Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi Centrum Áruház épületét le kellene bontani, és így egy, a jelenleginél jóval nagyobb tér képezné városunk főterét. Ám a Dobó tér szerkezete, amelynek központi építményei a Minorita templom és rendház, valamint a Városháza, és lényeges elemei a 18. században épült polgári lakóházak, megkívánja azt, hogy a terület Észak felől is le legyen zárva, még akkor is, ha ezt a funkciót egy, a mostaninál lényegesen értékesebb és látványosabb épület is betölthetné.
A mai Centrum Áruház helyén a 18. század derekától kisebb kereskedőházak álltak, tehát a tér keletkezésétől fogva zárt volt északi irányból is. Később, a 20. század elején ezen a területen alakították ki a Hangya Szövetkezet áruházát, amely a II. világháború utáni években Állami Áruház néven szerepelt a köztudatban.
Ez egy négyszögletes belső udvart magába foglaló egyemeletes épület volt, földszinti eladótérrel, amelyben a 20. század eleji szokásoknak megfelelő térszerkezetű áruház működött.
Ez azt jelentette, hogy az üzlet eladótere egy körbefutó folyosó volt, a belső falak mentén helyezkedtek el az áru tárolására szolgáló polcok, ezek előtt tartózkodtak a kereskedők, és a folyosó közepe táján lévő pult túlsó oldalán közlekedhettek a vevők.
Ez a pult nemcsak azt biztosította, hogy a vevők ne babrálják az árut, hanem azt is, hogy oda ki lehessen tenni megtekintésre a portékát. Az emeleten a szövetkezet, illetve az Állami Áruház irodái kaptak helyet.
Ennek az üzletnek a helyére épült 1974-ben a jelenlegi áruházépület, mely a 70-es, 80-es években divatos nyugati nagyáruházak térszerkezetének mintájára épült, ám azokénál jóval szerényebb árukészlettel várta a vevőket.
.jpg)
forrás: egrirege.hu
A mai Centrum Áruház helyén a 18. század derekától kisebb kereskedőházak álltak, tehát a tér keletkezésétől fogva zárt volt északi irányból is. Később, a 20. század elején ezen a területen alakították ki a Hangya Szövetkezet áruházát, amely a II. világháború utáni években Állami Áruház néven szerepelt a köztudatban.
Ez egy négyszögletes belső udvart magába foglaló egyemeletes épület volt, földszinti eladótérrel, amelyben a 20. század eleji szokásoknak megfelelő térszerkezetű áruház működött.
Ez azt jelentette, hogy az üzlet eladótere egy körbefutó folyosó volt, a belső falak mentén helyezkedtek el az áru tárolására szolgáló polcok, ezek előtt tartózkodtak a kereskedők, és a folyosó közepe táján lévő pult túlsó oldalán közlekedhettek a vevők.
Ez a pult nemcsak azt biztosította, hogy a vevők ne babrálják az árut, hanem azt is, hogy oda ki lehessen tenni megtekintésre a portékát. Az emeleten a szövetkezet, illetve az Állami Áruház irodái kaptak helyet.
Ennek az üzletnek a helyére épült 1974-ben a jelenlegi áruházépület, mely a 70-es, 80-es években divatos nyugati nagyáruházak térszerkezetének mintájára épült, ám azokénál jóval szerényebb árukészlettel várta a vevőket.
forrás: egrirege.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.