Az utcanév története
A középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasza, amely a Hatvani-kapunál lépett a városba és kelet felé – az Eger vizén álló hídon át – a vár nyugati kapujához érkezett.
A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. Több neve is volt. A 18. század közepén Hatvani utca, majd Urak utcája, ezután Barátok utcája néven volt ismeretes. Utóbbi elnevezés a ferences rendi barátok templomára és kolostorára utalt. Nevezték még Hosszúpince utcának 1802-ben, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött.
Káptalan utca volt a neve 1945-ig, mert itt voltak a kanonokok rezidenciái. Ebben az utcában volt a Barátok hídja is, egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli részt Baráthíd utcának nevezték. Nevezték régen Császár és Hatvani belső utcának is. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, majd rövid ideig Ifjúság útja volt a neve. Ma már Kossuth Lajos emlékét idézi az utcanév.
A Kossuth utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott, de hogy milyen és mikor pusztult el, nem tudjuk biztosan. Forrásainkban már kőhidat említenek itt, a barokk kori feltehetően a Giovanni Battista Carlone által épített piactéri, úgynevezett Minoriták hídjával egy időben keletkezett.
Az 1787. évi összeírás szerint „itten vagyon Eger patak, amely hasítja egész Eger várost. Azon kőhíd sz. Lőrinc és sz. Sebestyén képeivel megékesítve.” Ez a szobordíszes híd az 1813. évi árvízkor ledőlt, 1815-ben újjáépítteti a város Zwenger József egri kőművesmesterrel, aki „építi a hidat az Oroszlán vendéglőnél és a Farkasvölgyben.” Az 1944-ben a visszavonuló német hadsereg által felrobbantott híd azonos volt a „Czwenger József kőmíves mester” aláírású hídtervvel.
>>> bővebben elolvashatja a tartalmat itt
beszeloutcanevek.ektf.hu
A középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasza, amely a Hatvani-kapunál lépett a városba és kelet felé – az Eger vizén álló hídon át – a vár nyugati kapujához érkezett.
A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. Több neve is volt. A 18. század közepén Hatvani utca, majd Urak utcája, ezután Barátok utcája néven volt ismeretes. Utóbbi elnevezés a ferences rendi barátok templomára és kolostorára utalt. Nevezték még Hosszúpince utcának 1802-ben, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött.
Káptalan utca volt a neve 1945-ig, mert itt voltak a kanonokok rezidenciái. Ebben az utcában volt a Barátok hídja is, egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli részt Baráthíd utcának nevezték. Nevezték régen Császár és Hatvani belső utcának is. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, majd rövid ideig Ifjúság útja volt a neve. Ma már Kossuth Lajos emlékét idézi az utcanév.
A Kossuth utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott, de hogy milyen és mikor pusztult el, nem tudjuk biztosan. Forrásainkban már kőhidat említenek itt, a barokk kori feltehetően a Giovanni Battista Carlone által épített piactéri, úgynevezett Minoriták hídjával egy időben keletkezett.
Az 1787. évi összeírás szerint „itten vagyon Eger patak, amely hasítja egész Eger várost. Azon kőhíd sz. Lőrinc és sz. Sebestyén képeivel megékesítve.” Ez a szobordíszes híd az 1813. évi árvízkor ledőlt, 1815-ben újjáépítteti a város Zwenger József egri kőművesmesterrel, aki „építi a hidat az Oroszlán vendéglőnél és a Farkasvölgyben.” Az 1944-ben a visszavonuló német hadsereg által felrobbantott híd azonos volt a „Czwenger József kőmíves mester” aláírású hídtervvel.
>>> bővebben elolvashatja a tartalmat itt
beszeloutcanevek.ektf.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.