Törvény alapján is van olyan eset, amikor a tettes megúszhatja elkövetett bűncselekményéért a bírósági felelősségre vonást. Igaz, ehhez ezért bizonyos cselekedeteket neki is véghez kell vinnie.
Ezt a speciális helyzetet mediációnak, a büntetőeljárásban való közvetítésnek nevezik a szakemberek. A Hírlap e jogintézmény gyakorlati megvalósulásáról érdeklődött, válaszul dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője kellő példával is alátámasztotta ennek sikerességét.
– A büntetőjogi procedúrákban már nyolc éve jól működik a közvetítői eljárás – közölte a szakember. – Alkalmazását a Büntetőeljárási Törvény (Be.) tette lehetővé, a vele kapcsolatos rendelkezések a 2006. évi CXXIII. törvényben találhatók meg. A szabályozás értelmében a mediáció (a közvetítői eljárás) konfliktusokat kezelő procedúra a büntetőjogban.
A részletekről kifejtette: a közvetítés alapvető célja, hogy a bűncselekménnyel okozott konfliktust megoldják olyan megállapodással, amely független közvetítő (mediátor) bevonásával a bűntény elkövetője és sértettje között jön létre a jogellenes cselekedettel előidézett helyzet feloldása, következményeinek jóvátétele érdekében. Így nincs szükség a bírósági szakaszra. Hasznára válhat a tettesnek azért is, mert elősegítheti a jövőbeni jogkövető magatartását.
S hogy melyek a mediációs eljárás legfőbb feltételei?
– Olyan büntetőügyről lehet szó, amelyben a bűntény miatti büntetés nem haladja meg az öt évi szabadságvesztést – sorolta dr. Konkoly Thege László. – Ha a jogi feltételek fennállnak, akkor vádemelésig az ügyész, vádindítvány benyújtása után a bíróság utalhatja az esetet közvetítői eljárásra. Ez akkor lehetséges, ha a felek kezdeményezik, illetve nem ellenzik. Ekkor a mediációs procedúra időtartamára felfüggesztik a büntetőeljárást. Ha eredményes a közvetítés, akkor az alapügyet megszüntethetik. A jogi alapja nem más, mint a büntethetőséget megszüntető ok. Azt a tettesnek a közvetítésben vállalt és teljesített „tevékeny megbánása” válthatja ki.
Követésre érdemes példa e jogintézmény bevetésére az az ügy, amelyben a Gyöngyösi Járási Ügyészség hozott a közelmúltban nyomozást megszüntető határozatot.
– Megállapították – mesélte a sajtószóvivő –, hogy valaki 2013. november 1-jén, Mindenszentek délutánján, eléggé el nem ítélhető módon, ellopta Vécsett a köztemető kapujába elhelyezett perselyt. Abba a helyi egyházközség gyűjtötte az adományokat. Csupán 9 ezer 320 forint volt benne. Persze, ezt a tettes, S. Gy.-né, csak akkor tudta meg, amikor otthon lefeszítette róla a lakatot.
Az asszony másnap visszavitte a temetőbe az üres perselyt, amit bedobott egy konténerbe. A nyomozás kiderítette, hogy ő gyanúsítható megalapozottan a bűnténnyel, s dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatt indult ellene büntetőjogi procedúra. Ám a vádhatóság három hónapra felfüggesztette azt és az esetet közvetítői eljárásra utalta.
A Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának a közvetítője létrehozta az írásos megállapodást a gyanúsított és a sértett egyházközség képviselője között. S.-né bocsánatot kért, s vállalta, hogy megtéríti az általa okozott kárt. A sértett mindezt el is fogadta jóvátételként.
– Az ügyészség mindezek után megszüntette az ügyben a nyomozást, s a tolvajnak így nem kellett bíróság elé állnia – zárta a történetet dr. Konkoly Thege László.
heol.hu
Ezt a speciális helyzetet mediációnak, a büntetőeljárásban való közvetítésnek nevezik a szakemberek. A Hírlap e jogintézmény gyakorlati megvalósulásáról érdeklődött, válaszul dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője kellő példával is alátámasztotta ennek sikerességét.
– A büntetőjogi procedúrákban már nyolc éve jól működik a közvetítői eljárás – közölte a szakember. – Alkalmazását a Büntetőeljárási Törvény (Be.) tette lehetővé, a vele kapcsolatos rendelkezések a 2006. évi CXXIII. törvényben találhatók meg. A szabályozás értelmében a mediáció (a közvetítői eljárás) konfliktusokat kezelő procedúra a büntetőjogban.
A részletekről kifejtette: a közvetítés alapvető célja, hogy a bűncselekménnyel okozott konfliktust megoldják olyan megállapodással, amely független közvetítő (mediátor) bevonásával a bűntény elkövetője és sértettje között jön létre a jogellenes cselekedettel előidézett helyzet feloldása, következményeinek jóvátétele érdekében. Így nincs szükség a bírósági szakaszra. Hasznára válhat a tettesnek azért is, mert elősegítheti a jövőbeni jogkövető magatartását.
 |
| fotó: heol.hu |
S hogy melyek a mediációs eljárás legfőbb feltételei?
– Olyan büntetőügyről lehet szó, amelyben a bűntény miatti büntetés nem haladja meg az öt évi szabadságvesztést – sorolta dr. Konkoly Thege László. – Ha a jogi feltételek fennállnak, akkor vádemelésig az ügyész, vádindítvány benyújtása után a bíróság utalhatja az esetet közvetítői eljárásra. Ez akkor lehetséges, ha a felek kezdeményezik, illetve nem ellenzik. Ekkor a mediációs procedúra időtartamára felfüggesztik a büntetőeljárást. Ha eredményes a közvetítés, akkor az alapügyet megszüntethetik. A jogi alapja nem más, mint a büntethetőséget megszüntető ok. Azt a tettesnek a közvetítésben vállalt és teljesített „tevékeny megbánása” válthatja ki.
Követésre érdemes példa e jogintézmény bevetésére az az ügy, amelyben a Gyöngyösi Járási Ügyészség hozott a közelmúltban nyomozást megszüntető határozatot.
– Megállapították – mesélte a sajtószóvivő –, hogy valaki 2013. november 1-jén, Mindenszentek délutánján, eléggé el nem ítélhető módon, ellopta Vécsett a köztemető kapujába elhelyezett perselyt. Abba a helyi egyházközség gyűjtötte az adományokat. Csupán 9 ezer 320 forint volt benne. Persze, ezt a tettes, S. Gy.-né, csak akkor tudta meg, amikor otthon lefeszítette róla a lakatot.
Az asszony másnap visszavitte a temetőbe az üres perselyt, amit bedobott egy konténerbe. A nyomozás kiderítette, hogy ő gyanúsítható megalapozottan a bűnténnyel, s dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatt indult ellene büntetőjogi procedúra. Ám a vádhatóság három hónapra felfüggesztette azt és az esetet közvetítői eljárásra utalta.
A Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának a közvetítője létrehozta az írásos megállapodást a gyanúsított és a sértett egyházközség képviselője között. S.-né bocsánatot kért, s vállalta, hogy megtéríti az általa okozott kárt. A sértett mindezt el is fogadta jóvátételként.
– Az ügyészség mindezek után megszüntette az ügyben a nyomozást, s a tolvajnak így nem kellett bíróság elé állnia – zárta a történetet dr. Konkoly Thege László.
heol.hu
Megjegyzés küldése