SZEM ELŐTT | Néhány hónap múlva meglehetősen nehéz lesz eltitkolni idehaza, merre járt, kivel találkozott az ember, kiépül ugyanis a magyar Nagy Testvér.
A kormány márciusban döntött a különböző közúti közlekedési rendszerek összehangolásának megteremtéséről, valamint kialakította az így beszerzett adatok felhasználásának jogi kereteit. Műszaki korlát elvben nem lesz, a közlekedési és hatósági kamerarendszerek bármikor beazonosítják a járműveket, felismerik az utcán sétálók arcát, a mobiltelefonok információi pedig elárulják, ki, mikor, hol és meddig tartózkodott.
A rendszer kiépítése elvileg a közúti közlekedés biztonságának javítását szolgálja, például a gyorshajtások visszaszorítására érdekében a kamionos útdíjfizetési rendszerben használt kamerák segítségével az átlagsebességet is lehetne mérni, és meg lehet állapítani: a járművek két kamera között milyen gyorsan haladtak.
A rendszer segítségével könnyebben megtalálhatóak lesznek a lopott autók, de akár a céges kocsik útnyilvántartását is elvégezhetik majd a számítógépek – csak az a kérdés, mire akarják felhasználni az összegyűlt adatokat, illetve milyen jogosítványokat kapnak majd a hatóságok. Melyek akár a közlekedésszervezési, a közlekedésrendészeti, a közútkezelői, a közlekedésbiztonsági, a közúti közlekedési ellenőrzési, a katasztrófavédelmi, a bűnüldözési, a szabálysértési, a nemzetbiztonsági és a statisztikai adatgyűjtési feladatokat ellátó szervezetek adataira is támaszkodhatnak.
– Önmagában az nem probléma, hogy rendszerezik az adatokat – mondta Bodonyi Zsolt jogász –, viszont a különféle nyilvántartások összekapcsolása már felvethet jogi problémákat. S nemcsak a személyiségi jogokra gondolok, de akár az üzlethez kapcsolódó jogok is sérülhetnek. Az is kérdés, kiknek lesz hozzáférése egy ilyesfajta egységes adatbázishoz, hiszen nem véletlenül voltak eddig különféle hivataloknál és hatóságoknál elkülönítve ezek az adatok. Melyek külön-külön sokszor érdektelenek, együtt azonban felértékelődhetnek. Összességében a megfogalmazott elérendő célhoz képest aránytalannak érzem az eszközt, mely lehetőséget ad másféle felhasználásra is, s ez már sokakban felidézheti azt a bizonyos orwelli világot. Ez az egész hasonlít a személyi szám problémájára: annak idején éppen azért tiltotta meg az Alkotmánybíróság, hogy mindenütt el lehessen kérni, mert addig egy olyan konkrét azonosítónak számított, mellyel minden hivatal összes adatát le lehetett kérni, s ez erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat.
- Az is nagy kérdés, milyen hatással lehet az emberekre a tudat, hogy életük szinte összes mozzanata ismert lehet. Endresz György pszichiáter szerint ugyan azzal mindenki tisztában van tíz-tizenöt éve, hogy alaposan megfigyelik az életének bizonyos szegmenseit – a mobiltelefonok és a számítógépek nyitott könyvnek számítanak az erre szakosodottak számára –, ám ennek fokozódása akkor sem jó, ha közvetlenül nem is érzékelhető.
– Az átlagember alapjában véve nem érzékel ebből semmit – jelentette ki –, csak, ha konkrét esetekben megtapasztalja, hogy úgymond rászálltak. S itt nemcsak nemzetbiztonsági vagy titkosszolgálati helyzetekre gondolok, hanem akár egy adóellenőrzésre is: akkor derül ki, mennyivel többet tud az emberről a hatóság, vagyis az állam, mint az hinné. Egy pesszimista gondolkodású egyénnek persze már a hír hallatán is csökkenhet a szabadságérzete, s a paranoiára hajlamos embereknél is gondot okozhat.
Amúgy az ilyen rendszereket lehetne kifejezetten jó dolgokra is használni: például ki lehet mutatni, ki ült volán mögé két órával azután, hogy részegen hazatántorgott. A normál közérzetet viszont szerintem nem befolyásolja a tudat, hogy az emberről adatbázist vezetnek, legalábbis jelenleg, öt-tíz év múlva viszont már komolyabb problémákat okozhat majd
heol.hu
A kormány márciusban döntött a különböző közúti közlekedési rendszerek összehangolásának megteremtéséről, valamint kialakította az így beszerzett adatok felhasználásának jogi kereteit. Műszaki korlát elvben nem lesz, a közlekedési és hatósági kamerarendszerek bármikor beazonosítják a járműveket, felismerik az utcán sétálók arcát, a mobiltelefonok információi pedig elárulják, ki, mikor, hol és meddig tartózkodott.
A rendszer kiépítése elvileg a közúti közlekedés biztonságának javítását szolgálja, például a gyorshajtások visszaszorítására érdekében a kamionos útdíjfizetési rendszerben használt kamerák segítségével az átlagsebességet is lehetne mérni, és meg lehet állapítani: a járművek két kamera között milyen gyorsan haladtak.
A rendszer segítségével könnyebben megtalálhatóak lesznek a lopott autók, de akár a céges kocsik útnyilvántartását is elvégezhetik majd a számítógépek – csak az a kérdés, mire akarják felhasználni az összegyűlt adatokat, illetve milyen jogosítványokat kapnak majd a hatóságok. Melyek akár a közlekedésszervezési, a közlekedésrendészeti, a közútkezelői, a közlekedésbiztonsági, a közúti közlekedési ellenőrzési, a katasztrófavédelmi, a bűnüldözési, a szabálysértési, a nemzetbiztonsági és a statisztikai adatgyűjtési feladatokat ellátó szervezetek adataira is támaszkodhatnak.
– Önmagában az nem probléma, hogy rendszerezik az adatokat – mondta Bodonyi Zsolt jogász –, viszont a különféle nyilvántartások összekapcsolása már felvethet jogi problémákat. S nemcsak a személyiségi jogokra gondolok, de akár az üzlethez kapcsolódó jogok is sérülhetnek. Az is kérdés, kiknek lesz hozzáférése egy ilyesfajta egységes adatbázishoz, hiszen nem véletlenül voltak eddig különféle hivataloknál és hatóságoknál elkülönítve ezek az adatok. Melyek külön-külön sokszor érdektelenek, együtt azonban felértékelődhetnek. Összességében a megfogalmazott elérendő célhoz képest aránytalannak érzem az eszközt, mely lehetőséget ad másféle felhasználásra is, s ez már sokakban felidézheti azt a bizonyos orwelli világot. Ez az egész hasonlít a személyi szám problémájára: annak idején éppen azért tiltotta meg az Alkotmánybíróság, hogy mindenütt el lehessen kérni, mert addig egy olyan konkrét azonosítónak számított, mellyel minden hivatal összes adatát le lehetett kérni, s ez erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat.
 |
| fotó: TV Eger |
- Az is nagy kérdés, milyen hatással lehet az emberekre a tudat, hogy életük szinte összes mozzanata ismert lehet. Endresz György pszichiáter szerint ugyan azzal mindenki tisztában van tíz-tizenöt éve, hogy alaposan megfigyelik az életének bizonyos szegmenseit – a mobiltelefonok és a számítógépek nyitott könyvnek számítanak az erre szakosodottak számára –, ám ennek fokozódása akkor sem jó, ha közvetlenül nem is érzékelhető.
– Az átlagember alapjában véve nem érzékel ebből semmit – jelentette ki –, csak, ha konkrét esetekben megtapasztalja, hogy úgymond rászálltak. S itt nemcsak nemzetbiztonsági vagy titkosszolgálati helyzetekre gondolok, hanem akár egy adóellenőrzésre is: akkor derül ki, mennyivel többet tud az emberről a hatóság, vagyis az állam, mint az hinné. Egy pesszimista gondolkodású egyénnek persze már a hír hallatán is csökkenhet a szabadságérzete, s a paranoiára hajlamos embereknél is gondot okozhat.
Amúgy az ilyen rendszereket lehetne kifejezetten jó dolgokra is használni: például ki lehet mutatni, ki ült volán mögé két órával azután, hogy részegen hazatántorgott. A normál közérzetet viszont szerintem nem befolyásolja a tudat, hogy az emberről adatbázist vezetnek, legalábbis jelenleg, öt-tíz év múlva viszont már komolyabb problémákat okozhat majd
heol.hu
Megjegyzés küldése