2. Mert Jumurdzsák is filozofál olykor
Felértünk tehát az Eger határában álló Mount Everest csúcsára. Ha már fent vagyunk, nézzünk körül egy kicsit, azt fél szemmel is lehet. Utána viszont ugorjunk egy nagyot, egészen a tábor végére.
Vezetőink mindig is kreatívan kezelték az előre megadott útvonalat; hol hozzátettek, hol elvettek belőle, mindenesetre azon a napon, amikor a terv szerint Egerbe kellett volna visszaérkeznünk, hiszen ott várt bennünket az utolsó szálláshely, sikerült olyan ponton kibukkannunk az erdőből s rátalálnunk a műútra, amely hozzávetőleges becslés alapján is több tíz kilométerre helyezkedett el a célállomástól. Akkor még nem tudtam, de olyasféle érzés lehetett, mint amikor egy tíz perce tartó, már a vége felé közelítő interjúnál fülemre szól a szerkesztő: „nincs itt a következő vendég, ki tudsz vele beszélni még tíz percet?" Hogyne tudnék, csak másképp terveztem...
Nos, akkor és ott, némi fejvakarás után, a gyaloglást megspórolandó a stoppolás mellett döntöttünk. Harmincan voltunk. Harminc hatalmas hátizsákkal. És két hét szagával.
Találékonyságunk azonban nem ismert lehetetlent. A legcsinosabb lányt állítottuk ki integetni. A feladata csak annyi volt, hogy üres teherautót fogjon. S amikor a vigyorgó sofőr megállt, az árokpartról, bokrok mögül előbújt a nála is jobban vigyorgó sereg. Bevettük Egert.
Évekkel később hallottam a rádiókabaréban: „– Egész úton hazafelé filozofáltam. – Hol utaztál? – Platón." Jumurdzsák is filozofál olykor.
eger.hu
Felértünk tehát az Eger határában álló Mount Everest csúcsára. Ha már fent vagyunk, nézzünk körül egy kicsit, azt fél szemmel is lehet. Utána viszont ugorjunk egy nagyot, egészen a tábor végére.
Vezetőink mindig is kreatívan kezelték az előre megadott útvonalat; hol hozzátettek, hol elvettek belőle, mindenesetre azon a napon, amikor a terv szerint Egerbe kellett volna visszaérkeznünk, hiszen ott várt bennünket az utolsó szálláshely, sikerült olyan ponton kibukkannunk az erdőből s rátalálnunk a műútra, amely hozzávetőleges becslés alapján is több tíz kilométerre helyezkedett el a célállomástól. Akkor még nem tudtam, de olyasféle érzés lehetett, mint amikor egy tíz perce tartó, már a vége felé közelítő interjúnál fülemre szól a szerkesztő: „nincs itt a következő vendég, ki tudsz vele beszélni még tíz percet?" Hogyne tudnék, csak másképp terveztem...
 |
| fotó: eger.hu |
Nos, akkor és ott, némi fejvakarás után, a gyaloglást megspórolandó a stoppolás mellett döntöttünk. Harmincan voltunk. Harminc hatalmas hátizsákkal. És két hét szagával.
Találékonyságunk azonban nem ismert lehetetlent. A legcsinosabb lányt állítottuk ki integetni. A feladata csak annyi volt, hogy üres teherautót fogjon. S amikor a vigyorgó sofőr megállt, az árokpartról, bokrok mögül előbújt a nála is jobban vigyorgó sereg. Bevettük Egert.
Évekkel később hallottam a rádiókabaréban: „– Egész úton hazafelé filozofáltam. – Hol utaztál? – Platón." Jumurdzsák is filozofál olykor.
eger.hu
Megjegyzés küldése