Egerben vannak olyan helyek, amelyek mellett szinte észrevétlenül halad el az ember, pedig évszázadok történetét őrzik. A Maklári út fölött, egy csendes kis köz végén található Rókus-kápolna éppen ilyen. A város egyik legrégebbi barokk épülete, amelynek falai a pestisjárványok emlékét, a régi egri polgárcsaládok történetét és egy legendás mátrai betyár emlékezetét is őrzik.
A Rókus-kápolna nem tartozik Eger legismertebb turisztikai látnivalói közé. Nincsenek előtte hosszú sorok, nem veszik körül üzletek és vendéglátóhelyek, mégis különleges hangulata van. A régi sírkövek, az öreg fák és a domboldal csendje olyan világot idéznek, amelyből egyre kevesebb maradt meg a mai városban.
Egy kápolna, amelyet a pestisjárvány emlékére emeltek
A Rókus-kápolna története a 18. század elejére vezethető vissza. Eger lakosságát az 1709-ben kezdődő pestisjárvány súlyosan érintette. A járvány idején született meg az elhatározás, hogy Szent Rókus tiszteletére kápolnát építenek.
Szent Rókust a katolikus hagyomány a pestisbetegek és a járványoktól szenvedők védőszentjeként tiszteli. Kultusza különösen azokban az évszázadokban erősödött meg, amikor a pusztító járványok egész településeket tizedeltek meg.
Az egri kápolna építése a homlokzaton található évszámok alapján 1712 és 1714 között zajlott. Építőjeként Pirner Mihály kőművesmestert tartják számon. Az épület a város korai barokk építészetének egyik értékes emléke.
A kápolna nem csupán vallási célokat szolgált. Megépítése a járványoktól való félelemnek, a túlélésért érzett hálának és az akkori egri közösség összetartozásának is emléket állított.
A régi Német temető története
A kápolnát körülvevő sírkertet egykor Német temetőnek is nevezték. Az elnevezés onnan származik, hogy a 18. században Egerbe települt német polgárok közül sokan itt találtak végső nyughelyet.
Ezek a családok jelentős szerepet játszottak a török uralom után újjáépülő város gazdasági és társadalmi életében. Kereskedők, iparosok és vagyonos polgárok éltek a környéken, különösen az Almagyar utca és a mai Dobó utca térségében.
A kápolna alatt 1734-ben kriptát alakítottak ki, amelyet 1771-ben tovább bővítettek. A történeti feljegyzések szerint több ismert egri család is ide temetkezett, köztük a Ringelhan, a Forst, a Hering, a Butler és a Szepessy család tagjai.
A temető a 19. század végére megtelt. Az Egri Híradó 1894-ben már a túlzsúfoltságáról számolt be. A város temetkezési igényeinek kielégítésére más sírkertek váltak szükségessé, köztük a Rozália temető, ahol 1895-ben kezdődtek a temetkezések.
A Rókus temető így fokozatosan lezárt, történeti sírkertté vált. A régi sírkövek és családi emlékek ma is Eger több évszázados múltjáról mesélnek.
Barokk részletek és a Fazola-műhely öröksége
A kápolna építészeti értéke jóval nagyobb annál, mint amit szerény mérete első pillantásra sejtet.
Homlokzatát eredetileg szoborfülkék díszítették, amelyekben Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália és Szent Fábián faszobrai kaptak helyet. Ezek az alkotások a 20. század első évtizedeire eltűntek eredeti helyükről.
Az épület fölött egyszerű, fából készült harangtorony emelkedik. A kápolna Szent Rókus nevét viselő harangját 1940-ben Szlezák László budapesti harangöntő készítette.
Külön figyelmet érdemel a kápolna kovácsoltvas kapuja is, amelyet a történeti leírások a híres egri Fazola-műhelyhez kötnek. A 18. század közepén készült vasmunkák Eger barokk kori kézműves hagyományainak értékes emlékei.
A kápolna előtt álló kőfeszület az 1756-os évszámot viseli. A kereszt, a régi sírkövek és az épület együttese különleges történelmi hangulatot teremt.
Vidróczki Márton legendája is ide vezet
A Rókus temető egyik legismertebb története Vidróczki Mártonhoz, a Mátra és a Bükk vidékének legendás betyárjához kapcsolódik.
Az 1837-ben született Vidróczki a 19. századi magyar betyárvilág egyik legismertebb alakja lett. Története számos népdalban és mondában fennmaradt, alakját a népi emlékezet gyakran romantikus színekkel ruházta fel.
A helyi hagyomány szerint az 1873-ban meghalt betyárt az egri Rókus temetőben helyezték örök nyugalomra, jeltelen sírba.
Fontos azonban különbséget tenni a történeti bizonyítékok és a néphagyomány között. Vidróczki pontos nyughelye nem azonosítható teljes bizonyossággal, a temetőben álló kopjafa pedig elsősorban emlékhely.
A betyár történetéhez egy ismert népdal is kapcsolódik, amelynek kezdősorai sokak számára ismerősek: „A Vidróczki híres nyája, csörög-morog a Mátrába.”
A dal itt hallgatható meg.
Egy egri kápolna a magyar filmtörténetben
A Rókus-kápolna nemcsak a várostörténetben, hanem a magyar filmművészetben is helyet kapott.
Makk Károly 1958-ban bemutatott, Ház a sziklák alatt című filmjének egyes temetői jeleneteit ugyanis Egerben, a Rókus-kápolnánál forgatták.
A történet jelentős része a Balaton-felvidékhez kötődik, ezért különösen érdekes, hogy a rendező az egri temetőt választotta az egyik jelenet helyszínéül.
A kápolna és a régi sírkert hangulata annyira megtetszett az alkotóknak, hogy a forgatócsoport a távoli Egerbe utazott a felvételek elkészítésére.
Ez az érdekesség újabb bizonyítéka annak, hogy Eger kevésbé ismert történelmi helyszínei is különleges értéket képviselnek.
Megszépült a régi temető környezete
A Rókus temető megőrzése az elmúlt években is foglalkoztatta a helyi közösséget.
Az Egri Fertálymesteri Testület tagjai és önkéntes segítőik több alkalommal végeztek takarítási, bozótirtási és területrendezési munkákat az egykori sírkertben.
A város önkormányzata 2026 márciusában arról számolt be, hogy ismét tavaszi rendbetételt tartottak a területen. A munkálatok célja nemcsak a környezet megtisztítása, hanem a műemléki értékek megőrzése is.
A fertálymesterek hosszabb távú elképzelése szerint a temetőből olyan gondozott, fás liget alakulhatna ki, amely a helyiek mellett a városba érkező látogatók számára is vonzó lehet.
A kezdeményezés különösen fontos, hiszen a régi sírkövek, a történelmi temető és a kápolna együtt olyan örökséget képviselnek, amelynek megóvása közös felelősség.
Hogyan találjuk meg a Rókus-kápolnát?
A kápolna Eger Maklári hóstya városrészében, a Maklári út fölötti domboldalon található.
A belvárosból gyalogosan is megközelíthető. A Szarvas tér irányából a Maklári útra érve a Rókus köz felé kell fordulni, majd a keskeny utcán felfelé haladni.
Az út végén található a régi temető és a kápolna.
Bár a helyszín nincs messze a belvárostól, egészen más hangulat fogadja az ideérkezőket, mint a forgalmas utcákon. A domboldal, az öreg fák és a régi sírkövek sajátos, nyugodt környezetet teremtenek.
A kápolna belső tere általában nem látogatható szabadon. A hagyományos búcsúi szentmisét augusztus végén vagy szeptember elején tartják, de az aktuális időpontot érdemes előzetesen ellenőrizni.
A régi temetőben járva fontos a kegyeleti szempontok tiszteletben tartása, valamint a történelmi síremlékek megóvása.
Eger egyik legcsendesebb történelmi emlékhelye
A Rókus-kápolna különlegessége éppen abban rejlik, hogy nem a város legismertebb nevezetességei között találjuk meg.
Itt nincs szükség látványos programokra ahhoz, hogy az ember érdekes történetekkel találkozzon. Elég végigsétálni a régi sírkövek között, megállni a kápolna előtt, és belegondolni abba, mennyi minden történt Egerben az elmúlt három évszázad során.
A pestisjárványok emléke, a régi német polgárcsaládok története, Vidróczki Márton legendája és egy klasszikus magyar film forgatása mind ehhez a kis domboldali helyszínhez kapcsolódnak.
A Rókus-kápolna arra emlékeztet, hogy Eger múltja nemcsak a vár falai, a barokk paloták és a belvárosi templomok között él tovább. Néha egy keskeny, csendes utcán kell elindulni ahhoz, hogy a város történetének egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb fejezetére bukkanjunk.
Források
Nyugis egri hely: Rókus kápolna – Minden, ami Eger (2020)
Nyugis egri hely: Rókus kápolna – Part Magazin, eredeti cikk
Rókus-kápolna és Rókus temető – Egertörténeti Ismerettár
Temetők története Egerben – Egertörténeti Ismerettár
Megszépült a Rókus temető – Eger Megyei Jogú Város, 2026
Vidróczki betyár kopjafáját sem növi már be a fű az egri Rókus temetőben – HEOL
Ház a sziklák alatt – Egri forgatási helyszín, Nemzeti Filmintézet
Borítókép: Az egri Rókus-kápolna – mapio.net, a 2020-as blogbejegyzésben közölt felvétel.