EGER | Egy újszülöttet helyeztek el az egri kórház babamentő inkubátorában a napokban. Az egészséges kisfiú sorsát a megyei gyámhivatal igyekszik rendezni.
– Bár nagyon nehéz, de felelős döntést hozott az az anyuka, aki úgy határozott, hogy a babamentő inkubátorba rakja újszülöttjét, hiszen a babát nem a sorsára hagyta, hanem gondoskodott a biztonságáról, hogy esélyt kapjon egy teljes életre – szögezte le dr. Kovács Krisztina, a Markhot Ferenc Oktatókórház újszülött osztályának részlegvezetője.
Hozzátette: nagyon sok tévhit kering a 8 éve kihelyezett babamentő inkubátorról. Jó lenne, ha minél többen tudnák, nincs bekamerázva a folyosó, senki nem látja, ha válsághelyzetben lévő szülő odaviszi gyermekét. Bár az egy emelettel feljebb működő gyermekosztályon azonnal megszólal a csengő, ha kinyitják az inkubátor ajtaját, a dolgozóknak szigorú szabályokat kell betartaniuk. Elindulnak ellenőrizni, van-e kisbaba az inkubátorban, ám addig nem mennek közelebb, amíg mozgást látnak. Ha kisbaba kerül az inkubátorba, erről jegyzőkönyv készül, s jelentik a gyámhivatalnak az esetet, akik mielőbb intézkednek a baba további sorsáról.
– Nem tudhatjuk, miért döntött a napokban megtalált baba családja a babamentő inkubátorba helyezésről, de ezt nem is firtatja senki. Az egyedüli cél, hogy a kisbaba sorsát mielőbb, megnyugtató módon rendezni tudják – közölte a doktornő.
– Jogszabály 2005 óta lehetőséget ad arra, hogy a szülő a kórházakban elhelyezett inkubátorba tegye a gyermekét, anélkül, hogy személyazonosságát felfedné. A szülőt semmiféle retorzió nem érheti, hiszen humánus megoldást választott – szögezte le Mentuszné dr. Terék Irén, a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője. – Az inkubátor használatával a szülő egyfajta ráutaló magatartást tanúsít, hogy a csecsemőről nem kíván gondoskodni, és hozzájárul az örökbefogadásához.
A hivatalvezető rámutatott: a kórház inkubátorába elhelyezett, ismeretlen szülőktől származó kiskorú esetén a gyámhatóságnak haladéktalanul intézkedési kötelezettsége van. A gyermek számára gyámot kell kirendelnie, aki ellátja a törvényes képviselettel járó teendőket, intézi a gyermeket érintő hivatalos ügyeket. A gyámhatóság a gyermek családi jogállásának rendezésére megállapítja anyakönyvezéséhez szükséges adatokat (neve, születési adatai, az anya és az apa fiktív adatai), így kerül sor az anyakönyvezésre.
– A kórházi ellátás megszűnéséig rendezni kell, hogy onnan hová kerül a gyermek, ki fogja gondozni. A gyámhatóság dönt az ideiglenes hatályú elhelyezéséről, ami megtörténhet olyan örökbefogadásra váró személyeknél, akik vállalják, hogy gondozzák a kicsit – mondta dr. Terék Irén. – A gyermek megtalálása után 6 héten belül jelentkezhet valaki, aki azt állítja, ő a gyermek szülője (anyja, apja) és szeretné a gyermeket nevelni. Ilyenkor pert kell indítani, ugyanis a bíróság dönthet apaság vagy anyaság megállapítására irányuló perben, hogy a jelentkező személy az anyja vagy az apja az inkubátorban korábban elhelyezett gyermeknek. Ha senki nem jelentkezik ilyen igénnyel, a gyermek a titkos örökbefogadás szabályai szerint örökbe adható és megindulhat a gyámhatósági eljárás az örökbefogadása iránt, hogy családban nőjön fel.
Válsághelyzetben is van segítség
Ha egy várandós nő úgy dönt, nem tudja vállalni újszülöttje felnevelését, de már túl van a 20. terhességi héten, még mindig több megoldás közül választhat. Létezik az anonim szülés intézménye – erre négy-öt éve már Egerben is volt példa –, s ilyenkor bár kórházban hozza világra kisbabáját, de a szülés után lemond róla. Lehetőség van arra is, hogy már a várandósság alatt dönt a nyílt örökbe fogadásról, s a leendő örökbe fogadó szülőkkel közösen készülnek a szülésre. Mindezeken túl, ahogy a napokban Egerben is történt lehetősége van arra is, hogy minden jogi következmény nélkül a babamentő inkubátorban helyezze el kisbabáját.
Guti Rita / heol.hu
– Bár nagyon nehéz, de felelős döntést hozott az az anyuka, aki úgy határozott, hogy a babamentő inkubátorba rakja újszülöttjét, hiszen a babát nem a sorsára hagyta, hanem gondoskodott a biztonságáról, hogy esélyt kapjon egy teljes életre – szögezte le dr. Kovács Krisztina, a Markhot Ferenc Oktatókórház újszülött osztályának részlegvezetője.
Hozzátette: nagyon sok tévhit kering a 8 éve kihelyezett babamentő inkubátorról. Jó lenne, ha minél többen tudnák, nincs bekamerázva a folyosó, senki nem látja, ha válsághelyzetben lévő szülő odaviszi gyermekét. Bár az egy emelettel feljebb működő gyermekosztályon azonnal megszólal a csengő, ha kinyitják az inkubátor ajtaját, a dolgozóknak szigorú szabályokat kell betartaniuk. Elindulnak ellenőrizni, van-e kisbaba az inkubátorban, ám addig nem mennek közelebb, amíg mozgást látnak. Ha kisbaba kerül az inkubátorba, erről jegyzőkönyv készül, s jelentik a gyámhivatalnak az esetet, akik mielőbb intézkednek a baba további sorsáról.
 |
A kisbabáról egyelőre az egri kórház újszülött osztályán gondoskodnak,
remélhetőleg hamarosan szerető családba kerülhet majd.
FOTÓ: GÁL GÁBOR
|
– Jogszabály 2005 óta lehetőséget ad arra, hogy a szülő a kórházakban elhelyezett inkubátorba tegye a gyermekét, anélkül, hogy személyazonosságát felfedné. A szülőt semmiféle retorzió nem érheti, hiszen humánus megoldást választott – szögezte le Mentuszné dr. Terék Irén, a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője. – Az inkubátor használatával a szülő egyfajta ráutaló magatartást tanúsít, hogy a csecsemőről nem kíván gondoskodni, és hozzájárul az örökbefogadásához.
A hivatalvezető rámutatott: a kórház inkubátorába elhelyezett, ismeretlen szülőktől származó kiskorú esetén a gyámhatóságnak haladéktalanul intézkedési kötelezettsége van. A gyermek számára gyámot kell kirendelnie, aki ellátja a törvényes képviselettel járó teendőket, intézi a gyermeket érintő hivatalos ügyeket. A gyámhatóság a gyermek családi jogállásának rendezésére megállapítja anyakönyvezéséhez szükséges adatokat (neve, születési adatai, az anya és az apa fiktív adatai), így kerül sor az anyakönyvezésre.
– A kórházi ellátás megszűnéséig rendezni kell, hogy onnan hová kerül a gyermek, ki fogja gondozni. A gyámhatóság dönt az ideiglenes hatályú elhelyezéséről, ami megtörténhet olyan örökbefogadásra váró személyeknél, akik vállalják, hogy gondozzák a kicsit – mondta dr. Terék Irén. – A gyermek megtalálása után 6 héten belül jelentkezhet valaki, aki azt állítja, ő a gyermek szülője (anyja, apja) és szeretné a gyermeket nevelni. Ilyenkor pert kell indítani, ugyanis a bíróság dönthet apaság vagy anyaság megállapítására irányuló perben, hogy a jelentkező személy az anyja vagy az apja az inkubátorban korábban elhelyezett gyermeknek. Ha senki nem jelentkezik ilyen igénnyel, a gyermek a titkos örökbefogadás szabályai szerint örökbe adható és megindulhat a gyámhatósági eljárás az örökbefogadása iránt, hogy családban nőjön fel.
Válsághelyzetben is van segítség
Ha egy várandós nő úgy dönt, nem tudja vállalni újszülöttje felnevelését, de már túl van a 20. terhességi héten, még mindig több megoldás közül választhat. Létezik az anonim szülés intézménye – erre négy-öt éve már Egerben is volt példa –, s ilyenkor bár kórházban hozza világra kisbabáját, de a szülés után lemond róla. Lehetőség van arra is, hogy már a várandósság alatt dönt a nyílt örökbe fogadásról, s a leendő örökbe fogadó szülőkkel közösen készülnek a szülésre. Mindezeken túl, ahogy a napokban Egerben is történt lehetősége van arra is, hogy minden jogi következmény nélkül a babamentő inkubátorban helyezze el kisbabáját.
Guti Rita / heol.hu
Megjegyzés küldése