Az Ethnofil frontemberével, Weil Andrással készített interjút az egrihirek.hu a zenekar terveiről, stílusáról, és legfrissebb albumáról a „Kókuszmúzeum”-ról.
Mintha érettebb, letisztultabb lenne az új albumotok, amely egy kiérlelt, “entellektüel” alkotásnak, szóval igazi kísérleti albumnak tűnik. Szemtelenül fiatalok vagytok, honnan jött hirtelen ez az érettség, komolyság?
A 2011-es, első albumunk, a “Fülön csíp” óta rengeteget változtunk. Felnőttünk, kevésbé csapodár az életmódunk, és az ízlésünk is sokat formálódott. Például, tinédzserként ki nem állhattuk a sört, most már szeretjük. Na, de komolyan. Az utóbbi egy-két évben “lehiggadtunk” és érzékenyebbek, befogadóbbak lettünk az árnyaltabb, igényesebb zene iránt. Egymásra mindig is nagy hatással voltunk, megalakulásunk óta alakítjuk, formáljuk egymást. Egyéni tapasztalatainknak, különböző zenei ízlésünknek köszönhetően rengeteg stílussal gazdagítottuk a zenekart, talán ezért sikerül mindig olyan különleges, semmihez sem hasonlítható, innovatív zenét kitalálnunk. Az előző album nagyon jól sikerült, de a mostaninál, valóban, valami nagyon megérett, beért. Remélem, a februári megjelenés után a rajongóink is így gondolják.
Milyen zenei stílusokat képviseltek a zenekarban?
Az együttes alapítója Okos Gergő és a basszusgitárosunk Kocsis Levente a rockos vonalat, Simon Ádám, aki a Szederinda Néptáncegyüttesnek is tagja, a magyar autentikus folklórt viszi nálunk. Egyre dominánsabb az elektronikus zene is az Őrsi Andris révén, aki DJ-ként csatlakozott hozzánk, a jóvoltából sok a scratch és a sampler az új albumon. Elsőként kellett volna említenem szólóénekesünket és hegedűsünket Okos Violát, aki, mindannyiunk nevében mondhatom, a legnagyobb tehetség közöttünk. Az új albumon jóval több szerepet kapott, nagyon szeretnék, ha a következő albumokon minél jobban ki tudna teljesedni a tehetsége.
És mi a helyzet veled?
Én a Farkas Ferenc Zeneiskola volt zongorista növendékeként, Révász Ágnes és Kalmárné Anka Ildikó tanítványaként klasszikus zenei, elsősorban jazz elemekkel gazdagítom az együttes stílusát. Sok ötletet, témát is én hozok, így mondhatjuk, az én ízlésem is meghatározó az albumokon.
Különleges legfrissebb albumotok címe is. Miért Kókuszmúzeum?
Nemrég Kiskunfélegyházán a Kiskun Múzeumban volt fellépésünk, de telefonon félreértettük az intézmény nevét, így lett belőle Kókuszmúzeum. Eleinte csak egy jó poén volt, aztán rájöttünk, hogy tipikus, ethnofil-es cím. Egyrészt különleges, egzotikus hangzása van, a múzeum szó pedig egyet jelent az értékteremtéssel, hagyományőrzéssel. Szóval tökéletesen illik ránk, hiszen a kezdetektől arra törekszünk, hogy a magyar népdal fennmaradjon és gazdagodjon.
Ez tetten érhető az albumon is, de a népdalok ezúttal mintha elhalkultak, megszelídültek volna. Nekem úgy tűnik, sokkal diszkrétebben, visszafogottabban jelennek meg a számokban, nehogy megtörjék az új, egységes hangzást…
Valóban. A Kókuszmúzeum szerintem azért is különleges, mert a legújabb népdal feldolgozásaink, már csak árnyalt, népies elemként színesítik a modern hangzást. Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a magyar folklór népszerűsítését, de már nem ez a fő irányvonal.
Milyen újdonságokat tartalmaz még az album?
Sokkal kiforrottabbak, kidolgozottabbak a legújabb számaink, mert a harmonikus, koherens hangzás érdekében határt szabtunk az egyébként csapongó kreativitásunknak. Kissé nehezünkre esett, de ezúttal egy számon belül, három helyett, általában csak egy témát dolgoztunk fel. Nem fő célunk, hogy angol nyelvű dalaink legyenek, de néhány azért szerepel az albumon. Újdonság még, hogy fúvós hangszerek is megszólalnak dalaikban Zahár Fanninak köszönhetően. Említetted az interjú elején, hogy kísérleti album a Kókuszmúzeum, amellyel nemcsak zenei műfajokat átívelő különleges zenét szeretnénk teremteni, hanem egy olyan alkotást, amely kapcsolatot teremt más művészeti ágakkal. Idén együttműködünk kortárs művészekkel, arra törekszünk, hogy táncelőadás, performance, fényfestés, némafilmvetítés is legyen egy-egy fellépésünkön. Már az album borítóját is ennek szellemében készíttettük el Ipacs Géza grafikus segítségével. Kandinsky orosz teoretikus és festőművész koncentrikus körei annyira megihlettek minket, hogy műve alapján festettük meg saját ízlésünk szerint az albumot díszítő kókuszokat.
Meglepően fedeztem fel, hogy Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő is szerepel albumotokon. Nagyon élvezetes és humoros formában meséli el a „Róka és a kakas” történetét.
Hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy elvállalta a felkérésünket, és egyben ő az első “kritikusa” is az albumnak. Elárulom, nagyon tetszett neki, amely hatalmas önbizalmat adott, hiszen ezzel az albummal fejest ugrottunk a mély vízbe.
Mik a terveitek őszre?
A sör mellett szeretnénk megkedvelni az unicumot is (nevet).
Ősszel kicsit szünetelnek a koncertek, mivel én Indiában tanulok. A munka persze nem áll le, klippforgatás közepén vagyunk a Mihasznafilmes Nagy Viktorral, mire lehullanak a levelek, terveink szerint, meg lesz a premier.
A “Kókuszmúzeum”-ról még annyit: idén, április 22-i budapesti lemezbemutató koncertünk az Instantban teltházas volt. Nyáron több vidéki nagyvárost érintette a turnénk, és megfordultunk többek között Erdélyben a Tusványos-, illetve a Sun Fesztiválon. Nagy örömünkre a javarészt külföldi közönség elképesztő lelkesedéssel fogadta a zenénk, “tízszámra” adtunk el az új lemezből. 2015-re már javában szervezzük a tavaszi budapesti koncerteket, illetve jövő nyáron már egy nemzetközi kis turnéra is készülünk.
forrás és fotó: egrihirek.hu
Mintha érettebb, letisztultabb lenne az új albumotok, amely egy kiérlelt, “entellektüel” alkotásnak, szóval igazi kísérleti albumnak tűnik. Szemtelenül fiatalok vagytok, honnan jött hirtelen ez az érettség, komolyság?
A 2011-es, első albumunk, a “Fülön csíp” óta rengeteget változtunk. Felnőttünk, kevésbé csapodár az életmódunk, és az ízlésünk is sokat formálódott. Például, tinédzserként ki nem állhattuk a sört, most már szeretjük. Na, de komolyan. Az utóbbi egy-két évben “lehiggadtunk” és érzékenyebbek, befogadóbbak lettünk az árnyaltabb, igényesebb zene iránt. Egymásra mindig is nagy hatással voltunk, megalakulásunk óta alakítjuk, formáljuk egymást. Egyéni tapasztalatainknak, különböző zenei ízlésünknek köszönhetően rengeteg stílussal gazdagítottuk a zenekart, talán ezért sikerül mindig olyan különleges, semmihez sem hasonlítható, innovatív zenét kitalálnunk. Az előző album nagyon jól sikerült, de a mostaninál, valóban, valami nagyon megérett, beért. Remélem, a februári megjelenés után a rajongóink is így gondolják.
Milyen zenei stílusokat képviseltek a zenekarban?
Az együttes alapítója Okos Gergő és a basszusgitárosunk Kocsis Levente a rockos vonalat, Simon Ádám, aki a Szederinda Néptáncegyüttesnek is tagja, a magyar autentikus folklórt viszi nálunk. Egyre dominánsabb az elektronikus zene is az Őrsi Andris révén, aki DJ-ként csatlakozott hozzánk, a jóvoltából sok a scratch és a sampler az új albumon. Elsőként kellett volna említenem szólóénekesünket és hegedűsünket Okos Violát, aki, mindannyiunk nevében mondhatom, a legnagyobb tehetség közöttünk. Az új albumon jóval több szerepet kapott, nagyon szeretnék, ha a következő albumokon minél jobban ki tudna teljesedni a tehetsége.
És mi a helyzet veled?
Én a Farkas Ferenc Zeneiskola volt zongorista növendékeként, Révász Ágnes és Kalmárné Anka Ildikó tanítványaként klasszikus zenei, elsősorban jazz elemekkel gazdagítom az együttes stílusát. Sok ötletet, témát is én hozok, így mondhatjuk, az én ízlésem is meghatározó az albumokon.
Különleges legfrissebb albumotok címe is. Miért Kókuszmúzeum?
Nemrég Kiskunfélegyházán a Kiskun Múzeumban volt fellépésünk, de telefonon félreértettük az intézmény nevét, így lett belőle Kókuszmúzeum. Eleinte csak egy jó poén volt, aztán rájöttünk, hogy tipikus, ethnofil-es cím. Egyrészt különleges, egzotikus hangzása van, a múzeum szó pedig egyet jelent az értékteremtéssel, hagyományőrzéssel. Szóval tökéletesen illik ránk, hiszen a kezdetektől arra törekszünk, hogy a magyar népdal fennmaradjon és gazdagodjon.
Ez tetten érhető az albumon is, de a népdalok ezúttal mintha elhalkultak, megszelídültek volna. Nekem úgy tűnik, sokkal diszkrétebben, visszafogottabban jelennek meg a számokban, nehogy megtörjék az új, egységes hangzást…
Valóban. A Kókuszmúzeum szerintem azért is különleges, mert a legújabb népdal feldolgozásaink, már csak árnyalt, népies elemként színesítik a modern hangzást. Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a magyar folklór népszerűsítését, de már nem ez a fő irányvonal.
Milyen újdonságokat tartalmaz még az album?
Sokkal kiforrottabbak, kidolgozottabbak a legújabb számaink, mert a harmonikus, koherens hangzás érdekében határt szabtunk az egyébként csapongó kreativitásunknak. Kissé nehezünkre esett, de ezúttal egy számon belül, három helyett, általában csak egy témát dolgoztunk fel. Nem fő célunk, hogy angol nyelvű dalaink legyenek, de néhány azért szerepel az albumon. Újdonság még, hogy fúvós hangszerek is megszólalnak dalaikban Zahár Fanninak köszönhetően. Említetted az interjú elején, hogy kísérleti album a Kókuszmúzeum, amellyel nemcsak zenei műfajokat átívelő különleges zenét szeretnénk teremteni, hanem egy olyan alkotást, amely kapcsolatot teremt más művészeti ágakkal. Idén együttműködünk kortárs művészekkel, arra törekszünk, hogy táncelőadás, performance, fényfestés, némafilmvetítés is legyen egy-egy fellépésünkön. Már az album borítóját is ennek szellemében készíttettük el Ipacs Géza grafikus segítségével. Kandinsky orosz teoretikus és festőművész koncentrikus körei annyira megihlettek minket, hogy műve alapján festettük meg saját ízlésünk szerint az albumot díszítő kókuszokat.
Meglepően fedeztem fel, hogy Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő is szerepel albumotokon. Nagyon élvezetes és humoros formában meséli el a „Róka és a kakas” történetét.
Hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy elvállalta a felkérésünket, és egyben ő az első “kritikusa” is az albumnak. Elárulom, nagyon tetszett neki, amely hatalmas önbizalmat adott, hiszen ezzel az albummal fejest ugrottunk a mély vízbe.
Mik a terveitek őszre?
A sör mellett szeretnénk megkedvelni az unicumot is (nevet).
Ősszel kicsit szünetelnek a koncertek, mivel én Indiában tanulok. A munka persze nem áll le, klippforgatás közepén vagyunk a Mihasznafilmes Nagy Viktorral, mire lehullanak a levelek, terveink szerint, meg lesz a premier.
A “Kókuszmúzeum”-ról még annyit: idén, április 22-i budapesti lemezbemutató koncertünk az Instantban teltházas volt. Nyáron több vidéki nagyvárost érintette a turnénk, és megfordultunk többek között Erdélyben a Tusványos-, illetve a Sun Fesztiválon. Nagy örömünkre a javarészt külföldi közönség elképesztő lelkesedéssel fogadta a zenénk, “tízszámra” adtunk el az új lemezből. 2015-re már javában szervezzük a tavaszi budapesti koncerteket, illetve jövő nyáron már egy nemzetközi kis turnéra is készülünk.
forrás és fotó: egrihirek.hu
Megjegyzés küldése