Egerben vannak helyek, amelyeket nem elég egyszerűen megnézni. Fel kell menni hozzájuk. Lépcsőről lépcsőre, egyre magasabbra, míg egyszer csak más szemszögből tárul elénk az egész város. A Minaret talán a legjobb példa erre: odalent egy különleges török kori torony, odafent viszont már Eger háztetői, templomtornyai és a vár uralják a látványt.
A „Minden, ami Eger” oldalán már 2021-ben is azt írtuk: „A minaret minden lépcsőfokot megér”. Öt évvel később sem nagyon lehetne ennél találóbban megfogalmazni. Csakhogy Egerben nemcsak a Minaret lépcsőit érdemes megmászni. Ez a város valójában tele van olyan helyekkel, ahol egy kis kapaszkodásért cserébe egészen más arcát mutatja meg.
97 lépcső egy különleges egri panorámáért
A Minaret Eger egyik legismertebb jelképe, pedig a török időkben egyáltalán nem állt egyedül. A 91 évig tartó oszmán uralom idején több minaret is emelkedett a város fölé. A „Minden, ami Eger” korábbi összeállításában annak is utánajártunk, hogy a történeti források és ábrázolások alapján számuk jóval nagyobb lehetett annál az egynél, amely napjainkra megmaradt.
A Kethüda-dzsámihoz tartozó, közel 40 méter magas Minaret a XVII. század elején épülhetett. A dzsámi már régen eltűnt mellőle – 1841-ben bontották le –, a torony azonban túlélte az évszázadokat.
A hivatalos egri városi ismertető szerint 97 csigalépcsőfok vezet a körerkélyhez. A feljutás pedig egészen más, mint egy átlagos toronylátogatás. A lépcső szűk, meredek és kanyargós, ráadásul az 1970-es évek megerősítési munkái során a belső teret tovább szűkítette az a betongyűrű, amelyet a torony stabilizálására építettek be.
Éppen ezért minden egyes lépcsőfoknak súlya van.
Aztán kiérünk az erkélyre.
És hirtelen értelmet nyer az egész.
Eger fentről egészen más város
A Minaret erkélyéről nagyjából 32 méteres magasságból nézhetünk körbe. Innen már nem különálló műemlékeket látunk, hanem egyetlen nagy egri városképet.
A vár falai, a belváros háztetői, a templomtornyok és a környező dombok együtt jelennek meg előttünk. Azok az utcák, amelyeken néhány perccel korábban még sétáltunk, hirtelen apró vonalakká változnak.
Eger egyik különlegessége éppen az, hogy viszonylag kis területen rendkívül sok történelmi korszak emléke maradt meg. A vár a középkort és az 1552-es ostromot idézi, a Minaret az 1596 és 1687 közötti török uralom emléke, a belváros jelentős része pedig már a későbbi barokk Eger világát mutatja.
Korábbi cikkünkben, az „Eger szerelmesei” című összeállításban is éppen ezt emeltük ki: a történelmi belvárosban néhány percnyi sétával a Dobó térről elérhetjük a várat, a Minaretet, a Kossuth Lajos utcát, majd az Eszterházy teret, a Líceumot és a Bazilikát.
Csakhogy van egy másik út is Eger megismeréséhez.
Felfelé.
A várhoz is fel kell kapaszkodni
A mellékelt fotó éppen azt mutatja meg szépen, milyen közel kerül egymáshoz Egerben a Minaret és a vár.
A Minaret tövéből felnézve már ott húzódnak a vár falai. Aki innen továbbindul a történelmi belvárosban, hamarosan ismét emelkedőkkel és lépcsőkkel találkozik.
Az Egri várban pedig újra megéri felfelé tartani.
A magasabban fekvő várfalakról és bástyákról egészen más perspektívából látható a város. Innen éppen fordított a helyzet: már nem a Minaretből nézzük a várat, hanem a várból keressük a háztetők között a Minaret karcsú tornyát.
Ez a két nézőpont különösen érdekes.
Lentről hatalmasnak látjuk a várfalakat, fentről viszont megértjük, hogyan helyezkedik el maga a vár Eger belvárosához képest.
Egy korábbi összeállításunkban régi fényképen is megmutattuk, milyen különleges Eger magasból. Az 1963-ban a Minorita templom tornyából készült felvételen egyszerre látható a Kis Dobó tér környéke, a Minaret, a vár egy része, a Servita templom és az Almagyar domboldala. Több mint hat évtized telt el a felvétel elkészítése óta, de a város legfontosabb tájékozódási pontjai ma is felismerhetők.
Egy város, amelyet érdemes több magasságból megnézni
Talán ez Eger egyik kevésbé emlegetett különlegessége.
Nem sík város.
Az Eger-patak völgyében fekvő belvárost dombok övezik, a vár eleve magasabban áll a környezeténél, a templomtornyok és a Minaret pedig tovább tagolják a látképet.
Ezért ugyanaz az utca vagy épület egészen mást mutathat attól függően, honnan nézzük.
A Dobó tér szintjéről a vár uralja a látóhatárt. A várból már a belváros terül el alattunk. A Minaret erkélyéről ismét megváltoznak az arányok. A város magasabb pontjairól pedig már Eger egésze simul bele a Bükk előterének dombvidékébe.
Nem véletlen, hogy a „Minden, ami Eger” korábbi turisztikai összeállításaiban is újra és újra előkerülnek ezek a helyek. A vár, a Minaret, a Bazilika, a Líceum, a barokk belváros és a pincerendszerek együtt adják azt a különös sűrűséget, amely miatt néhány órás séta alatt évszázadokon haladhatunk keresztül.
A Minaret túlélte a saját világát
A torony történetében talán az a legérdekesebb, hogy az épület, amelyhez tartozott, már nincs meg.
A Minaret egykor egy dzsámi mellett állt. A müezzin innen hívta imára a híveket. A törökök távozása után a környezet teljesen átalakult, a dzsámit végül lebontották, a torony azonban megmaradt.
A városi ismertető szerint Pyrker János László érsek 1829-ben toronysisakot készíttetett rá, miután az eredeti fedés az idők során elpusztult. A ma látható kősüveget 1896-ban helyezték el.
A Minarethez egy látványos legenda is kapcsolódik.
A hagyomány szerint Eger 1687-es visszafoglalása után 400 ökör segítségével próbálták ledönteni, de a torony ellenállt. A történet mára az egri Minaret legendáriumának szerves részévé vált, bár történeti részleteit érdemes legendaként kezelni.
Akár pontosan így történt, akár nem, egyvalami biztos: a torony valóban itt maradt.
Több mint négy évszázad múltán pedig már elképzelni is nehéz nélküle Eger látképét.
Nem csak a híres látnivalókat érdemes keresni
Eger felfedezésének talán az egyik legjobb módja, ha időnként letérünk a legegyenesebb útvonalról.
Felmegyünk egy lépcsősoron csak azért, mert kíváncsiak vagyunk, hová vezet. Végigsétálunk egy várfal mellett. Megállunk egy kapualjnál. Visszanézünk egy utcára, amelyen néhány perce haladtunk végig.
A város sokszor éppen ilyenkor adja a legszebb képeit.
A Minaret környéke erre különösen jó példa. A Torony utca, a Knézich Károly utca és a környező kis utcák felől egyszerre jelenik meg előttünk a török kori torony, a várfal és a történelmi belváros.
A mellékelt fényképen is ez teszi különlegessé a látványt.
Elöl zajlik a mai város élete. Emberek állnak a Minaret mellett, autók haladnak az utcán, árus kínálja portékáját. Néhány méterrel arrébb ott áll a több száz éves török torony, fölötte pedig az egri vár falai húzódnak.
Egyetlen képben több évszázad.
Van, amiért megéri elfáradni
Eger természetesen lépcsőzés nélkül is szerethető.
Lehet sétálni a Dobó téren, üldögélni az Érsekkertben, végigmenni az Eger-patak mellett, betérni a Szépasszony-völgybe vagy egyszerűen elveszni a belváros kis utcáiban.
De aki csak a sík utcákat járja, valamiről lemarad.
Mert Eger egyik legszebb arca odafent kezdődik.
A várfalon.
Egy magasabb utcából.
Egy toronyból.
És mindenekelőtt a Minaret szűk csigalépcsőjének végén.
97 lépcső nem tűnik soknak. Odabent azért másképp érezzük. De amikor kilépünk a körerkélyre, és alattunk egyszerre jelenik meg Eger, valószínűleg ugyanarra gondolunk, amit ezen az oldalon már évekkel ezelőtt leírtunk:
Eger minden lépcsőfokot megér.
Források
Minden, ami Eger – A minaret minden lépcsőfokot megér
Minden, ami Eger – Az elveszett egri minaretek nyomában
Minden, ami Eger – Eger szerelmesei
Minden, ami Eger – Eger 1963-ban a Minorita templom tornyából
Minden, ami Eger – Eger, az „ötcsillagos város”
Borítókép: Eger – a Minaret és az Egri vár. Fotó: Szinok Gábor