Eger utcáin egymás mögött torlódtak fel az autóbuszok, teherautók és személygépkocsik, miközben a taxisok több fontos útkereszteződést lezártak. A helyi járatok leálltak, a vidékről érkező buszok nem tudtak bejutni az autóbusz-pályaudvarra, az utasok pedig gyalog indultak tovább. Az 1990. októberi taxisblokád nemcsak a 25-ös főutat, hanem Eger egész közlekedését érintette. A történelmi eseményről egy különleges archív fénykép is fennmaradt, amelyen a forgalmi dugóban rekedt egri helyi járat látható.
Amikor egy ország közlekedése megállt
A rendszerváltást követő első esztendő Magyarországon jelentős politikai és gazdasági változásokat hozott. A piacgazdaságra való átállás nehézségei, az emelkedő árak és a megélhetési bizonytalanság egyre több embert érintettek.
A közlekedésben dolgozók különösen érzékenyen reagáltak az üzemanyagárak változásaira, hiszen a taxisok és a magánfuvarozók számára a benzin és a gázolaj ára közvetlenül meghatározta munkájuk költségeit.
Az Antall-kormány 1990. október 25-én jelentős, átlagosan 65 százalékos üzemanyagár-emelést jelentett be. A döntést az olajellátási nehézségekkel és a világpiaci árak emelkedésével indokolták.
A bejelentés országos tiltakozást váltott ki. A taxisok és a hozzájuk csatlakozó fuvarozók először Budapesten, majd számos vidéki városban útlezárásokkal tiltakoztak.
A demonstráció rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb közlekedési válságává vált.
A taxisblokád Heves megyében is éreztette hatását. Egerben, Gyöngyösön és a megye fontos közlekedési útvonalain is jelentős fennakadások alakultak ki.
Egerben reggel hat órakor kezdődött a blokád
Az egri eseményekről részletes adatokat őriz az egri városi autóbusz-közlekedés történetét feldolgozó tanulmány.
október 26-án, pénteken reggel hat órakor az akkori Lenin úton, a mai Mátyás király úton egy taxi keresztbe állt az úttesten.
Perceken belül további taxisok érkeztek, majd megkezdődött a fontosabb útvonalak lezárása.
A 25-ös főúton a vasútállomástól a városszéli benzinkútig megbénult a forgalom.
A tiltakozók azonban nem elégedtek meg egyetlen útvonal lezárásával.
Eger öt-hat jelentős közlekedési csomópontjában alakítottak ki torlaszokat, amelyek a város belső közlekedését is akadályozták.
A lezárások a vasútállomás előtti területet, a Bástya ABC környékét, az Ostorosi utat, valamint a Sas út és a Kertész utca kereszteződését is érintették.
A taxisokhoz teherfuvarozók és magánautósok csatlakoztak.
A lezárt csomópontok miatt nemcsak az Egeren áthaladó forgalom torlódott fel, hanem a város különböző részei közötti közlekedés is rendkívül nehézzé vált.
Az egri helyi járatok is a dugóban rekedtek
Az események egyik legérdekesebb dokumentuma az a fekete-fehér archív fénykép, amelyet az egri autóbusz-közlekedés történetét bemutató tanulmány 122. képként közöl.
A felvételen taxik, teherautók, személygépkocsik és egy egri helyi járatú autóbusz látható. A járművek között emberek állnak, a forgalom pedig szemmel láthatóan megrekedt.
A fénykép fontos bizonyítéka annak, hogy a taxisblokád közvetlenül érintette a városi autóbusz-közlekedést is.
Az egri helyi járatok nem tudtak zavartalanul közlekedni, majd a kialakított torlaszok miatt leálltak.
Ez különösen súlyos fennakadást jelentett egy olyan városban, ahol sokan autóbuszokkal jártak munkába, iskolába vagy ügyeket intézni.
Az 1990-es évek elején az egri helyi közlekedésben még meghatározó szerepet játszottak az Ikarus autóbuszok, köztük a csuklós Ikarus 280-asok.
A közlekedési vállalat éppen 1990 januárjában állított forgalomba hat ilyen csuklós autóbuszt, amelyeket még az előző év decemberében vásároltak, mintegy 15 millió forintért.
A járművek a város növekvő utazási igényeinek kiszolgálását segítették.
Október végén azonban hiába állt rendelkezésre az autóbuszpark: a lezárt utcákon a járművek nem tudtak áthaladni.
Az archív fénykép ezért nem csupán egy forgalmi dugót örökít meg. A város mindennapi életének rendkívüli pillanatát őrzi.
A vidékről érkező utasok gyalog indultak tovább
A taxisblokád a helyközi autóbusz-közlekedésben is komoly fennakadást okozott.
A környező településekről Egerbe tartó járatok nem tudtak eljutni az autóbusz-pályaudvarra.
A közlekedéstörténeti feldolgozás szerint a vidékről érkező autóbuszok a város határában tették le utasaikat.
Az emberek innen gyalog folytatták útjukat.
Ez különösen azoknak jelentett nehézséget, akik a környező falvakból és kisvárosokból érkeztek Egerbe munkavégzés, tanulás, bevásárlás vagy egészségügyi ellátás miatt.
A városba vezető utak lezárása így messze túlmutatott az autósok kellemetlenségein.
A taxisblokád közvetlenül érintette azokat is, akiknek nem volt személygépkocsijuk, és a mindennapi közlekedésben a Volán járataira támaszkodtak.
A kialakult helyzetben az utasoknak sok esetben nem maradt más lehetőségük, mint a gyaloglás.
Egy különös előzmény: Egerben már januárban is leálltak a buszok
Kevesen tudják, hogy 1990-ben nem a taxisblokád volt az első olyan esemény, amely jelentősen megzavarta Eger autóbusz-közlekedését.
Január 18-án országos figyelmeztető sztrájkot tartottak a közlekedési dolgozók, amelyhez a Mátra Volán munkavállalói is csatlakoztak.
A kétórás munkabeszüntetés reggel hét és kilenc óra között zajlott.
Az egri Csebokszári lakótelepen, a 12-es autóbusz végállomásánál hatalmas tömeg gyűlt össze. Az utasok bizonytalanul várakoztak, majd sokan gyalog indultak tovább.
A Finomszerelvénygyár környéki déli végállomáson az autóbuszvezetők munkásgyűlést tartottak, ahol ismertették követeléseiket.
A januári sztrájk és az októberi taxisblokád azonban két különböző esemény volt.
Januárban maguk a közlekedési dolgozók szüntették be ideiglenesen a munkát, októberben viszont a taxisok és a fuvarozók útzárai akadályozták meg az autóbuszok közlekedését.
A két esemény mégis jól érzékelteti, milyen nehéz esztendő volt 1990 az egri közösségi közlekedés történetében.
Az Agria Volán első évében történt a blokád
A taxisblokád idején az egri autóbusz-közlekedést már az önálló Agria Volán biztosította.
A korábbi Mátra Volán átszervezésével 1990. június 30-tól három önálló vállalat jött létre.
Egerben Agria Volán, Hatvanban Hatvani Volán néven alakult új közlekedési vállalat, Gyöngyösön pedig tovább működött a Mátra Volán.
Az önálló egri vállalat igazgatója szeptember 1-jétől Füle István lett, aki korábban is az egri üzemegységet vezette.
Az Agria Volán feladata a helyi, helyközi és távolsági autóbusz-közlekedés biztosítása volt.
Érdekesség, hogy az átszervezéssel egy időben, 1990. július 1-jén megszűnt a Volán Taxi egri üzletága is.
A tevékenység veszteséges volt a vállalat számára, ezért az érintett taxisok magánfuvarozóként folytathatták munkájukat.
Néhány hónappal később már a taxisok országos tiltakozása okozott rendkívüli helyzetet az egri közlekedésben.
Kávét, teát és szendvicseket vittek a tiltakozóknak
Az országos taxisblokád politikailag és társadalmilag is megosztotta az embereket.
Egyesek a hirtelen üzemanyagár-emelés miatt jogosnak tartották a tiltakozást, mások elfogadhatatlannak érezték, hogy a demonstráció miatt megbénult a közlekedés.
Egerben is eltérő vélemények alakultak ki.
A helyi eseményekről fennmaradt beszámoló szerint ugyanakkor sokan támogatták a demonstrálókat.
Az egriek több helyszínen kávét, teát és szendvicseket vittek az útzáraknál tartózkodó taxisoknak és fuvarozóknak.
A rendőrségnek a beszámoló szerint nem kellett rendbontás miatt intézkednie.
Ez fontos részlete az egri történetnek, hiszen a forgalmi fennakadások ellenére a tiltakozás helyben nem vezetett dokumentált erőszakos összecsapáshoz.
Eger rendszerváltáskori történetét feldolgozó visszaemlékezésben a város akkori politikai életének egyik szereplője is kitért az eseményekre.
Elmondása szerint Ringelhann György polgármester gyorsan kezelte a helyi helyzetet, és Egerben nem alakult ki súlyos konfliktus.
A visszaemlékezés arra is rámutat, hogy a taxisblokád politikai következményei jóval tovább éreztették hatásukat, mint maguk az útlezárások.
Gyöngyösön is megbénult a közlekedés
A tiltakozás Heves megye más településeit is érintette.
Gyöngyösön a 3-as főút lezárása okozott jelentős fennakadást.
A demonstrációról korabeli fénykép is fennmaradt, amelyen taxisok akadályozzák a főút forgalmát.
A gyöngyösi események különösen fontosak voltak, mert a 3-as főút a térség egyik meghatározó országos közlekedési útvonala volt.
A lezárás nemcsak a városba érkezőket, hanem az átmenő forgalmat is érintette.
A megye közlekedési rendszerének szempontjából Eger és Gyöngyös útzárai egyaránt jelentős fennakadást okoztak.
Hatvan térségében a 3-as főút szintén meghatározó közlekedési szerepet töltött be. Az ottani konkrét blokádhelyszínek pontos megnevezéséhez azonban további korabeli dokumentumok szükségesek.
Hogyan ért véget a taxisblokád Egerben?
A háromnapos országos tiltakozás alatt folyamatosan zajlottak a tárgyalások a kormány és a fuvarozók képviselői között.
Október 28-án, vasárnap az Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain kompromisszum született.
A megállapodás értelmében az eredetileg bejelentett üzemanyagárakhoz képest literenként 12 forintos csökkentésről döntöttek.
A tárgyalások előrehaladtával Egerben is enyhültek az útlezárások.
A tiltakozók a járműveket az utak szélére állították, és fokozatosan lehetővé tették az áthaladást.
A közlekedéstörténeti beszámoló szerint a demonstrálók a torlaszok felszámolásakor a felgyülemlett szemetet is összeszedték.
Az utak felszabadításával újra megindulhatott az autóbusz-közlekedés.
Október 29-én, hétfőn az egri helyi járatok ismét a meghirdetett menetrend szerint közlekedtek.
A város mindennapi élete fokozatosan visszatért a megszokott rendbe.
Egy archív fénykép, amely megőrizte az egri taxisblokád emlékét
A most bemutatott korabeli fénykép az egri közlekedéstörténet különleges dokumentuma.
A felvétel előterében taxik állnak, mögöttük személygépkocsik, teherautók és egy helyi járatú autóbusz látható.
A járművek között emberek tartózkodnak, a forgalom teljesen feltorlódott.
A kép azért különösen értékes, mert a taxisblokádnak nem csupán a politikai vagy gazdasági oldalát mutatja be, hanem azt is, hogyan jelent meg a tiltakozás Eger mindennapi életében.
A fénykép az egri városi autóbusz-közlekedés történetét feldolgozó, 2022-ben megjelent tanulmányban maradt fenn.
A tanulmány szerzője, Bajsz Gábor részletesen feldolgozta az 1990 és 1994 közötti időszakot, és számos korabeli közlekedési adatot, fényképet, újsághírt gyűjtött össze.
A taxisblokádról szóló rész különösen értékes, mert pontosan megnevezi az egri útlezárások helyszíneit, a közlekedési következményeket és a forgalom helyreállításának körülményeit.
A helytörténeti kutatás további fontos forrásai lehetnek a Heves Megyei Hírlap 1990. október végi lapszámai, valamint a korabeli MTI-tudósítások.
Harminchat éve állt meg Eger közlekedése
A taxisblokád történetére ma már elsősorban országos politikai eseményként emlékezünk.
Egerben azonban ennél sokkal kézzelfoghatóbb következményei voltak.
Lezárt útkereszteződések, egymás mögött veszteglő autóbuszok, a város határában leszállított utasok és gyalog hazafelé induló emberek jellemezték az 1990. október végi napokat.
A 25-ös főút megbénulása csak egy része volt az eseményeknek. A város belső közlekedése és az autóbusz-hálózat működése ugyanúgy megszenvedte a blokádot.
A fennmaradt fekete-fehér fénykép ma is pontosan ezt a helyzetet idézi fel.
Az egri helyi járat, amelynek normális körülmények között utasokat kellett volna szállítania, a többi járművel együtt mozdulatlanul állt a forgalomban.
Az 1990-es taxisblokád ezért nemcsak a rendszerváltás utáni Magyarország, hanem Eger közlekedéstörténetének is emlékezetes fejezete maradt.
Források
Minden, ami Eger – Kapcsolódó közlekedéstörténeti bejegyzések
BusworldBlog – Bajsz Gábor: Az egri városi buszközlekedés története, 6/1. rész (1990–1994)
Eger üdve a legfőbb törvény – A rendszerváltás Egerben, 1989–1990
HVG – Mementó 1990: a taxisblokád története és következményei
Borítókép: A taxisblokád okozta forgalmi dugóban elakadt egri helyi járat, 1990. október. Archív fotó: BusworldBlog – Az egri városi buszközlekedés története, 6/1. rész, 122. kép. A fénykép készítője nem azonosított.