Heves megye déli részén, Gyöngyös és Heves között nagyjából félúton fekszik egy település, amely mellett sokan talán úgy haladnak el, hogy nem is sejtik, milyen hosszú történetet őriz.
Nagyfüged múltja jóval izgalmasabb annál, mint amit egy mai, csendes faluról első pillantásra gondolnánk.
A település környékén már évezredekkel ezelőtt megtelepedett az ember, a középkori Fügedet oklevelek említik, később jászkun birtok lett, a török korban elnéptelenedett, majd ismét benépesült. A Rákóczi-szabadságharc idején újra lakatlanná vált, a 18. században ismét talpra állt, a 19. században pedig egy pusztító árvíz okozott súlyos károkat.
Mindezek ellenére Nagyfüged ma is itt van.
Talán éppen ez a település történetének egyik legérdekesebb vonása: többször kellett szinte elölről kezdenie az életét.
A Mátra és az Alföld találkozásának közelében
Nagyfüged a Gyöngyösi-síkon, a Bene-patak mellett fekszik. Földrajzi helyzete különleges átmenetet jelent: észak felé már a Mátra határozza meg a tájat, dél és délkelet felé pedig egyre inkább az Alföld nyitottabb vidéke válik uralkodóvá.
Gyöngyöstől és Hevestől egyaránt körülbelül húsz kilométer választja el.
A település közlekedési helyzetét napjainkban alapvetően meghatározza az M3-as autópálya, amely Nagyfüged határát is érinti. Vasútvonal közvetlenül nem halad keresztül a falun, a legközelebbi vasúti kapcsolat Ludas térségében érhető el.
A környék évszázadokon keresztül elsősorban mezőgazdasági terület volt. A szántóföldi növénytermesztés és az állattartás nem egyszerűen megélhetést biztosított: magának a településnek az arculatát is meghatározta.
Ennek különös emléke maradt fenn Nagyfüged régi pecsétjén is.
Füged – de valóban a fügéről kapta a nevét?
A település neve könnyen megtévesztheti az embert.
A mai „Nagyfüged” alapján szinte magától értetődőnek tűnhet, hogy a névnek köze van a fügefához. A történeti névmagyarázat azonban ennél érdekesebb.
A település nevének eredetét kutató források szerint a Füged elnevezés feltehetően egy régi magyar személynévhez – Fygud, Figut vagy Fugod – kapcsolódhatott.
A korai okleveles adatok dátumában a különböző helytörténeti összefoglalók között eltérés található. A település hivatalos honlapja 1301-et említ, más történeti feldolgozások ugyanakkor már 1290-ből is ismernek Nagyfügedhez kapcsolható adatot, „Farkasio de Fygud” alakban.
Ez azért érdekes, mert így Nagyfüged írott története legalább a 13. század végéig vezethető vissza.
Vagyis több mint hétszáz éve biztosan jelen van az írott forrásokban.
A föld alatt azonban még régebbi történet rejtőzik
A falu története természetesen nem az első oklevéllel kezdődött.
A Nagyfüged környékén végzett régészeti kutatások arra utalnak, hogy a terület már jóval a középkor előtt lakott volt.
Különösen érdekes az Anna-major térségében azonosított régészeti lelőhely, ahol több korszak emlékei kerültek elő. A régészeti nyilvántartás késő rézkori és középső vaskori, köztük szkíta időszakhoz kapcsolható településnyomokat is számon tart a területen.
Ez egészen más időtávba helyezi Nagyfüged történetét.
A ma ismert falu középkori eredetű, de az a táj, amelyben létrejött, már több ezer évvel ezelőtt is emberi közösségek otthona volt.
Jászkun birtok is volt
A középkori Füged történetében több birtokos váltotta egymást.
A helytörténeti adatok szerint Zsigmond király idején a birtok visszaszállt a koronára, majd 1427-ben a jászkunok birtokába került.
Más történeti összefoglalások a pálos szerzetesek birtoklását is megemlítik a település történetében.
A 16. századra pedig már olyan névalakkal is találkozunk, amely újabb érdekességet árul el a korabeli faluról: Egyházasfigedként is említették.
A „nagy” előtag sem véletlenül alakult ki.
A török hódoltság kezdetének forrásaiban már Nagy-Figed és Kis-Figed neve is felbukkan.
Vagyis egykor nem csupán egyetlen Füged létezett ezen a területen.
A török időkben szinte eltűnt a falu
A 16–17. század Nagyfüged számára rendkívül nehéz időszak volt.
A török terjeszkedés és a folyamatos háborúk következtében a térség számos településéhez hasonlóan Füged lakossága is elmenekült. A 16. századi összeírások már elhagyott településként emlékeznek meg róla.
A történet azonban itt nem ért véget.
1635-ben Nagy-Figed három portája már ismét adót fizetett, vagyis jobbágycsaládok újból megtelepedtek a faluban.
A következő évtizedekben ismét növekedett a lakosság.
Aztán jött egy újabb törés.
1707 után ismét lakatlan lett
A 17. század végén Nagyfüged az Almásy család birtokába került.
Almásy János 1698-ban vásárolta meg a települést, majd 1700-ban I. Lipót királytól adománylevelet is szerzett rá.
Úgy tűnhetett, hogy a falu végre nyugodtabb korszak elé néz.
Nem így történt.
A Rákóczi-szabadságharc éveiben a térség ismét súlyos megpróbáltatásokat élt át, és 1707 és 1712 között Nagyfüged újra néptelenné vált.
1713 után új lakosság érkezett a faluba.
Hogy pontosan honnan költöztek ide az új családok, arra a történeti források nem adnak egyértelmű választ.
Nagyfüged tehát alig másfél évszázad alatt legalább kétszer élte át azt, hogy lakossága eltűnt, majd új közösség kezdte újraépíteni a települést.
Egy 18. századi pecsét elmeséli, miből élt a falu
Nagyfüged egyik legszebb helytörténeti érdekessége az 1780-ból ismert települési pecsét.
A pecséten földből kinövő fügefa látható.
Mellette azonban olyan jelképek is megjelennek, amelyek sokat elárulnak az akkori faluról: ekevas, csoroszlya, iga és búzakalászok.
Ez szinte képi összefoglalója a régi Nagyfüged életének.
A fügefa a településnévre utaló beszélő jelkép lehetett, miközben a mezőgazdasági eszközök azt mutatták meg, miből élt a közösség.
A 18. századi úrbérrendezés után 1771-ben 32 telkes jobbágyot és 20 zsellércsaládot tartottak számon Nagyfügeden.
A falu tehát ismét megerősödött.
Árpád-házi Szent Erzsébet temploma
Nagyfüged egyik legfontosabb épített történeti emléke a római katolikus templom.
A templom titulusa Árpád-házi Szent Erzsébet, története pedig több évszázadra vezethető vissza.
Különösen érdekes, hogy Nagyfüged római katolikus anyakönyvei már 1733-tól fennmaradtak. Ez a családfakutatással foglalkozók számára is értékes lehet, hiszen a 18. századi nagyfügedi családok történetének egy része ezeken az anyakönyveken keresztül követhető.
A templom mai formájának kialakulása a 18. századhoz kötődik.
Az épület ma Nagyfüged egyik meghatározó történelmi emléke.
A temetőben egy másik különleges emlék rejtőzik
Kevésbé feltűnő, de legalább ennyire érdekes Nagyfüged másik régi egyházi épülete: a temetőkápolna.
A késő barokk kápolna története az Almásy család korához kapcsolódik. A helytörténeti adatok szerint elődjét Almásy János emeltette a 18. században.
A 19. század elejére állapota leromlott, ezért helyreállították. Az 1820-as évek elején kis toronnyal, haranggal és oltárral is felszerelték.
A kápolna azért is érdekes, mert a falvak történetét sokszor éppen az ilyen kisebb, kevésbé ismert épületek őrzik a leghitelesebben.
Nepomuki Szent János, kálvária és régi keresztek
A település történelmi öröksége nem ér véget a templomnál és a kápolnánál.
Nagyfügeden található Nepomuki Szent János szobra, valamint kálváriához kapcsolódó stációk és régi kőkeresztek is.
Nepomuki Szent János tisztelete Magyarországon különösen a 18. században terjedt el. Szobrait gyakran hidak, vízfolyások és utak közelében állították, hiszen a szentet többek között a vízen járók és a hidak védőszentjeként is tisztelték.
A Bene-patak mellett fekvő Nagyfügeden ezért jelenléte különösen érdekes.
A templom, a kápolna, a keresztek és a szobrok együtt mutatják meg, milyen fontos szerepet játszott a vallás a régi falu mindennapi életében.
1874 – amikor az árvíz tönkretette a falut
A Bene-patak közelsége nem mindig jelentett áldást.
1874-ben hatalmas árvíz sújtotta Nagyfügedet.
A település történeti összefoglalója szerint a katasztrófa gyakorlatilag tönkretette a falu gazdaságát.
A károk olyan súlyosak voltak, hogy három évre volt szükség ahhoz, hogy Nagyfüged lakossága ismét talpra álljon.
Ez különösen beszédes adat.
A falu korábban túlélte a török kort, az elnéptelenedést, a háborúkat és az újratelepülést, a 19. században pedig egy természeti katasztrófával kellett megküzdenie.
Mégsem tűnt el.
Egy ma már alig ismert nagyfügedi közösség
Nagyfüged múltjának van egy olyan fejezete is, amelyről ma már kevesen tudnak.
A faluban a 19. században zsidó családok is éltek.
1840-ből 15 főről maradt fenn adat, 1880-ban pedig már mintegy hatvanfős közösséget tartottak számon. Létszámuk ezt követően fokozatosan csökkent: 1910-ben 21, 1920-ban 14, 1930-ban pedig már csak 8 izraelita vallású lakost írtak össze.
A második világháború és a holokauszt Nagyfügedet sem kerülte el.
A fennmaradt névsorok olyan nagyfügedi családok tagjainak nevét őrzik, akik munkaszolgálatban, koncentrációs táborokban vagy a háború más helyszínein vesztették életüket.
Ez is hozzátartozik Nagyfüged történetéhez, még akkor is, ha ennek ma már kevés látható nyoma maradt a településen.
Tarcsapuszta is Nagyfüged történetéhez tartozik
Egy másik kevéssé ismert helynév is kapcsolódik a községhez.
A történeti helységnévtárak Tarcsapuszta nevét is Nagyfügedhez kapcsolják.
Az ilyen külterületi helynevek ma talán már keveseknek mondanak valamit, pedig a régi magyar falvak gazdasági életének fontos részei voltak a majorok, tanyák és puszták.
Anna-major neve pedig a régészeti kutatások miatt különösen érdekes, hiszen ezen a területen kerültek elő a több ezer éves emberi jelenlét bizonyítékai is.
Nem látványos turistafalu – és talán éppen ez az értéke
Nagyfüged nem tartozik Heves megye legismertebb turisztikai célpontjai közé.
Nincs vára, nincs híres gyógyfürdője, és nem sorakoznak előtte turistabuszok.
De talán éppen ezért érdemes más szemmel nézni.
A falu történetében egymásra rakódik a rézkor, a vaskor, a középkori birtokvilág, a jászkun kapcsolat, a török hódoltság, az Almásy család korszaka, a 18. századi újratelepülés és a hagyományos mezőgazdasági élet.
A templom, a temetőkápolna, a régi keresztek és szobrok ma is őrzik ennek nyomait.
És ott van maga a táj is.
A Bene-patak, a Gyöngyösi-sík és a távolban emelkedő Mátra együtt olyan Heves megyei környezetet alkot, amelyben különösen jól érzékelhető, hogyan találkozik egymással a hegyvidék és az Alföld.
Egy falu, amely mindig újrakezdte
Nagyfüged történetéből talán nem egyetlen épület vagy esemény a legérdekesebb.
Hanem az egész történet együtt.
Elpusztult és újratelepült.
Majd ismét elnéptelenedett és újra benépesült.
Árvizet élt túl, háborúkat és társadalmi változásokat vészelt át.
Közben generációk művelték ugyanazokat a földeket, keresztelték gyermekeiket a helyi templomban, temették halottaikat a falu temetőjében, és újra meg újra felépítették azt a közösséget, amelyet ma Nagyfügednek nevezünk.
A Heves megyei falvak története sokszor éppen ilyen.
Nem feltétlenül nagy országos eseményekből áll, hanem megmaradásból.
Nagyfüged pedig több mint hétszáz év írott története és több ezer év régészeti emlékei alapján igazán sokat tud mesélni erről.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó Heves megyei tartalmak:
https://mindenamieger.blogspot.com/search?q=Nagyf%C3%BCged
Nagyfüged Község hivatalos honlapja:
https://nagyfuged.hu/
Nagyfüged – Wikipédia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyf%C3%BCged
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Nagyfüged, Anna-major:
https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/36075
Magyar Nemzeti Levéltár – Nagyfüged római katolikus anyakönyvei:
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/8831
Dél-Mátra Közhasznú Egyesület – természeti és épített örökség:
https://delmatra.hu/2024/termeszeti-es-epitett-oroksegeink/
Heves megyei holokauszt-emlékoldal – Nagyfüged:
https://hevesholokauszt.hu/telepulesek/nagyfuged/
Borítókép: Facebook Nagyfüged település