A város már a korai középkortól kezdődően a várfalakon kívül is terjeszkedni
kezdett, a falakon kívüli épületek azonban feltehetőleg csak faházak voltak,
hiszen a régészeti feltárások során semmi olyan lelet nem került elő, mely
korabeli kőépületre utalt volna.
Tartósabb építőanyagból csak a templomokat és a rendházakat építették még ebben a korszakban. Ezek nyomai sem maradtak azonban meg, mert a hódoltság idején a törökök ezen építményeket alakították át saját céljaikra, a török kiűzése után pedig az egykori mecseteket újból átalakították keresztény templomokká.
Már a hódoltság előtt a székesegyházon kívül is több jelentős temploma volt Egernek, a mai Sánc területén a Szent Péter templom, a Cifra kapunál a Szent Jakab templom, kolostor és kórház, a Szervita templom helyén a Boldogasszony templom, a mai minaret környékén a Szent Katalin templom, a mai Ferences templom helyén a Szent Demeter templom, a Bazilika helyén a Szent Mihály templom és a Rác templom helyén a Ágostonrendiek temploma.
A várdomb is teljesen benépesült, itt a püspöki rezidencián kívül felépültek a káptalan lakóházai. A székes káptalan a helyi kanonokok összessége, mely a püspök tanácsadó testülete, a testület feje pedig a nagyprépost (praepositus).
A káptalan további funkciói közé tartozik, hogy a közös zsolozsmával és ünnepélyes konventmisékkel emelje az istentiszteletek fényét, széküresedés esetén pedig a káptalani helynök látja el az egyházkormányzás feladatát.
A középkorban a káptalanok hiteles helyek is voltak és úgynevezett káptalani, vagy székesegyházi iskolákat tartottak fönn. A mindenkori egri püspök kiváltságai közé tartozott, hogy a király ötödik gyermekének nevelője volt, így Imre király László nevű fia is Egerben nevelkedett. Újabban úgy tartják, hogy II. Andrást is itt tanították.
A vár fénykorát kétségtelenül a XV. század második felében élte, amikor Mátyás király később árulóvá lett diplomatája, Beckensloer János egri püspök felépíttette a most is látható gótikus püspöki palotát. Őt olyan személyiségek követték az egri püspöki székben, mint Rangoni Gábor, Dóczy Orbán, Bakócz Tamás és Ippolito d` Este, aki Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak volt az unokaöccse.
A fellendülésnek ez az időszaka természetesen összefügg azzal a körülménnyel, hogy Mátyás király uralkodása idején maga az ország is óriási gazdasági fejlődésnek indult és az általános konjunktúra mindenütt éreztette hatását.
forrás: egrirege.hu
Tartósabb építőanyagból csak a templomokat és a rendházakat építették még ebben a korszakban. Ezek nyomai sem maradtak azonban meg, mert a hódoltság idején a törökök ezen építményeket alakították át saját céljaikra, a török kiűzése után pedig az egykori mecseteket újból átalakították keresztény templomokká.
Már a hódoltság előtt a székesegyházon kívül is több jelentős temploma volt Egernek, a mai Sánc területén a Szent Péter templom, a Cifra kapunál a Szent Jakab templom, kolostor és kórház, a Szervita templom helyén a Boldogasszony templom, a mai minaret környékén a Szent Katalin templom, a mai Ferences templom helyén a Szent Demeter templom, a Bazilika helyén a Szent Mihály templom és a Rác templom helyén a Ágostonrendiek temploma.
A várdomb is teljesen benépesült, itt a püspöki rezidencián kívül felépültek a káptalan lakóházai. A székes káptalan a helyi kanonokok összessége, mely a püspök tanácsadó testülete, a testület feje pedig a nagyprépost (praepositus).
A káptalan további funkciói közé tartozik, hogy a közös zsolozsmával és ünnepélyes konventmisékkel emelje az istentiszteletek fényét, széküresedés esetén pedig a káptalani helynök látja el az egyházkormányzás feladatát.
 |
| fotó: www.brody.iif.hu/adattar/node/1 |
A középkorban a káptalanok hiteles helyek is voltak és úgynevezett káptalani, vagy székesegyházi iskolákat tartottak fönn. A mindenkori egri püspök kiváltságai közé tartozott, hogy a király ötödik gyermekének nevelője volt, így Imre király László nevű fia is Egerben nevelkedett. Újabban úgy tartják, hogy II. Andrást is itt tanították.
A vár fénykorát kétségtelenül a XV. század második felében élte, amikor Mátyás király később árulóvá lett diplomatája, Beckensloer János egri püspök felépíttette a most is látható gótikus püspöki palotát. Őt olyan személyiségek követték az egri püspöki székben, mint Rangoni Gábor, Dóczy Orbán, Bakócz Tamás és Ippolito d` Este, aki Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak volt az unokaöccse.
A fellendülésnek ez az időszaka természetesen összefügg azzal a körülménnyel, hogy Mátyás király uralkodása idején maga az ország is óriási gazdasági fejlődésnek indult és az általános konjunktúra mindenütt éreztette hatását.
forrás: egrirege.hu
Megjegyzés küldése