Az Eger és Szarvaskő közötti titkos kazamatarendszer története az egyik legismertebb helyi legenda a Bükkalján. A szóbeszéd szerint az egri vár föld alatti járatai egészen Szarvaskő váráig vezettek, lehetővé téve a katonák és az utánpótlás rejtett mozgatását. De vajon van-e ennek történelmi vagy régészeti alapja?
A legenda eredete
A feltételezés nem teljesen alaptalan abból a szempontból, hogy a szarvaskői vár valóban szoros kapcsolatban állt Egerrel. A középkorban Szarvaskő Eger egyik elővárának számított, és a vár feladata részben az Egert nyugatról megközelítő útvonal ellenőrzése volt. A történeti források szerint a vár az egri vár védelmi rendszeréhez tartozott.
Szarvaskő és Eger között légvonalban is közel 10 kilométer a távolság.
Mit tudunk az egri kazamatákról?
Egri vár alatt valóban létezik egy jelentős föld alatti járatrendszer. Az egri vár múzeumi bemutatóinak része ma is a kazamatarendszer, amelyet a vár védelmére, raktározásra és katonai célokra használtak.
Azonban a történészek és régészek által ismert kazamaták a vár közvetlen környezetére korlátozódnak. Nincs olyan hiteles kutatási eredmény vagy feltárás, amely több kilométeres, Szarvaskőig vezető föld alatti összeköttetést igazolna.
Műszakilag reális lett volna?
A legenda egyik legnagyobb problémája a méret.
- Eger és Szarvaskő között körülbelül 10 km a távolság.
- A területet mély völgyek, vulkanikus és üledékes kőzetek, valamint jelentős szintkülönbségek tagolják.
- Egy ilyen hosszúságú középkori katonai alagút építése rendkívüli mérnöki teljesítmény lett volna.
- Egy ilyen létesítménynek régészeti nyomai, szellőzőaknái vagy írásos említései maradtak volna fenn.
Jelenleg ilyen bizonyítékok nem ismertek.
Mit mondanak a mai kutatások?
A ma hozzáférhető szakmai és turisztikai ismertetők, a Bükki Nemzeti Park anyagai, valamint a szarvaskői vár történetét bemutató források egyetlen helyen sem említenek Egerig vezető föld alatti alagutat. A vár romjainak ismertetései ugyan beszélnek pincékről, tárolóhelyekről és többszintes alépítményekről, de nem említenek több kilométeres összeköttetést.
Különösen érdekes, hogy a természetjáró és örökségvédelmi leírások szerint a szarvaskői várnál jelentős régészeti feltárás sem történt, amely ilyen rendszert kimutathatott volna.
Mi lehet a legenda valós alapja?
A legenda valószínűleg több történelmi tény összekapcsolódásából alakult ki:
- Szarvaskő valóban Eger elővára volt.
- Az egri vár alatt valóban léteznek kazamaták.
- A középkori várakban gyakoriak voltak a rövidebb menekülő- és összekötőjáratok.
- A helyi néphagyományok hajlamosak voltak ezeket a járatokat „végtelen hosszúságúvá” nagyítani.
Ez a jelenség nem egyedi: Magyarország számos váráról – például Sirokról, Boldogkőről vagy Csesznekről – is élnek hasonló történetek titkos, több kilométeres alagutakról, amelyekre nem került elő bizonyíték.
A jelenlegi álláspont: mi az igazság?
A rendelkezésre álló történeti, régészeti és földtani adatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy Eger városát és Szarvaskőt egy föld alatti kazamata- vagy alagútrendszer kötötte volna össze. A történetnek van történelmi háttere – hiszen Szarvaskő valóban Eger védelmi rendszerének része volt –, de a több kilométeres titkos alagút létezését sem írásos forrás, sem régészeti lelet nem támasztja alá.
Összegzés: a legenda mögött valós történelmi kapcsolat áll, de a jelenlegi tudásunk szerint az Eger–Szarvaskő kazamatarendszer inkább helyi monda, mint bizonyított történelmi tény.
Megjegyzés küldése