1878. augusztus 31-én hajnalban néhány óra alatt megváltozott Eger képe. Az észak felől érkező hatalmas víztömeg feltorlódott a Cifrakapunál, majd áttörte a várost védő gátat. Házak omlottak össze, hidak rongálódtak meg, utcák kerültek víz alá. A Cifrakapunál a víz magassága meghaladta a három métert.
Ma a Cifrakapu tér forgalmas városi terület. Nehéz elképzelni, hogy 148 évvel ezelőtt ezen a környéken egy hatalmas víztömeg torlódott fel, amely rövidesen Eger belseje felé tört.
Az 1878-as árvíz történetét ráadásul egészen különleges pontossággal ismerhetjük: fennmaradt Eger város vészbizottságának korabeli jelentése, amelyet az Eger című hetilap is közölt.
Egy éjszakai zivatarból városi katasztrófa lett
- augusztus 30-án késő este óriási zivatar alakult ki Egertől északnyugatra. A korabeli vészbizottsági jelentés szerint a felhőszakadás többek között Bocs, Csehi, Mikófalva, Bekölce, Balaton, Szentmárton, Apátfalva és Monosbél térségét érintette.
A hegyekből és völgyekből összegyűlő víz a csehi és szarvaskői völgyön keresztül indult Eger felé.
Egerben is rendkívül sok eső esett. Egy korabeli meteorológiai feljegyzés alapján a csillagdánál 52,5 milliméter, a gimnáziumi mérőállomáson pedig 47 milliméter csapadékot jegyeztek fel. A későbbi meteorológiai feldolgozás szerint valószínű, hogy a tényleges mennyiség ennél is nagyobb lehetett.
A fő veszélyt azonban nem csupán az Egerben lehullott eső jelentette.
Az északról lezúduló víztömeg érkezett meg a városhoz.
A Posueruntnak kellett volna megvédenie Egert
Eger nem volt védtelen.
A város északi részén már a 18. században komoly árvízvédelmi rendszer épült ki. Ennek meghatározó eleme volt a Cifrakapu térségében húzódó Posuerunt védőgát.
A gát története szorosan összekapcsolódott magával a Cifrakapuval. A Minden, ami Eger korábbi összeállításában már részletesen foglalkoztunk a tér történetével: a Cifrakapu Eger egyik régi városkapuja volt, és a város többi nagy kapujánál jóval tovább fennmaradt.
A védőfal korábbi árvizeknél még képes volt feltartóztatni a vizet.
1878. augusztus 31-én azonban olyan terhelést kapott, amellyel már nem bírt.
Hajnalban percről percre emelkedett a víz
A fennmaradt leírásokból szinte óráról órára rekonstruálható, mi történt.
Hajnalban az ár még a mederben haladt, majd 4 óra körül már a Cifrakapun keresztül kezdett a város felé ömleni.
A vízszint ezután elképesztő gyorsasággal emelkedett.
A későbbi történeti feldolgozás szerint 6 órára már körülbelül 3,2 méter magasan zúdult át a víz a Cifrakapunál. Nem sokkal később a feltorlódott víztömeg áttörte a védőfal egy hosszú szakaszát.
Ettől kezdve már semmi nem állította meg az áradatot.
A víz elindult Eger belseje felé
A Cifrakapunál kiszabaduló víztömeg a város alacsonyabban fekvő területeire zúdult.
Érintette a Serviták környékét, a belvárost és számos kereskedőházat, lakóépületet, gazdasági épületet. Az Eger-patak hídjai közül több súlyosan megrongálódott.
A Minden, ami Eger korábbi, Az Eger-patak főbb árvizei című összeállítása szerint a Líceum északnyugati sarkánál 1,26 méteres, a mai Uránia mozi környékén 1,90 méteres vízmagasságot jegyeztek fel. A Dobó tér egyes pontjain pedig két métert meghaladó víz állt.
A katasztrófa nyomai még ma is ott vannak Egerben.
A Megyeháza külső falán például árvízi emléktábla őrzi az 1878. augusztus 31-i pusztítás emlékét.
Házak omlottak össze
A pusztítás hatalmas volt.
A korabeli vészbizottsági adatok szerint 35 ház teljesen összedőlt, további 166 épület pedig részben megrongálódott vagy összeomlással fenyegetett.
Az ár nemcsak lakóházakat veszélyeztetett. Üzletek, műhelyek, gazdasági épületek és hidak is megsérültek, a város közlekedése pedig hosszabb időre felborult.
Az 1878-as árvíz következményei még a következő év városfejlesztési döntéseiben is megjelentek.
A Minden, ami Eger az elfeledett Erzsébet híd történetét bemutató cikkében már felidézte, hogy az árvíz után ideiglenes fahidakkal kellett helyreállítani a közlekedést, és új átkelőhelyek létesítése is napirendre került.
Egriek mentették az egrieket
A történetnek van egy másik oldala is.
A katasztrófa óráiban számos helybeli saját életét kockáztatva segített másokon. Az önkéntes tűzoltók ugyancsak részt vettek a mentésben. A Magyar Nemzeti Levéltár történeti összefoglalója szerint az Egri Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai jelentős szerepet vállaltak az 1878-as árvízi mentésben, amiért később a város évi 1000 forintos támogatást szavazott meg az egyesületnek.
A fennmaradt vészbizottsági jelentés név szerint is megörökített olyan egrieket, akik embereket mentettek ki az árból.
Ez teszi igazán emberivé a történetet: miközben épületek omlottak össze és utcák kerültek víz alá, az egriek egymást mentették.
Az árvíz után a Cifrakapu is eltűnt
A katasztrófa egy várostörténeti korszak végét is jelentette.
A Cifrakapu Eger régi városkapui közül a legtovább fennmaradt, ám az 1878-as nagy árvíz után végül elbontották.
A Posuerunt maradványai is eltűntek a későbbi városrendezések során. A Malomárkot betemették, az Eger-patak medrét pedig fokozatosan szabályozták.
Érdekes módon ennek a régi vízi világnak egy másik darabjáról éppen nemrég írtunk: A Cifra-malomtól a Práff-malomig című összeállításunkban azt mutattuk be, hogyan használta Eger évszázadokon keresztül ugyanannak a pataknak az erejét, amely időnként ilyen pusztításra is képes volt.
A város falain ma is ott van 1878 emléke
Talán ez az egyik legérdekesebb része a történetnek.
Aki ma Eger belvárosában sétál, szó szerint találkozhat az 1878-as árvízzel.
Több régi épületen árvízjelző táblák mutatják, milyen magasságig ért azon a helyen a víz. Egy történeti feldolgozás szerint összesen 19 ilyen jelzés készült, és azokat az adott helyszínen mért egykori vízszint magasságában helyezték el.
Érdemes tehát néha nemcsak az egri házak homlokzatát, hanem az apró táblákat is figyelni.
Egy-egy ilyen jelzés mögött ugyanis egy egész történet rejtőzik.
148 évvel ezelőtt egészen más volt itt a világ
Ma autók járnak a Cifrakapu téren, körülötte házak, intézmények és utak sorakoznak. Az Eger-patak rendezett mederben folyik keresztül a városon.
Nehéz elképzelni, hogy 1878. augusztus 31-én hajnalban ugyanitt több mint háromméteres víztömeg feszült neki Eger védelmének.
A Cifrakapu akkor még valóban kapu volt.
Azon a hajnalon azonban nem utazók vagy szekerek haladtak át rajta, hanem az ár.
És amikor a védőfal sem bírta tovább, a víz előtt megnyílt az út Eger belseje felé.
Kapcsolódó cikkeink
A téma nem előzmény nélküli a Minden, ami Eger oldalán. Érdemes összekapcsolni ezt az új összeállítást a Cifrakapu tér története, az Az Eger-patak főbb árvizei, a Cifrakapu tér – Egert hajdan kettős kőfal vette körül, az Az elfeledett egri Erzsébet híd története és a friss A Cifra-malomtól a Práff-malomig című írásokkal. Ezek együtt már szépen kirajzolják a Cifrakapu, az Eger-patak, a malmok, a hidak és az árvízvédelem történetének összefüggéseit.
Források
Elsődleges forrásként különösen értékes az Eger című hetilap 1878-as évfolyama – Hungaricana, amely közölte Eger város vészbizottságának jelentését az augusztus 31-i árvízről. További háttéranyag a Magyar Nemzeti Levéltár – az Egri Önkéntes Tűzoltó Egyesület története, valamint a szakirodalomban B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben, 1878. augusztus 30–31. című tanulmánya, amely az Agria XXXIV. kötetében jelent meg.
Az 1878-as nagy egri árvíz – korabeli metszet. Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878 / OSZK EPA.