Nem csak egy egri vár van a világon. Mi minimum háromról tudunk. Bár az egyik nem igazi, de mégis áll.
Észak-Németországból a háromsávos, Berlin-München között haladó autópályán utaztunk dél felé, és azt láttuk, milyen gyönyörű az Eger-patak völgye. Aztán békésen autóztunk tovább, átmentünk Csehországba, majd öt kilométer után megérkeztünk Eger városába. Az Eger-patakot követtük, és az Egert mutató táblát, cseh földre érve az egyre inkább folyó jellegű Eger felveszi az Ohře nevet, Eger városát pedig úgy hívják a csehek, hogy Cheb.
Az Ohře folyó teraszos jobb partján, 448 méter magasságban épült, 33 ezer lakosú város feleakkora mint a mi Egerünk. Viszont kétszer annyi a turista, a Tourinform irodában tolongani kellett a Cheb-Eger feliratú kiadványokért, útikalauzokért és térképekért. De persze lehetett reprint kiadású régi képeslapot venni Gruss aus Eger-, valamint mostanit Hi aus Eger!-felirattal. Próbáltunk viccelődni az irodában, hogy mi is Egerből jöttünk, de kevésbé értették a poént, így a Paletta tudósítója kénytelen volt beülni a főtér közepén 11 házból álló házcsoportban – az Eger szimbólumának számító Pálcácskában (Stöckel, Špalíček) egy reneszánsz díszkútra való rálátással – egy kávéra, s közben áttanulmányozni a prospektusokat. Az egyikből megtudtuk, hogy Eger nevét már egy 1061-es oklevél is említi EGIRE alakban, amely állítólag a kelta folyónévből (AGARA) ered. A másik prospektusból kiderült, hogy a Stauffenek idején a Német-római Császárság területéhez tartozott a település, a XII. századra pedig birodalmi város lett, Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár egyik székhelye. A német birodalomhoz tartozó Egert először II. Ottokár cseh király csatolta 1265-ben a cseh koronához, mindössze 12 évre. 1315-ben Bajor Lajos volt az, aki végleg elzálogosította, s azóta Csehország része.
Az itteni Eger történetében tehát még hírből sem ismerik a törököt, bár itt is volt egy nem túl kedves fejezete a történelemkönyvnek: a németek háború utáni kitelepítését Egerben kezdték, a lakosságcsere keretében pedig Szlovákiából telepítettek ide családokat.
A cseheknek is van egy egri váruk
A kávézó teraszáról nyugodtan körbe lehet tekinteni a főtéren, amelyet egyébként Podjebrád György király terének (Krále Jiřího z Poděbrad) hívnak: kecses, ódon házak keretezik. A barokk városháza a főtér keleti oldalán áll, nem messze tőle a 17-es számú Metternich-házban lakott Friedrich Schiller 1791-ben, amikor a Wallenstein-trilógiát írván a helyszínt tanulmányozta. A tér északnyugati sarkában van a gótikus oromzatú, árkádos udvarú Schirndinger-ház, mellette balról pedig a rokokó homlokzatú Gabler-ház; ez utóbbiban 1821-ben Goethe is lakott. Szintén a főtéren áll az a ház is, ahol 1703-ban az első helyi újságot, az Egerer Zeitungot kiadták. S ha már média: a mostani helyi rádió neve: Radio Egrensis, FM 92,5.
Mindennél viccesebb volt látni azonban a német nyelvű útbaigazító táblát: Egerer Burg. Itt is van tehát egy egri vár, amelyet 1167 és 1175 között Rőtszakállú Frigyes építtetett ki nagyméretű erősséggé. A franciák által feldúlt vár megmaradt részébe egy fahídon keresztül juthatunk: a középkori palota, a kápolna, a 18,5 m magas Fekete- és a Malom-torony mind a műemlék részei. Ez az egri vár egyébként pontosan 625 kilométerre van légvonalban az igazitól, közúton pedig közel 800-ra. Úgy érhetjük el, hogy az M1-es pályán Pozsony felé csapunk, onnan Prága felé vesszük az irányt, majd Plzen után a 21-es úton érjük el Eger (Cheb) városát.
Nem kell Csehországig mennünk, a Pilisben is van egy egri vár
Sokan nem tudják, hogy az Egri csillagok c. filmben az egri vár valójában csak az eredeti dublőre, amelyet 1968-ban építettek fel az a forgatáshoz. Nos, a művár még mindig áll, és autóval is megközelíthető. Az egriek nem is nagyon tudják, hogy létezik még ez a díszlet, a pestieknek viszont kedvelt kirándulóhelye, gyakran jönnek a környékére.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy merre is van a díszletként épített vár, akkor Pilisborosjenő felé kell vennünk az irányt, ahol egy kissé hepehupás, de még kocsival járható úton jutunk el egy erdőbe, ahol az autóból kiszállva gyalogosan ereszkedhetünk le az egri várhoz. A kilátás is gyönyörű az egri várból: délről a Malom-erdő és a 288 méteres Fehér-hegy ad zöld hátteret a falaknak, távolabb pedig a Budai-hegyek kéklenek. Ha északra, a vár fölé magasodó, nagyobbacska kopasz hegyre pillantunk, véletlenül se higgyük, hogy az az Eged. Becsületes neve a hegynek Nagy-Kevély és 534 méter magas.
Barna Béla / palettaonline.hu
Észak-Németországból a háromsávos, Berlin-München között haladó autópályán utaztunk dél felé, és azt láttuk, milyen gyönyörű az Eger-patak völgye. Aztán békésen autóztunk tovább, átmentünk Csehországba, majd öt kilométer után megérkeztünk Eger városába. Az Eger-patakot követtük, és az Egert mutató táblát, cseh földre érve az egyre inkább folyó jellegű Eger felveszi az Ohře nevet, Eger városát pedig úgy hívják a csehek, hogy Cheb.
Az Ohře folyó teraszos jobb partján, 448 méter magasságban épült, 33 ezer lakosú város feleakkora mint a mi Egerünk. Viszont kétszer annyi a turista, a Tourinform irodában tolongani kellett a Cheb-Eger feliratú kiadványokért, útikalauzokért és térképekért. De persze lehetett reprint kiadású régi képeslapot venni Gruss aus Eger-, valamint mostanit Hi aus Eger!-felirattal. Próbáltunk viccelődni az irodában, hogy mi is Egerből jöttünk, de kevésbé értették a poént, így a Paletta tudósítója kénytelen volt beülni a főtér közepén 11 házból álló házcsoportban – az Eger szimbólumának számító Pálcácskában (Stöckel, Špalíček) egy reneszánsz díszkútra való rálátással – egy kávéra, s közben áttanulmányozni a prospektusokat. Az egyikből megtudtuk, hogy Eger nevét már egy 1061-es oklevél is említi EGIRE alakban, amely állítólag a kelta folyónévből (AGARA) ered. A másik prospektusból kiderült, hogy a Stauffenek idején a Német-római Császárság területéhez tartozott a település, a XII. századra pedig birodalmi város lett, Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár egyik székhelye. A német birodalomhoz tartozó Egert először II. Ottokár cseh király csatolta 1265-ben a cseh koronához, mindössze 12 évre. 1315-ben Bajor Lajos volt az, aki végleg elzálogosította, s azóta Csehország része.
Forrás: cheb.cz
A cseheknek is van egy egri váruk
A kávézó teraszáról nyugodtan körbe lehet tekinteni a főtéren, amelyet egyébként Podjebrád György király terének (Krále Jiřího z Poděbrad) hívnak: kecses, ódon házak keretezik. A barokk városháza a főtér keleti oldalán áll, nem messze tőle a 17-es számú Metternich-házban lakott Friedrich Schiller 1791-ben, amikor a Wallenstein-trilógiát írván a helyszínt tanulmányozta. A tér északnyugati sarkában van a gótikus oromzatú, árkádos udvarú Schirndinger-ház, mellette balról pedig a rokokó homlokzatú Gabler-ház; ez utóbbiban 1821-ben Goethe is lakott. Szintén a főtéren áll az a ház is, ahol 1703-ban az első helyi újságot, az Egerer Zeitungot kiadták. S ha már média: a mostani helyi rádió neve: Radio Egrensis, FM 92,5.
Mindennél viccesebb volt látni azonban a német nyelvű útbaigazító táblát: Egerer Burg. Itt is van tehát egy egri vár, amelyet 1167 és 1175 között Rőtszakállú Frigyes építtetett ki nagyméretű erősséggé. A franciák által feldúlt vár megmaradt részébe egy fahídon keresztül juthatunk: a középkori palota, a kápolna, a 18,5 m magas Fekete- és a Malom-torony mind a műemlék részei. Ez az egri vár egyébként pontosan 625 kilométerre van légvonalban az igazitól, közúton pedig közel 800-ra. Úgy érhetjük el, hogy az M1-es pályán Pozsony felé csapunk, onnan Prága felé vesszük az irányt, majd Plzen után a 21-es úton érjük el Eger (Cheb) városát.
Nem kell Csehországig mennünk, a Pilisben is van egy egri vár
Az Egri csillagok igazából a Pilisben ragyogtak? Fotó: Barna Béla
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy merre is van a díszletként épített vár, akkor Pilisborosjenő felé kell vennünk az irányt, ahol egy kissé hepehupás, de még kocsival járható úton jutunk el egy erdőbe, ahol az autóból kiszállva gyalogosan ereszkedhetünk le az egri várhoz. A kilátás is gyönyörű az egri várból: délről a Malom-erdő és a 288 méteres Fehér-hegy ad zöld hátteret a falaknak, távolabb pedig a Budai-hegyek kéklenek. Ha északra, a vár fölé magasodó, nagyobbacska kopasz hegyre pillantunk, véletlenül se higgyük, hogy az az Eged. Becsületes neve a hegynek Nagy-Kevély és 534 méter magas.
Barna Béla / palettaonline.hu
Megjegyzés küldése