Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert
TUDTAD? | Egerben, a Széchenyi u. 1-5. szám alatt található az egri Érseki Palota műemléki védelem alatt álló épületegyüttese, melynek felső-, középső- és díszkertje 1, 088 ha területével 2009 decembere óta helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület.
Maga az Érseki Palota – mely Eger 1804-ben bekövetkezett érsekségi rangra emelését megelőzően püspöki palota volt – barokk stílusú épületegyüttese a XVIII. század folyamán, több részletben épült. Legrégebbi, középső szárnyát a 16. századi, korábban itt álló épületek felhasználásával Erdődy Antal Gábor püspök kezdte el építtetni 1715-1732 között, Giovanni Battista Carlone tervei alapján.
A nemrégiben lezárult régészeti, falkutatási vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a korábban itt álló három önálló épület – a jelenleg az épületszárny előtt található tágas alsó- vagy díszkert helyett – még utcafronti épületek lehetett, erről árulkodnak aEgri Érseki Palota kertjei falban meglelt, egykor kőből rakott ajtókeretek a mai ablakok körül.
Erdődy püspök idejében az akkor még egyemeletes, de pompás épületet kertek, medencék vették körül. Az épületszárnyra a második emelet már Barkóczy Ferenc püspöksége idején került, s az ő nevéhez köthető az épületszárny előtti díszkert fejlesztése is, melyet Házael Hugó szervita baráttal franciakertté alakíttatott.
A továbbiakban az épületet Eszterházy Károly püspöksége idején, Fellner Jakab tervei alapján fejlesztették 1763-1766 között. Ekkor az épület oldalszárnyakkal bővült, de a korábbi középső szárnyat is átépítették, erkélyes homlokzatának kiképzése is Fellner Jakab munkáját dícséri. Az egykori díszes tetőszerkezet az 1800-as tűzvész során elpusztult, a jelenlegi nyeregtető ez után készült. A díszudvart északról határoló egyemeletes épületszárnyhoz csatlakozik a volt káptalani gazdasági udvart képező épületegyüttes, a mai Érsekudvar. A legújabb, az Eszterházy térre néző déli, szintén egyemeletes épületszárny már Pyrker János László érsek idejében készült el 1844-ben, klasszicista stílusban.
Az ’U’-alakú épületegyüttes együttesen fogja közre az Érseki Palota 4835 m2-es díszkertjét, melyet a belváros fő sétálóutcája, a Széchenyi utca irányába díszes kovácsoltvas kerítés és kerti kapu határol. Az ékes kaput – csakúgy, mint a középső épületrész emeleti erkélyrácsát – Fazola Lénárd készítette 1778-ban. Ezen a díszudvaron intézte 1849. március 31-én Kossuth Lajos híres szavait az egri lakossághoz: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot.” Maga a díszudvar a helyi jelentőségű védett természeti emlékként külön védelmet élvező japánakácon (Sophora japonica ’Pendula’) kívül számos egyéb botanikai értéknek is otthonául szolgál.
A középső épületszárny előtt három idős piramistölgy (Quercus robur ’Fastigiata’) áll, a kertben kört alkotva mezei juharok állnak. Egri Érseki Palota kertjeiA Széchenyi utca felé, az északi épületszárny előtt egy 2004-ben az egri egyházmegye 1000 éves évfordulójának tiszteletére ültetett nagylevelű császárfa (Paulownia tomentosa) áll, míg a déli épületszárny bejáratát jobbról – nyugat felől– egy idős nyugati tuja (Thuja occidentalis), balról – keletről – pedig egy hasonló korú keleti tuja (Thuja orientalis) övezi.
A fásszárúak fajösszetételét bővítő fekete fenyő (Pinus nigra) és ezüstfenyő – avagy szúrós luc (Picea pungens) mellett a díszkertet rózsabokrok, és idős levendulák teszik színesebbé. Az 1716 m2 területű középső-kert a kerengő zárt, csendes belső udvara. Itt található a díszkertnél már említett japánakáchoz hasonló módon szintén külön természetvédelmi oltalmat is élvező három további helyi jelentőségű védett természeti emlék, két idős páfrányfenyő (Ginkgo biloba), valamint egy szintén egyedileg védett simafenyő (Pinus strobus).
A három védett fán kívül az udvar díszét és értékét emeli még több citromfa, és egy tiszafa (Taxus baccata) is. Az Érseki Palota területét nyugat felé, a Pyrker János tér, a Pori sétány és az egri főszékesegyház – vagy Bazilika – által közrezárva, a 4329 m2 kiterjedésű, körbekerített felső-kert zárja. Az udvar fásszárú növényállományát túlnyomórészt kislevelű hársak (Tilia cordata), nagylevelű hársak (Tilia platyphyllos), vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) és hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) képezik. Az Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület előzetes egyeztetés alapján megtekinthető – bár a díszkert a Széchenyi utca felőli kovácsoltvas kerítésen át is jól látható.
forrás és fotó: kaptarko.hu
TUDTAD? | Egerben, a Széchenyi u. 1-5. szám alatt található az egri Érseki Palota műemléki védelem alatt álló épületegyüttese, melynek felső-, középső- és díszkertje 1, 088 ha területével 2009 decembere óta helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület.
Maga az Érseki Palota – mely Eger 1804-ben bekövetkezett érsekségi rangra emelését megelőzően püspöki palota volt – barokk stílusú épületegyüttese a XVIII. század folyamán, több részletben épült. Legrégebbi, középső szárnyát a 16. századi, korábban itt álló épületek felhasználásával Erdődy Antal Gábor püspök kezdte el építtetni 1715-1732 között, Giovanni Battista Carlone tervei alapján.
A nemrégiben lezárult régészeti, falkutatási vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a korábban itt álló három önálló épület – a jelenleg az épületszárny előtt található tágas alsó- vagy díszkert helyett – még utcafronti épületek lehetett, erről árulkodnak aEgri Érseki Palota kertjei falban meglelt, egykor kőből rakott ajtókeretek a mai ablakok körül.
Erdődy püspök idejében az akkor még egyemeletes, de pompás épületet kertek, medencék vették körül. Az épületszárnyra a második emelet már Barkóczy Ferenc püspöksége idején került, s az ő nevéhez köthető az épületszárny előtti díszkert fejlesztése is, melyet Házael Hugó szervita baráttal franciakertté alakíttatott.
A továbbiakban az épületet Eszterházy Károly püspöksége idején, Fellner Jakab tervei alapján fejlesztették 1763-1766 között. Ekkor az épület oldalszárnyakkal bővült, de a korábbi középső szárnyat is átépítették, erkélyes homlokzatának kiképzése is Fellner Jakab munkáját dícséri. Az egykori díszes tetőszerkezet az 1800-as tűzvész során elpusztult, a jelenlegi nyeregtető ez után készült. A díszudvart északról határoló egyemeletes épületszárnyhoz csatlakozik a volt káptalani gazdasági udvart képező épületegyüttes, a mai Érsekudvar. A legújabb, az Eszterházy térre néző déli, szintén egyemeletes épületszárny már Pyrker János László érsek idejében készült el 1844-ben, klasszicista stílusban.
Az ’U’-alakú épületegyüttes együttesen fogja közre az Érseki Palota 4835 m2-es díszkertjét, melyet a belváros fő sétálóutcája, a Széchenyi utca irányába díszes kovácsoltvas kerítés és kerti kapu határol. Az ékes kaput – csakúgy, mint a középső épületrész emeleti erkélyrácsát – Fazola Lénárd készítette 1778-ban. Ezen a díszudvaron intézte 1849. március 31-én Kossuth Lajos híres szavait az egri lakossághoz: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot.” Maga a díszudvar a helyi jelentőségű védett természeti emlékként külön védelmet élvező japánakácon (Sophora japonica ’Pendula’) kívül számos egyéb botanikai értéknek is otthonául szolgál.
A középső épületszárny előtt három idős piramistölgy (Quercus robur ’Fastigiata’) áll, a kertben kört alkotva mezei juharok állnak. Egri Érseki Palota kertjeiA Széchenyi utca felé, az északi épületszárny előtt egy 2004-ben az egri egyházmegye 1000 éves évfordulójának tiszteletére ültetett nagylevelű császárfa (Paulownia tomentosa) áll, míg a déli épületszárny bejáratát jobbról – nyugat felől– egy idős nyugati tuja (Thuja occidentalis), balról – keletről – pedig egy hasonló korú keleti tuja (Thuja orientalis) övezi.
A fásszárúak fajösszetételét bővítő fekete fenyő (Pinus nigra) és ezüstfenyő – avagy szúrós luc (Picea pungens) mellett a díszkertet rózsabokrok, és idős levendulák teszik színesebbé. Az 1716 m2 területű középső-kert a kerengő zárt, csendes belső udvara. Itt található a díszkertnél már említett japánakáchoz hasonló módon szintén külön természetvédelmi oltalmat is élvező három további helyi jelentőségű védett természeti emlék, két idős páfrányfenyő (Ginkgo biloba), valamint egy szintén egyedileg védett simafenyő (Pinus strobus).
A három védett fán kívül az udvar díszét és értékét emeli még több citromfa, és egy tiszafa (Taxus baccata) is. Az Érseki Palota területét nyugat felé, a Pyrker János tér, a Pori sétány és az egri főszékesegyház – vagy Bazilika – által közrezárva, a 4329 m2 kiterjedésű, körbekerített felső-kert zárja. Az udvar fásszárú növényállományát túlnyomórészt kislevelű hársak (Tilia cordata), nagylevelű hársak (Tilia platyphyllos), vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) és hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) képezik. Az Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület előzetes egyeztetés alapján megtekinthető – bár a díszkert a Széchenyi utca felőli kovácsoltvas kerítésen át is jól látható.
forrás és fotó: kaptarko.hu
Megjegyzés küldése