok iránti növekvő kereslet egyaránt hozzájárult a mészkőbányászat korszerűsítéséhez.
A bányának 1949 és 1954 között több tulajdonosa is volt. Az új korszak egyik fontos dátuma 1954. október 1-je, amikor létrejött a Mátrai Ásványbánya Vállalat.
Ettől kezdve szervezettebb, tervszerűbb bányaművelés indult. A korábbi, nagyrészt kézi munkára épülő termelést fokozatosan gépesítették, és megkezdődött a feldolgozókapacitás bővítésének előkészítése.
1956-ban beruházási program készült egy korszerű bányaüzem, valamint zúzó- és osztályozóberendezések létesítésére.
A fejlesztések egyik legfontosabb eleme a felnémeti mészkőőrlő megépítése lett.
Felépült az üzem, amely évtizedekre meghatározta Felnémet látképét
A Felnémet és Felsőtárkány közötti út mentén 1957 és 1963 között épült fel a mészkőőrlő üzeme. A kor ipari építészetére jellemző magas téglafalak, többszintes feldolgozóépületek és technológiai tornyok messziről felismerhetővé tették a létesítményt.
Az építkezés nem csupán néhány új épület felhúzását jelentette. Olyan ipari rendszert kellett kialakítani, amely összekapcsolta a hegyoldali bányát, a feldolgozást és a vasúti áruszállítást.
1964-ben megnyitották a Berva-bérci bányát, a tengerszint feletti 380 méteres szinten. A kitermelt mészkövet drótkötélpályán juttatták el az őrlőüzemhez.
Ez a megoldás jelentős előrelépést jelentett a korábbi szállítási módszerekhez képest. A hegyoldalból érkező kőzet közvetlenül a feldolgozás helyszínére kerülhetett, ahol zúzással, őrléssel és osztályozással különböző szemcseméretű termékeket állítottak elő.
A felnémeti mészkőőrlő a hatvanas évekre a térség egyik fontos ásványfeldolgozó létesítményévé vált.
Mire használták a felnémeti mészkőőrleményt?
A mészkőfeldolgozás jelentősége messze túlmutatott Eger és Felnémet határain.
Az üzem termékei több gazdasági ágazatban is felhasználhatók voltak. Az 1960-as évek elején még jelentős szerepet játszottak az osztályozott bányatermékek, később azonban egyre nagyobb kereslet mutatkozott a különböző mészkőlisztek iránt.
A talajjavító mészkőlisztet elsősorban a savanyú talajok kémhatásának javítására használták. Ez a mezőgazdaságban különösen fontos volt, hiszen a talaj megfelelő kémhatása befolyásolja a növények tápanyagfelvételét és fejlődését.
A takarmányozási célú mészkőőrlemény az állattartásban kapott szerepet, kalciumforrásként.
Az aszfaltozási mészkőlisztet az útépítésben alkalmazták, ahol az ásványi töltőanyagok a megfelelő keverékösszetétel kialakításában játszanak szerepet.
Az 1970-es évektől a technológia többszöri korszerűsítésével egyre finomabb szemcséjű termékek készülhettek Felnémeten.
Az 1980-as évek közepére az üzem már jelentős mennyiségben gyártott mikroőrleményeket is. Ezek olyan finomra őrölt ásványi anyagok, amelyeknek számos ipari felhasználási lehetőségük van.
A felnémeti üzem az 1980-as évek végéig az ország egyik legjelentősebb termelője volt több mészkőőrlemény-fajtában.
Vasút, kötélpálya és iparvágány – különleges szállítási rendszer működött
A mészkőőrlő történetének egyik legérdekesebb része a hozzá kapcsolódó közlekedési infrastruktúra.
Felnémeten egyszerre volt jelen a keskeny nyomtávú erdei vasút, a nagyvasúti iparvágány és a bányából érkező kötélpályás szállítás.
Az Eger–Putnok vasútvonalhoz kapcsolódó iparvágány lehetővé tette, hogy az elkészült mészkőtermékeket vasúti kocsikba rakodják, majd az ország különböző pontjaira továbbítsák.
Az Eger-Felnémet állomásról a Berva-völgy felé kiágazó iparvágány a Finomszerelvénygyár és a mészkőüzem kiszolgálásában egyaránt fontos szerepet töltött be.
A vasúti pálya egyes szakaszain jellegzetes, fehér bervai mészkővel burkolt támfalak épültek. Ezek a műtárgyak a helyi kőanyag ipari és építészeti felhasználásának sajátos emlékei voltak.
A vasúti rendszer különlegessége abban rejlett, hogy a térség iparosításának különböző korszakai találkoztak benne. A régebbi erdei vasúti hálózat mellett megjelentek a nagyvasúti szállítás korszerűbb megoldásai, miközben a bányából kötélpályán érkezett a nyersanyag.
A Minden, ami Eger blog korábban az „Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben” című írásában is foglalkozott ezzel a különleges ipari közlekedési rendszerrel. Az egykori pályák története ma már önálló helytörténeti értéket képvisel.
A mészkőőrlő és a felnémetiek mindennapjai
A gyárak és bányák történetét gyakran a termelési adatok, beruházások és tulajdonosváltások alapján mutatják be. A felnémeti mészkőőrlő azonban nem csupán ipari létesítmény volt, hanem a környék munkavilágának része is.
A mészkőbányászat és a feldolgozás többféle szakmának adott munkát. Bányászokra, gépkezelőkre, karbantartókra, villanyszerelőkre, lakatosokra, vasúti dolgozókra és szállítással foglalkozó munkásokra egyaránt szükség volt.
A termelés során a nehéz fizikai munka mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a gépek és az automatizált technológiai folyamatok.
A felnémeti ipari övezet fejlődése a környék társadalmi életére is hatással volt. Az iparosítás idején sokan kerültek a mezőgazdaságból az ipari munka világába, és a rendszeres gyári foglalkoztatás új megélhetési lehetőséget teremtett.
A Finomszerelvénygyár, a mészkőbánya és az őrlőüzem együtt olyan ipari környezetet alkotott, amely évtizedeken keresztül meghatározta Felnémet arculatát.
A rendszerváltozás után új korszak kezdődött
Az 1980-as évek végére a mészkőőrlemények piaca jelentősen átalakult.
A korábban nagy mennyiségben értékesített talajjavító mészkőliszt iránti kereslet visszaesett, 1989 végére pedig az ilyen célú értékesítés gyakorlatilag megszűnt.
A rendszerváltozás után megindult az állami ipari vállalatok átalakítása és privatizációja.
1992-ben a felnémeti mészkőlelőhelyet és az őrlőüzemet a svájci érdekeltségű OMYA vállalatcsoport vásárolta meg. Ezzel létrejött az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft.
Az új tulajdonos a termelés korszerűsítését helyezte előtérbe. A régi technológia és a korábban felépített létesítmények egyre kevésbé feleltek meg a modern ásványfeldolgozás követelményeinek.
A vállalat ezért új feldolgozóüzem létesítése mellett döntött.
2001-ben elkészült az új mészkőőrlő
Az OMYA 2001-ben új, korszerű technológiával felszerelt őrlőüzemet épített közvetlenül a bánya közelében.
A beruházás jelentős változást hozott a termelésben. A feldolgozás közelebb került a kitermelés helyéhez, így a korábbi szállítási rendszer egy része feleslegessé vált.
A régi, Felsőtárkány felé vezető út mellett fekvő őrlőüzemet kiürítették, a termelést pedig az új létesítménybe helyezték át.
A régi telephelyet 2002. január 29-én átadták Eger városának, illetve a kezelésében közreműködő EVAT Zrt.-nek.
Ezzel lezárult a régi felnémeti mészkőőrlő aktív ipari története.
A városi vagyonkezelő később megpróbálta a még használható épületek egy részét bérbe adni, ám ezek a kezdeményezések csak részben bizonyultak eredményesnek.
A hatalmas épületegyüttes fokozatosan elveszítette eredeti funkcióját.
Az elhagyott téglatornyok utolsó évei
A 2000-es években a felnémeti mészkőőrlő egyre inkább elhagyott ipari területté vált.
A korábban működő berendezések eltűntek, a termeléshez szükséges épületek kiürültek, az egykori telephely egyes részeit pedig lassan birtokba vette a növényzet.
A magas téglatornyok azonban továbbra is álltak.
Aki Egerből Felsőtárkány felé közlekedett, még hosszú éveken át láthatta a jellegzetes ipari épületeket. A háttérben feltűnő felnémeti templomtoronnyal együtt különös látványt alkottak: egymás mellett jelent meg a település hagyományos és ipari öröksége.
A 2011-ben készült fényképeken még jól felismerhető az egykori üzem épületegyüttese. A tornyok ablaknyílásai, a téglafalak és az elhagyott ipari környezet egy már lezárult korszakról tanúskodnak.
Ekkor azonban már közeledett a végleges eltűnésük.
2012 – amikor eltűnt a régi mészkőőrlő
A felnémeti ipari terület átalakítását Eger városa már korábban napirendre tűzte.
A közel kilenchektáros egykori mészkőőrlő területének rehabilitációját városfejlesztési dokumentumok is tárgyalták. A tervek között szerepelt a használaton kívüli ipari építmények részleges elbontása, a terület környezeti rendezése és új vállalkozói telephelyek kialakítása.
2012 tavaszán megkezdődtek a látványos bontási munkálatok.
A régi őrlőmű egyik meghatározó épületét robbantással bontották le. A korabeli beszámolók szerint ugyanebben az időszakban, 2012 tavaszán és nyarán felszedték az egykori üzem vasúti vágányhálózatát is.
Ezzel nemcsak néhány használaton kívüli épület tűnt el, hanem a felnémeti iparosítás egyik legjellegzetesebb látványa is.
A bontás egy nagyobb átalakulás része volt. A Berva-völgyben korábban működő ipari vasutak és kiszolgáló létesítmények közül több ekkorra már elveszítette eredeti szerepét.
A Minden, ami Eger blog „Nem úgy van az, mint volt rég” című korábbi írása az Eger–Putnok vasútvonal és a felnémeti iparvágányok történetét is bemutatta. Ezek az előzmények jól érzékeltetik, milyen jelentős vasúti infrastruktúra kapcsolódott egykor a városrész üzemeihez.
Mi maradt a felnémeti mészkőőrlőből?
A régi üzem épületeinek eltűnése nem jelentette a felnémeti mészkőipar végét.
A bányászat és a mészkőfeldolgozás az új technológiára épülő üzemben folytatódott, a korábbi telephely pedig elveszítette eredeti szerepét.
A régi őrlő helyének későbbi hasznosítását már nem a nagyüzemi mészkőfeldolgozás, hanem a terület rendezése és az új gazdasági funkciók kialakításának szándéka határozta meg.
Az egykori gyár történetének számos részlete azonban ma is figyelmet érdemel.
Ilyen például a kötélpályás kőszállítás, amely a bánya és a feldolgozóüzem között teremtett közvetlen kapcsolatot. Ugyancsak különleges emlék a keskeny és normál nyomtávú vasutak egykori találkozása, valamint az a tény, hogy a felnémeti mészkőből készült termékeket az ország számos iparága felhasználhatta.
A helyi ipartörténet szempontjából az is fontos, hogy a régi üzem több gazdasági korszakot élt át: az állami iparosítás időszakát, a hetvenes és nyolcvanas évek technológiai fejlesztéseit, a rendszerváltozás utáni privatizációt, végül a modern feldolgozásra való áttérést.
Egy fénykép, amely már történelem
Vámossy Béla 2011-ben készült felvétele különösen értékes dokumentuma Felnémet közelmúltjának.
A képen még állnak a régi mészkőőrlő jellegzetes téglatornyai. A háttérben látható templomtorony, a domboldal és az előtérben növekvő fák együttesen idézik fel azt a látványt, amely hosszú időn keresztül hozzátartozott a településhez.
A felvétel egy évvel a nagy bontások előtt örökítette meg az épületeket.
Az ilyen fényképek jelentősége az idő múlásával egyre nagyobb lesz. Nem csupán egy régi gyárat mutatnak, hanem azt is, hogyan változott Eger és Felnémet környezete az elmúlt évtizedekben.
A mészkőőrlő története arra is emlékeztet, hogy a város múltját nem kizárólag műemlékek, templomok és történelmi középületek alkotják. Ugyanúgy hozzátartoznak az egykori gyárak, bányák, vasúti pályák és azok a munkahelyek, amelyek generációk életét határozták meg.
A felnémeti mészkőőrlő ma már nem része a városképnek. Története azonban tovább él a helytörténeti dokumentumokban, az egykori dolgozók emlékeiben és azokban a fényképekben, amelyek még megőrizték az eltűnt épületek látványát.
Források
Minden, ami Eger – Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben
Minden, ami Eger – Nem úgy van az, mint volt rég
Felnémet városrész honlapja – A mészkőbánya története
Felnémet városrész honlapja – Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben
Eger Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia, OMYA Projekt
Eger Megyei Jogú Város – Közgyűlési jegyzőkönyv, 2011. március 31.
IHO – Elmúló vasútvonalak a Berva-völgyben
MTA REAL-J – Építőanyag folyóirat, 2010/3.
Borítókép: A volt mészkőőrlő épületei Eger-Felnémeten, a bontás előtti évben, 2011-ben. Fotó: Vámossy Béla.