Az Eger-patak fölött, a mai Zalár József utca vonalában egykor az Irgalmasok, régi nevén a Miseriek hídja vezetett át. A régi egri átkelő nevét a közelben megtelepedett irgalmasrendiek után kapta, és már jóval a 20. század előtt fontos része volt a város közlekedésének. A fennmaradt különleges felvétel a híd 1907-es építését, illetve átépítését örökítette meg: a patak fölött hatalmas faállványzat húzódik, rajta munkások dolgoznak, körülöttük pedig még a századforduló Egerének házai rajzolják ki az utcaképet.
A hely azonban ennél sokkal régebbi történetet őriz. Az Eger-patakon átvezető hidak évszázadokon keresztül meghatározták a város mindennapi életét, és az Irgalmasok hídja már a régi Eger ismert átkelői között szerepelt. A történeti leírások szerint a Miseriek hídja fából készült, és ugyanazon a környéken állt, ahol ma a Zalár utcai híd található.
A Miseriek hídja már jóval 1907 előtt létezett
Az 1907-es dátum nem azt jelenti, hogy ekkor jelent meg először híd ezen a helyen. Éppen ellenkezőleg: az átkelő története sokkal régebbre vezet.
Az „Eger hídjai” című történeti feldolgozás szerint a Miseriek – vagyis az irgalmasrendiek – hídja a mai Zalár utcai híd helyén állt. A forrás Bél Mátyás leírására hivatkozva arra is kitér, hogy Eger régi hídjai különböző szerkezetűek voltak: míg például a Barátok és a Mária utcai híd kőből készült, addig a Minoriták, a Miseriek és a Káptalan hídja fából épült.
A hidak elnevezése sem véletlen. A régi Egerben gyakori volt, hogy egy átkelő a közelében található templomról, szerzetesrendről, városkapuról vagy más jellegzetes épületről kapta a nevét. Egy történeti összefoglalás már 1690-ből említ Egerben Barátok, Minoriták, Miserere – vagyis Irgalmasok – és Káptalan nevű hidakat.
Vagyis azon a helyen, ahol ma a Zalár utcai átkelőt használjuk, több évszázados hídépítési és közlekedési hagyomány emléke él tovább.
Kik voltak a „Miseriek”?
A régi egri elnevezések között ma már kissé szokatlanul hangzik a „Miseriek” szó. Az elnevezés az irgalmasrendi szerzetesekhez kapcsolódott, akiknek egri jelenléte meghatározó része lett a város egészségügyi és egyházi történetének.
A rend közelsége annyira összeforrt a környékkel, hogy az Eger-patakon átvezető hidat is róluk nevezték el. Ez egyáltalán nem volt egyedi jelenség Egerben. Gondoljunk csak a Barátok hídjára vagy a Minoriták hídjára: a régi hídnevek valójában egy olyan várostérképet őriznek, amelyen az emberek nem feltétlenül hivatalos utcanevek alapján tájékozódtak, hanem templomok, rendházak, piacok, fogadók és más közismert helyek szerint.
1907 – nagy változások éve Egerben
A felvételhez kapcsolható 1907-es év egyébként is érdekes Eger történetében.
Ebben az évben avatták fel a Dobó téren Stróbl Alajos Dobó István-szobrát is. A századforduló utáni Eger lassan modernizálódott: egyre nagyobb szerepet kapott az utak, hidak és közművek korszerűsítése.
Az Egri Lokálpatrióta Egylet várostörténeti kiadványa ugyancsak közöl egy korabeli felvételt, amelynek képaláírása egyértelműen „Az irgalmasok hídjának építése 1907-ben”. Az „Eger hídjai” történeti feldolgozásban szintén szerepel az Irgalmasok hídjának 1907-es képe, valamint az építés közben készült felvétel.
Ez alapján a mostani fénykép valóban Eger egyik dokumentált századfordulós hídépítését örökíti meg.
Érdemes a kép részleteit is megnézni
A régi fotó önmagában is nagyszerű várostörténeti dokumentum.
Előtérben az Eger-patak medre látható. Mai szemmel feltűnő, mennyire közvetlen kapcsolatban voltak a környező épületek a patakkal. A meder fölött hatalmas faállványzat készült. Gerendák, pallók és ideiglenes járófelületek hálózzák be az építkezést.
A híd tetején munkások dolgoznak.
Nincsenek modern daruk, hidraulikus emelők vagy mai értelemben vett munkagépek. A szerkezet jelentős részét faállványzat tartotta, a munka nagy részét pedig kézi erővel végezték.
A fotó ezért nemcsak Eger történetéből őriz egy pillanatot, hanem a korabeli építési technikából is.
A Zalár utca környéke egészen más világ volt
A helyszín történetéről korábban a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk az „Oroszlán utcától a Zalár József utcáig – egy egri utca, ahol évszázadok emlékei találkoznak” című cikkben.
A mai Zalár József utcát korábban Oroszlán utcának hívták. Az utca környékén működött a régi Halaspiac, és itt áll ma is a Tábornok-ház. Az egész terület Eger egyik fontos kereskedelmi és közlekedési csomópontja volt.
Egy 1878-ban készült fényképen már láthatók a Zalár József – akkori Oroszlán – utcai házak a mai Gárdonyi Géza tér és a Dobó tér között. Így az 1878-as utcakép és az 1907-es hídépítés együtt már meglehetősen részletes képet ad arról, milyen lehetett ez a városrész a 19. század végén és a 20. század elején.
A blog egy korábbi egri sétájában szintén érintettük ezt a területet. Ott a híd, a Zalár utca és a Tábornok-ház kapcsolatáról is szó esett. A Tábornok-házat Eger városa vásárolta meg, majd 1760–1762 között katonai parancsnoki szálláshellyé alakították.
Ez is mutatja, mennyi különböző történeti réteg találkozik ezen a néhány száz méteren.
Az Eger-patak hídjai mindig fontosak voltak
Eger városszerkezetét évszázadokon keresztül meghatározta a patak. Ami ma hangulatos városképi elemnek tűnik, az régen komoly közlekedési akadályt is jelentett.
A hidak ezért nélkülözhetetlenek voltak.
A város növekedésével egyre több átkelőre volt szükség, a régebbi fahidakat pedig fokozatosan tartósabb szerkezetek váltották fel. A történeti forrásokból az is jól látszik, hogy Eger hídjainak sorsát rendszeresen befolyásolták az árvizek.
A patak nagy áradásai hidakat rongáltak meg vagy pusztítottak el, ezért az átkelőket többször át kellett építeni. A 20. század elejére pedig már megkezdődött az a korszak, amikor több egri híd korszerűbb szerkezetet kapott.
A második világháború újabb pusztítást hozott: 1944-ben több Eger-patak-hidat felrobbantottak, majd a háború után ismét megkezdődött az átkelők helyreállítása.
Ugyanaz a hely – teljesen más város
Talán ez a fénykép legérdekesebb üzenete.
Aki ma végigsétál a Zalár utcán, átkel a patakon vagy elindul a piac felé, ugyanazon a helyen jár, ahol több mint száz évvel ezelőtt ezek a munkások a híd gerendáin dolgoztak.
Közben eltűntek épületek, megváltoztak az utcák, átépült a patak környezete, új utak és üzletek jelentek meg, és maga a városi élet is teljesen átalakult.
Az Eger-patak azonban maradt.
És maradt a híd helye is.
Éppen ezért különlegesek az ilyen régi felvételek. Nem egy már eltűnt, ismeretlen várost mutatnak, hanem a mai Eger egyik nagyon is ismerős pontját – csak éppen több mint egy évszázaddal korábban.
Források
Minden, ami Eger – Oroszlán utcától a Zalár József utcáig
Minden, ami Eger – Séta a város szívében
Minden, ami Eger – Eger Kossuth Lajos utca, Barátok hídja
Hungaricana – Eger hídjai, Egyedi hídleírások
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták nemcsak egrieknek II.
Fortepan/Wikimedia Commons – Zalár József (Oroszlán) utca, 1878
Borítókép: Az Irgalmasok – Miseriek – hídjának építése Egerben, 1907. (képeslap, 131. oldal)