A Bükk északi peremvidéke és az Upponyi-hegység találkozásánál olyan táj húzódik, ahol az erdőkkel borított hegyoldalak, a mély völgyek, a sziklás szurdokok és a kisebb települések különleges természeti és kulturális egységet alkotnak. A Bán-völgye, Uppony, Dédestapolcsány, Nekézseny és Tardona környéke számos felfedezésre érdemes látnivalót kínál.
A vidéket az Élmények völgyeként is emlegetik. A táj változatosságát nemcsak a felszíni formák, hanem a több százmillió éves földtörténeti múlt, a gazdag élővilág és a falvakhoz kapcsolódó történetek is meghatározzák.
A Lázbérci-víztározó, a vidék meghatározó látványa
A térség egyik legismertebb természeti értéke a Dédestapolcsány és Uppony között elterülő Lázbérci-víztározó. A mesterséges tavat a Bán-patak völgyének elzárásával, az 1960-as évek végén alakították ki. A víztározót 1967 és 1970 között építették, elsősorban a Sajó-völgyi iparvidék vízellátásának biztosítására, valamint a környező települések ivóvízellátásának támogatására.
A mintegy 77 hektáros vízfelületet a Bán-patak és a Csernely-patak táplálja. A tározó maximális víztároló kapacitása megközelíti a 6,2 millió köbmétert. A vízmélység változó, legmélyebb pontjai a gátnál találhatók.
A víztározó nem csupán vízgazdálkodási létesítmény. Környezete jelentős természetvédelmi értéket képvisel, és a horgászok, valamint a természetjárók számára is ismert úti cél.
Az utóbbi években azonban a vízállás alakulása is figyelmet kapott. A 2025-ös rendkívül száraz időszakban a tározó vízszintje jelentősen visszaesett. Az ÉRV Zrt. akkori tájékoztatása szerint a csökkent vízszint mellett is biztosított volt a megfelelő mennyiségű és minőségű nyersvíz kivétele, a térség ivóvízellátása pedig folyamatos maradt.
A víztározó állapotának megőrzése ezért egyszerre vízgazdálkodási és természetvédelmi feladat.
A Lázbérci Tájvédelmi Körzet természeti értékei
A Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975 decemberében hozták létre. A jelenlegi, 3734 hektáros védett terület az Upponyi-hegység természeti értékeit, a víztározót és annak környezetét foglalja magában.
A védelem céljai között szerepel a vízminőség megőrzése, a különleges földtani képződmények, a növénytani ritkaságok és az állatvilág védelme.
A terület hat település közigazgatási határát érinti: Bánhorváti, Borsodbóta, Dédestapolcsány, Nekézseny, Sáta és Uppony térségét.
A tájvédelmi körzet változatos élőhelyei számos védett állatfajnak adnak otthont. A víztározóban és a hozzá kapcsolódó patakokban több védett halfaj is előfordul. A Csernely-patakban folyami rák él, a környék sziklás területei és erdőségei pedig értékes madárélőhelyek.
A terület természeti értékeinek megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelést végez. A 2025-ben elindított, 2028 végéig tartó fejlesztési program a Tarna–Lázbérc tájegység vizes élőhelyeinek és vízfolyásainak ökológiai állapotjavítását szolgálja. A projekt többek között élőhely-helyreállítással, új vizes élőhelyek kialakításával és kétéltűvédelmi fejlesztésekkel foglalkozik.
Az Upponyi-szoros, ahol a földtörténet is láthatóvá válik
Az Upponyi-hegység egyik legkülönlegesebb természeti képződménye az Upponyi-szoros. A sziklás völgyet a Csernely-patak alakította ki, amely hosszú földtörténeti idő alatt mélyítette medrét a kemény mészkőrétegekbe.
A szoros több mint 600 méter hosszú, mélysége helyenként megközelíti a 200 métert. A világosszürke mészkőfalak akár 50 méter magasra is emelkednek.
A környék földtani szempontból is különösen értékes. Az Upponyi-hegység kőzetei között több százmillió éves képződmények találhatók. A devon időszaki mészkő körülbelül 385–380 millió éves, és a szoros kialakulásának egyik meghatározó földtani alapját adja.
A mészkőben számos barlang és kisebb üreg található. A hegység barlangjai őslénytani és régészeti szempontból is jelentősek.
A szoros fölötti sziklás magaslatokról a környező hegyvidék és a Lázbérci-víztározó egyes részei is megfigyelhetők.
A Damasa-szakadék különleges világa
Az Upponyi-hegység másik figyelemre méltó földtani képződménye a Bánhorváti közelében található Damasa-szakadék.
A szakadék kialakulása földmozgásokhoz, valamint a hegyoldal kőzettömegének megcsúszásához és leszakadásához kapcsolódik. A területen hatalmas sziklatömbök, meredek falak és különleges sziklaalakzatok alakultak ki.
A szakadék egyik érdekessége a hazánk legnagyobb álbarlangjaként emlegetett üregrendszer. Az álbarlangok nem hagyományos karsztos barlangok, hanem a kőzettömbök elmozdulása és egymásra torlódása következtében létrejött üregek.
A terület földtani és természetvédelmi értékei miatt különös figyelmet érdemel. A kirándulás előtt érdemes tájékozódni a látogathatóságról és az aktuális természetvédelmi előírásokról.
Uppony, a hegyek közé simuló település
A táj egyik legjellegzetesebb települése Uppony, amely a hegység völgyei között, különleges fekvésű környezetben található.
A falu környékét erdős hegyoldalak, legelők és kisebb völgyek tagolják. A hagyományos falusi élet emlékei ma is felfedezhetők a településen.
Uppony egyik érdekes emléke a Mál-oldal pincesora. A domboldalba vájt pincék a 19. század közepétől őrzik a helyi szőlőművelés és a hagyományos gazdálkodás emlékeit.
A település környéke a természetjárók számára is vonzó. Az Upponyi-szoros, a Kalica-tető és a Lázbérci-víztározó közelsége miatt a falu jó kiindulópont lehet a környék megismeréséhez.
Tardona és Jókai Mór története
A Bükk északi térségének egyik történelmi érdekessége Tardona, amely Jókai Mór életének egy különleges időszakához kapcsolódik.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Jókai a megtorlás elől menekülve Tardonán talált menedéket. 1849. augusztus 19-én érkezett a településre, ahol Csányi Benjamin földbirtokos segítségével rejtőzött el.
A településen ma tájház és Jókai-emlékszoba őrzi a regényíró tardonai tartózkodásának emlékét.
A helytörténeti emlékek mellett Tardona a környék gasztronómiai hagyományai miatt is érdekes. A kapros-túrós rétes a vidék egyik ismert tájjellegű ételkülönlegessége.
Nekézseny és Szeleczky Zita emlékezete
Az Upponyi-hegység közelében fekvő Nekézseny neve Szeleczky Zitához, a magyar színjátszás és film egyik ismert alakjához kapcsolódik.
A színésznő anyai ágon kötődött a településhez, nagyapja helyi földbirtokos volt. Élete során sokszor visszatért a faluba, amelyhez személyes emlékek és családi kapcsolatok fűzték.
Pályája az 1940-es években teljesedett ki, később emigrációban élt. Magyarországra 1998-ban tért haza. Nekézsenyben emlékház őrzi életének és művészi munkásságának emlékeit.
Kirándulás a Bükk és az Upponyi-hegység vidékén
A térség természeti és kulturális látnivalói többféle kirándulási lehetőséget kínálnak. A Lázbérci-víztározó környéke, az Upponyi-szoros, a Damasa-szakadék, Uppony és Tardona külön-külön is érdekes úti célok.
A tájvédelmi körzet jelzett turistaútjai gyalogosan látogathatók, de a fokozottan védett területeken külön szabályok érvényesek. A Lázbérci-víztározó mellett húzódó aszfaltozott erdészeti magánút gépjárművel nem használható szabadon, behajtás csak engedéllyel lehetséges.
A Bükk és az Upponyi-hegység találkozásánál fekvő vidék nemcsak a látványos tájak miatt érdemel figyelmet. A több százmillió éves kőzetek, a különleges szurdokok, a védett élővilág, a falvak történetei és a helyi hagyományok együtt adják a térség sajátos értékét.
Források
Minden, ami Eger – Valódi mesehelyszín a Bükk és az Upponyi-hegység között (eredeti cikk)
Minden, ami Eger – Az upponyi rög kalandos útjain
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Lázbérci Tájvédelmi Körzet
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Upponyi-szoros, Lázbérci-tó
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Vizes élőhelyek természetvédelmi fejlesztése
BAZ Értéktár – Lázbérci Víztározó
Borítókép: Lázbérci-víztároló – forrás: elevation.maplogs.com
