Bálint napján minden bizonnyal az Érseki palota mellé is újabbnál újabb, örök szerelmet szimbolizáló lakatok kerülnek majd fel. Írásunkban bemutatjuk az egri és a világ leghíresebb lakatfalainak történetét.
Ha a Líceumból kilépve elsétálunk az Érseki palota előtt, már meg sem lepődünk a több mint 200 lakat láttán. Pedig hittük volna, hogy alig 3 évvel ezelőtt még mindössze 4 darab rozsdás lakat díszítette a palota kerítését? Állítólag főiskolások voltak az első lakatolók, még a ’90-es években, bár úgy tudni, azóta többször is levágták azokat. Azóta az egri lakatfalnak már Facebook-oldala is van, ahol mindenki megoszthatja romantikusabbnál romantikusabb lakatolásának történetét a nagyérdeművel.
A lakat jelentése egyébként mindig attól a személytől függ, aki felcsatolja azt. Az örökkévalóságot szimbolizálja, de nem csak szerelmesek keze alatt kattanhat a lakat zárja. Sokan az igaz barátság vagy éppen a szép emlékek zálogaként tekintenek egy-egy lakatra. Egy dolog azonban mindkettőben közös: a zár kattanása és a kulcs eldobása után sem idő, sem ember nem foszthatja meg őket szerelmüktől, barátságuktól vagy szép emlékeiktől.
Minden bizonnyal Pécs volt az első
Magyarországon először Pécs belvárosában jelentek meg a lakatok két vaskerítésen, 2013-ban pedig már kifejezetten erre a célra építettek lakatfalat a pécsi Sétatér keleti végén, amelyet Bodrogi Gyula színművész avatott fel. Joggal mondhatjuk tehát, hogy Pécsett találhatóak az ország legrégebbi és legnagyobb lakatfalai. Arról azonban, hogy kik voltak az első lakatolók, többféle legenda kering a városban. Az egyik elmélet szerint eredetileg 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén. Mások szerint egy messzi vidékről odakerült hölgy szeretett volna ily módon nyomot hagyni Pécs városában, remélve, hogy bárhová sodorja is az élet, visszatér majd egyszer. A leghíresebb lakatot egyébként négy éve helyezte el szerelmük jelképeként a Pécsre látogató Felipe de Borbón spanyol trónörökös és felesége Letizia Ortiz Rocasolano hercegnő. A lakatok azóta már számos városban feltűntek, így egyebek közt Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Vácott és Budapest belvárosában is, de korántsem ez a lista vége.
A hűtlen katona története
Európában, akárcsak a világ más tájain, a 2000-es évek elején kezdtek feltűnni a lakatfalak. Legendákból azonban itt sincs hiány. Rómában például úgy tartják, hogy Federico Moccia olasz író 1992-es könyvének, a Felhők fölött 3 méterrel, illetve ennek Téged akarlak című folytatása nyomán kezdték a szerelmesek elhelyezni lakatjaikat a Milvius-hídon. A leghíresebb példa azonban a Manarola és Riomaggiore várost összekötő úthoz fűződik. A legenda szerint ez az út volt a két város szerelmeseinek a találkahelye. A helyet számos turista keresi fel, hogy elhelyezzék lakatjaikat, a kulcsot pedig – biztos, ami biztos alapon – a tengerbe dobják.
Továbbra is Európában maradva, Szerbiában is érdekes sztorikra bukkanhat az ember, ahol a lakatfal története jóval a második világháború előttre nyúlik vissza. A legenda szerint egy helyi tanítónő, Nada, beleszeretett egy szerb katonába, Reljába, akit azonban Görögországba vezényeltek. A katona, egy görög nőnek hála, viszonylag hamar elfelejtette szíve hölgyét, ezzel annyira összetörve Nada szívét, hogy a lány később belehalt mérhetetlen bánatába. Hogy ettől a sorstól megóvják magukat, a szerb lányok elkezdtek hát lakatokat elhelyezni saját és szerelmük kezdőbetűivel azon a hídon, ahol a két szerelmes is találkozott. A hidat azóta szokás a Szerelem hídjaként is emlegetni.
Hegy tetejére, torony teraszára vagy éppen egy szökőkút köré
Magunk mögött hagyva az öreg kontinenst, érdemes egy pillanatra megállni Ázsiában. A Huang-San hegyen (más néven Sárga-hegy) futó korlát majd’ minden egyes láncszemén találni ma már lakatot. A lakatolók, miután szimbolikusan összezárják lelküket, vagyis elhelyezik a lakatot, a kulcsot hagyományosan a mélybe dobják. Éppen ezért úgy tartják, hogy valószínűleg Kínából származik a kucsok eldobásának rituáléja is.
Japánban Enoshima szigetén található egy harang, amelyet a mitológiai ötfejű sárkány és egy mennyei leány szerelmének emlékeként állítottak. Az ide érkező szerelmesek ezért harangozással fogadnak egymásnak örök hűséget, ezt követően pedig sokan a harangot körül futó kerítésre helyeznek egy lakatot, ezzel is megpecsételve fogadalmukat. Dél-Koreában pedig az N Seoul Torony egyik teraszának korlátján díszelegnek lakatok. Itt azonban a tornyot üzemeltetők figyelmeztető táblákkal hívják fel a szerelmesek figyelmét arra, hogy a kulcsok eldobása akár életveszélyes is lehet, ezért egy, külön erre a célra kihelyezett kukába kell elhelyezniük azokat.
A legérdekesebb szokással azonban kétségkívül Tajvanon találkozhatunk. Feng-Youanban a lakatba vésett kívánságokat, amelyet így kívánságlakatnak is neveznek, a fiatalok a vasúti felüljáró korlátjára helyezik el. A helyi legenda ugyanis úgy tartja, hogy a felüljáró alatt elrobogó vonatok keltette mágneses mező energiával tölti fel a lakatokat, ezáltal teljesítve a rájuk írt kívánságokat. Uruguay fővárosában, Montevideóban pedig egy egész szökőkutat szenteltek a szerelmesek lakatjainak. A szökőkút legendáját egy tábla hirdeti angol és spanyol nyelven, amely úgy szól, hogy ha a két szerelmes a nevük kezdőbetűit magán viselő lakatot elhelyezik a kút körül, akkor legközelebbi visszatértükkor is együtt lesznek.
palettaonline.hu
Ha a Líceumból kilépve elsétálunk az Érseki palota előtt, már meg sem lepődünk a több mint 200 lakat láttán. Pedig hittük volna, hogy alig 3 évvel ezelőtt még mindössze 4 darab rozsdás lakat díszítette a palota kerítését? Állítólag főiskolások voltak az első lakatolók, még a ’90-es években, bár úgy tudni, azóta többször is levágták azokat. Azóta az egri lakatfalnak már Facebook-oldala is van, ahol mindenki megoszthatja romantikusabbnál romantikusabb lakatolásának történetét a nagyérdeművel.
 |
Sok-sok szerelem zálóga az egri lakatfalon.
Fotó: Merényi Zita
|
A lakat jelentése egyébként mindig attól a személytől függ, aki felcsatolja azt. Az örökkévalóságot szimbolizálja, de nem csak szerelmesek keze alatt kattanhat a lakat zárja. Sokan az igaz barátság vagy éppen a szép emlékek zálogaként tekintenek egy-egy lakatra. Egy dolog azonban mindkettőben közös: a zár kattanása és a kulcs eldobása után sem idő, sem ember nem foszthatja meg őket szerelmüktől, barátságuktól vagy szép emlékeiktől.
Minden bizonnyal Pécs volt az első
Magyarországon először Pécs belvárosában jelentek meg a lakatok két vaskerítésen, 2013-ban pedig már kifejezetten erre a célra építettek lakatfalat a pécsi Sétatér keleti végén, amelyet Bodrogi Gyula színművész avatott fel. Joggal mondhatjuk tehát, hogy Pécsett találhatóak az ország legrégebbi és legnagyobb lakatfalai. Arról azonban, hogy kik voltak az első lakatolók, többféle legenda kering a városban. Az egyik elmélet szerint eredetileg 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén. Mások szerint egy messzi vidékről odakerült hölgy szeretett volna ily módon nyomot hagyni Pécs városában, remélve, hogy bárhová sodorja is az élet, visszatér majd egyszer. A leghíresebb lakatot egyébként négy éve helyezte el szerelmük jelképeként a Pécsre látogató Felipe de Borbón spanyol trónörökös és felesége Letizia Ortiz Rocasolano hercegnő. A lakatok azóta már számos városban feltűntek, így egyebek közt Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Vácott és Budapest belvárosában is, de korántsem ez a lista vége.
A hűtlen katona története
Európában, akárcsak a világ más tájain, a 2000-es évek elején kezdtek feltűnni a lakatfalak. Legendákból azonban itt sincs hiány. Rómában például úgy tartják, hogy Federico Moccia olasz író 1992-es könyvének, a Felhők fölött 3 méterrel, illetve ennek Téged akarlak című folytatása nyomán kezdték a szerelmesek elhelyezni lakatjaikat a Milvius-hídon. A leghíresebb példa azonban a Manarola és Riomaggiore várost összekötő úthoz fűződik. A legenda szerint ez az út volt a két város szerelmeseinek a találkahelye. A helyet számos turista keresi fel, hogy elhelyezzék lakatjaikat, a kulcsot pedig – biztos, ami biztos alapon – a tengerbe dobják.
Továbbra is Európában maradva, Szerbiában is érdekes sztorikra bukkanhat az ember, ahol a lakatfal története jóval a második világháború előttre nyúlik vissza. A legenda szerint egy helyi tanítónő, Nada, beleszeretett egy szerb katonába, Reljába, akit azonban Görögországba vezényeltek. A katona, egy görög nőnek hála, viszonylag hamar elfelejtette szíve hölgyét, ezzel annyira összetörve Nada szívét, hogy a lány később belehalt mérhetetlen bánatába. Hogy ettől a sorstól megóvják magukat, a szerb lányok elkezdtek hát lakatokat elhelyezni saját és szerelmük kezdőbetűivel azon a hídon, ahol a két szerelmes is találkozott. A hidat azóta szokás a Szerelem hídjaként is emlegetni.
Hegy tetejére, torony teraszára vagy éppen egy szökőkút köré
Magunk mögött hagyva az öreg kontinenst, érdemes egy pillanatra megállni Ázsiában. A Huang-San hegyen (más néven Sárga-hegy) futó korlát majd’ minden egyes láncszemén találni ma már lakatot. A lakatolók, miután szimbolikusan összezárják lelküket, vagyis elhelyezik a lakatot, a kulcsot hagyományosan a mélybe dobják. Éppen ezért úgy tartják, hogy valószínűleg Kínából származik a kucsok eldobásának rituáléja is.
Japánban Enoshima szigetén található egy harang, amelyet a mitológiai ötfejű sárkány és egy mennyei leány szerelmének emlékeként állítottak. Az ide érkező szerelmesek ezért harangozással fogadnak egymásnak örök hűséget, ezt követően pedig sokan a harangot körül futó kerítésre helyeznek egy lakatot, ezzel is megpecsételve fogadalmukat. Dél-Koreában pedig az N Seoul Torony egyik teraszának korlátján díszelegnek lakatok. Itt azonban a tornyot üzemeltetők figyelmeztető táblákkal hívják fel a szerelmesek figyelmét arra, hogy a kulcsok eldobása akár életveszélyes is lehet, ezért egy, külön erre a célra kihelyezett kukába kell elhelyezniük azokat.
 |
A nagy számok törvénye - lakatfal Dél-Koreában.
Fotó: Nicole Smith
|
A legérdekesebb szokással azonban kétségkívül Tajvanon találkozhatunk. Feng-Youanban a lakatba vésett kívánságokat, amelyet így kívánságlakatnak is neveznek, a fiatalok a vasúti felüljáró korlátjára helyezik el. A helyi legenda ugyanis úgy tartja, hogy a felüljáró alatt elrobogó vonatok keltette mágneses mező energiával tölti fel a lakatokat, ezáltal teljesítve a rájuk írt kívánságokat. Uruguay fővárosában, Montevideóban pedig egy egész szökőkutat szenteltek a szerelmesek lakatjainak. A szökőkút legendáját egy tábla hirdeti angol és spanyol nyelven, amely úgy szól, hogy ha a két szerelmes a nevük kezdőbetűit magán viselő lakatot elhelyezik a kút körül, akkor legközelebbi visszatértükkor is együtt lesznek.
palettaonline.hu
Megjegyzés küldése