A Mátra északi oldalán, Kékestető tövében bújik meg egy apró település, amely mellett sokan úgy haladnak el, hogy nem is sejtik, milyen különleges történetet őriz. Parádóhuta ma közigazgatásilag Parád része, ám múltja több mint három évszázadra vezethető vissza. Itt működött a parádi üveggyártás első műhelye, a település mellett pedig ma is két cseviceforrás fakad.
A keskeny utcák, a kertek mögött emelkedő erdők és a Kékes közelsége miatt Parádóhuta egészen más arcát mutatja a Mátrának, mint a nagyobb üdülőhelyek. És van egy története, amelynek kezdete egészen II. Rákóczi Ferencig vezet.
Nem önálló falu – mégis több mint háromszáz éves története van
Parádóhuta ma Parád nagyközséghez tartozó településrész. Parád önkormányzatának ismertetése szerint Parádfürdővel együtt közigazgatásilag és földrajzilag is Parád része. Maga Parád már egy 1506-os oklevélben szerepel „Parad” néven.
Parádóhuta története azonban egy ipartörténeti eseménnyel kezdődött.
A „huta” szó önmagában is árulkodó: olyan üzemet jelentett, ahol magas hőmérsékleten, kemencékben dolgozták fel az alapanyagot. A Mátra hatalmas erdőségei ehhez kiváló környezetet biztosítottak, hiszen az üvegolvasztó kemencék működtetéséhez rengeteg fára volt szükség.
II. Rákóczi Ferenc üveghutája állt itt
Parádóhuta egyik legérdekesebb történeti különlegessége, hogy a parádi üvegművesség bölcsője nem a mai Parádsasváron, hanem itt volt.
Csiffáry Gergely kutatásaira támaszkodó helytörténeti összefoglalók szerint II. Rákóczi Ferenc 1708-ban alapított üveghutát Parád határában. Az Óhutának nevezett műhely a Som-hegy alatt, a mai Parádóhuta térségében, a Klarissza-forrás közelében működött.
Még az üveggyártás egyik fontos nyersanyagának eredetét is ismerjük: a korabeli műhelyhez szükséges kvarchomokot – amelyet népiesen „békasónak” is neveztek – a Széchenyi-hegy környékéről szerezték.
Ez már önmagában olyan részlet, amelyet valószínűleg kevesen ismernek Parádóhutáról.
Az első üveghuta élete ugyanakkor rövid volt. Egy 1712-ből fennmaradt adat szerint akkor már nem működött. Később azonban újraindult az üvegkészítés, és a mesterség hosszú időre meghatározta a környék életét.
Innen indult a későbbi parádsasvári üveggyártás
Parádóhuta történetének talán legérdekesebb fordulata az, hogy az üvegműhely később elköltözött.
Takács Béla parádi üvegművészetről szóló munkája szerint a régi huta lakosságának jelentős része szlovák eredetű volt. A település lakóinak száma a műhely dolgozóival és családjaikkal együtt növekedett, majd amikor az üzemet mintegy 6–7 kilométerrel távolabbra helyezték, a munkások egy része Parádóhutáról járt át dolgozni az új műhelybe.
Az új huta azon a területen működött, ahol később a híres parádsasvári üveggyár fejlődött ki.
Vagyis a Parádsasvárral összeforrt üvegművesség történetének egyik legfontosabb kiindulópontját valójában Parádóhután kell keresnünk.
Az üveg és a gyógyvíz története összeért
Van azonban egy másik, kevésbé ismert összefüggés is.
A környék üveggyártását nemcsak a borvidékek palackigénye segítette. A parádi gyógyvizek egyre nagyobb híre szintén hatalmas mennyiségű üveget igényelt.
A történeti adatok szerint a parádi csevice palackozásáról már 1804-ből rendelkezünk adattal. 1819-ben évente mintegy 3600–4000 palackot töltöttek meg, a 19. század végére pedig egészen más léptékűvé vált a termelés: 1895-ben a parádi üveggyár már évente körülbelül egymillió csevicés palackot készített.
Így kapcsolódott össze két, ma is jól ismert parádi hagyomány: az üvegművesség és a csevice.
A Klarissza-forrás – egy nagymamáról kapta a nevét
Parádóhuta egyik legismertebb természeti értéke a Clarissa-forrás, amelyet a település délkeleti részén, az erdő közelében találunk.
A Mátra vidékén a szénsavas ásványvizet hagyományosan csevicének nevezik. A parádóhutai forrás vasas, szénsavas vizéről régóta ismert.
A forrás nevének története különösen érdekes.
A Klarissza-forrást Károlyi Mihály gróf a nagyanyjáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezte el. Kornis Clarisse férjével, Károlyi Sándorral együtt fontos szerepet játszott unokája nevelésében.
A név tehát nem valamiféle régi forrásmondából származik, hanem a Károlyi család történetéhez kapcsolódik.
Ráadásul nem ez az egyetlen ilyen név a környéken. Az Ilona-völgy, az egykori Erzsébet-szálló, a Zsuzsanna-lak és a Júlia-szálló neve ugyancsak a Károlyi család tagjaihoz kötődött.
Van egy másik csevice is, amelyről jóval kevesebben tudnak
A Klarissza-forrás mellett Parádóhuta másik különlegessége a Tót-berki-csevice.
A Mátrahegy településismertetője éppen a két cseviceforrást emeli ki Parádóhuta legfontosabb sajátosságaként: a Klarissza-csevicét és a Tót-berki-csevicét.
Ez azért érdekes, mert a Mátrába látogatók jelentős része ismeri Parádfürdő csevicéjét, Parádóhuta két külön forrásáról azonban már lényegesen kevesebben tudnak.
1960-ban „a megye legkisebb falujaként” írtak róla
Egy régi újságcikk egy egészen más Parádóhutát őrzött meg.
A Bródy Sándor Könyvtár helyismereti kutatása szerint a Népújság 1960. január 22-i számában Parádóhutát „a megye legkisebb faluja” megfogalmazással mutatták be.
Az akkori tudósításban a hatalmas hó is szerepet kapott: iskola után a helyi gyerekek szánkóra ültek, és estig játszottak.
Ez a néhány sor ma már különleges kordokumentum. Egy apró mátrai település hétköznapjaiba enged bepillantást abból az időből, amikor a téli hónapokban a hegyvidéki falvak életét még sokkal erősebben meghatározta a hó.
Még egy irodalmi emléke is van Parádóhutának
A Bródy Sándor Könyvtár kutatói egy további, alig ismert érdekességet is találtak.
Egy 1992-ben megjelent szépirodalmi antológiában Halmai István – Bányász István írói néven – „Parádóhutai emlék” címmel verset írt a településhez kapcsolódó élményeiről.
Parádóhuta tehát nemcsak ipartörténeti és természeti emlékeket őriz, hanem az irodalomban is nyomot hagyott.
Saját kis temploma is van
A település egyházi szempontból a parádi római katolikus plébániához tartozik. Az Egri Főegyházmegye jelenlegi nyilvántartása Parádóhutát a parádi plébánia filiájaként tünteti fel.
A parádóhutai templom titulusa Rózsafüzér királynője.
A kis templom jól illeszkedik ahhoz a falusias településképhez, amelyet Parádóhuta mindmáig megőrzött.
Innen már a Kékes világa kezdődik
Parádóhuta fekvése önmagában is különleges.
A település a Kékes északi oldalának erdőségei alatt fekszik, ezért régóta természetes kiinduló- és végpontja a környék turistaútjainak. A Mátrahegy ismertetője is jó végpontként említi a Kékesről észak felé vezető túrákhoz.
Innen nézve már érthető a település sajátos hangulata. Nincsenek nagy szállodasorok és városias utcák. Házak, kertek és erdők követik egymást, miközben a háttérben szinte mindenütt ott érezhető a Mátra legmagasabb vonulatának közelsége.
A közelben pedig ott találjuk Parád és Parádfürdő legismertebb kirándulóhelyeit is, köztük az Ilona-völgy és az Ilona völgyi vízesés környékét.
Egy apró hely, amely nélkül másképpen alakult volna a Mátra története
Parádóhután végigsétálva ma már kevés minden árulkodik arról, hogy három évszázaddal ezelőtt ipari tevékenység indult meg ezen a helyen.
Pedig 1708-ban itt kezdődött a parádi üvegművesség történetének egyik legfontosabb fejezete.
A Rákóczi-féle üveghuta munkásai települést formáltak az erdők között. Az üveggyártás később továbbköltözött, és Parádsasváron fejlődött tovább. Közben a cseviceforrások híre egyre messzebbre jutott, a gyógyvíz palackozása pedig ismét összekötötte az üveget és a vizet.
Parádóhuta ma már csendes településrész.
Éppen ettől érdekes.
Aki csak végighajt az utcáin, egy apró mátrai falut lát. Aki azonban ismeri a történetét, már Rákóczi üveghutáját, a régi hutamunkásokat, a milliószámra készülő csevicés palackokat és a több mint három évszázados településtörténetet is látja a házak és az erdők mögött.
És talán ez Parádóhuta legnagyobb értéke: miközben a Mátra egyik legcsendesebb zugának tűnik, története meglepően sok szállal kapcsolódik Heves megye ipar-, fürdő- és turizmustörténetéhez.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó saját tartalmak
Hazánk legnagyobb természetes zuhataga – kirándulás az Ilona-völgyben
Magyarország természeti csodái – vízesések, amelyek minden évszakban lenyűgöznek
Mátra–Bükk: Eger a térség turizmusának egyik motorja
A Mátra egyik gyöngyszeme: a Bodonyi-tó, ahol a csend és a természet találkozik
További források
Parád Nagyközség – Településünk
Parád Nagyközség – Látnivalók, Klarissza-forrás
Bródy Sándor Könyvtár – Milyen források találhatóak Parádóhután?
Takács Béla: Parádi üvegművészet
Egri Főegyházmegye – Parádi esperesi kerület
Erdészeti Lapok – Gróf Károlyi Mihály, a parádi erdők ura
Borítókép: Parádóhuta egyik csendes utcája a Mátra erdős vonulatai alatt.
Fotó: Google Utcakép, 2023. május.