NEM EGY BIZTATÓ | A szakszervezetek szerint az országban egymillióan keresnek kevesebbet a létminimumhoz szükségesnél, míg Hevesben a dolgozók negyede a törvényi minimumot viszi haza.
Az elmúlt években hazánkban – főleg a válság hatására – kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum (ez a tavalyi évben egy egykeresős háztartásban 87 ezer 510 forint volt; egy felnőtt és egy gyerek 144, egy négytagú, kétkeresős család 254 ezer forintból él meg havonta) alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával – írja a napi.hu. Bár a GDP növekszik, a foglalkoztatási adatok javulnak, a közmunkaprogramok révén pedig csökken a munkanélküliség, és többen jutnak munkához, a legálisan járó bérek nagysága akár egymillió ember esetében sem éri el a létminimum szintjét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) által készített, s a napi.hu által idézett háttéranyagból – amelyet a kormányzatnak is megküldtek – kiderül, a mintegy 4 millió munkavállaló negyede olyan bért visz haza, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a huszonegyedik századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Ez a tendencia a háttéranyag szerint az elmúlt években főleg a gazdasági válság hatására jelentősen felgyorsult fel, vagyis kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység. A magyar bérrendszer ugyanis nem harang alakú – melynek csúcsa az átlagbér –, hanem két púpja van: az egyik kiemelkedés a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér környéke. A szakszervezeti tömörülés szerint ez a munkaerőpiac szétszakítottságát mutatja.
A NAV adatai szerint 2013-ban a személyi jövedelemadó-bevallások alapján készített statisztika alapján Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében átlagban a létminimumnál is kevesebbet vittek haza a keresettel rendelkezők – emeli ki a MaSZSZ háttéranyaga. A fővároson kívül mindössze négy megye van, amelyekben a 171,6 ezer forintos átlag felett van a bruttó kereset: Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom.
Heves megye a bruttó átlagjövedelmi rangsorban a nyolcadik volt a megközelítőleg 159 ezer forinttal (ez igen messze van a KSH által számolt 210 ezer forintos bruttó átlagkeresettől), ami nettóban 104 ezer forintot jelentett, ha valaki semmilyen adókedvezményt nem tudott igénybe venni. Borsodban 145,7 ezer, Nógrádban 137,6 ezer forint volt a bevallott bruttó átlagjövedelem. A minimálbér bruttó összege tavaly 98 ezer, idén 101,5 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 114 ezer forint volt, ez nőtt idén 118 ezerre.
A megyéket tekintve nagy szórás mutatkozik az adott területen a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. A két véglet között – ez Komárom-Esztergom (14,4 százalék), illetve Zala megye (31,6 százalék) – 17,2 százalékpontos különbség van. Ez a szakszervezetek szerint azt mutatja, hogy egyes megyékben nagy számban jelentek meg olyan foglalkoztatók, amelyek nem igényelnek kvalifikált munkaerőt
Ez pedig bizonyos térségek számára a tömeges dolgozói szegénységet jelenti – teszi hozzá a háttéranyag. Heves megye egyébként a maga 23,7 százalékos minimálbéres, illetve garantált bérminimumos arányával a mezőny közepén, a tizenegyedik helyen található, s kicsit kedvezőbb helyzetben van a régió másik két megyéjénél, Borsodnál (25,2), valamint Nógrádnál (24,7).
Az adóhivatal országos adatai alapján tavaly az összes bevalló 34,6 százalékának összevont jövedelme a minimálbér éves összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb volt. A NAV szerint ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb bevételt is szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. A kapott munkabér alapján 1,345 millió ember szerzett a minimálbérrel megegyező vagy alacsonyabb, munkaviszonyból származó bérjövedelmet. Minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1,226 millió ember, vagyis az adózók 27,3 százaléka vallott be.
Hevesben megtorpant a foglalkoztatás növekedése
Tavaly év eleje óta nőtt a foglalkoztatás Heves megyében: a 2013 első negyedévi 104 ezerről az idei második negyedévi 114 ezerre. Ám a KSH adatai szerint idén április-június között volt egy megtorpanás, hiszen 2014 első három hónapjában még átlagban 117 ezren dolgoztak a megyében. A visszaesés egyébként nem volt jellemző az ország egészére, csupán néhány megyére, összességében ugyanis 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Győr-Moson-Sopronban viszont – megyénkhez hasonlóan – kevesebb volt a bejelentett állással rendelkező munkavállaló.
A válság kezdete óta folyamatosan nő a szegénység
Az Eurostat előzetes adatai szerint 2013-ra – egy év alatt – százezerrel nőtt a szegénységben és/vagy kirekesztettségben élők száma, a magyarok harmadának pedig havi 65 ezer forintja sincs. Hazánkban folyamatosan nő a szegénység: míg a válság kitörésekor „csak” 2,8 millió embert lehetett ide sorolni, tavaly már 3,3 milliót. A legtöbb régiós országban ugyanakkor csökkent a szegények száma, s arányuk is bőven 33 százalék alatt marad. A KSH (amely a teljes tanulmányt a választás előtt nem publikálta) a napokban méri föl a jövedelmi helyzetet. Megyénkben – Egerben, Gyöngyösön, Apcon, Egerszalókon és Lőrinciben – 426 háztartást keresnek föl.
heol.hu
Az elmúlt években hazánkban – főleg a válság hatására – kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum (ez a tavalyi évben egy egykeresős háztartásban 87 ezer 510 forint volt; egy felnőtt és egy gyerek 144, egy négytagú, kétkeresős család 254 ezer forintból él meg havonta) alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával – írja a napi.hu. Bár a GDP növekszik, a foglalkoztatási adatok javulnak, a közmunkaprogramok révén pedig csökken a munkanélküliség, és többen jutnak munkához, a legálisan járó bérek nagysága akár egymillió ember esetében sem éri el a létminimum szintjét.
 |
| illusztráció |
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) által készített, s a napi.hu által idézett háttéranyagból – amelyet a kormányzatnak is megküldtek – kiderül, a mintegy 4 millió munkavállaló negyede olyan bért visz haza, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a huszonegyedik századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Ez a tendencia a háttéranyag szerint az elmúlt években főleg a gazdasági válság hatására jelentősen felgyorsult fel, vagyis kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység. A magyar bérrendszer ugyanis nem harang alakú – melynek csúcsa az átlagbér –, hanem két púpja van: az egyik kiemelkedés a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér környéke. A szakszervezeti tömörülés szerint ez a munkaerőpiac szétszakítottságát mutatja.
A NAV adatai szerint 2013-ban a személyi jövedelemadó-bevallások alapján készített statisztika alapján Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében átlagban a létminimumnál is kevesebbet vittek haza a keresettel rendelkezők – emeli ki a MaSZSZ háttéranyaga. A fővároson kívül mindössze négy megye van, amelyekben a 171,6 ezer forintos átlag felett van a bruttó kereset: Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom.
Heves megye a bruttó átlagjövedelmi rangsorban a nyolcadik volt a megközelítőleg 159 ezer forinttal (ez igen messze van a KSH által számolt 210 ezer forintos bruttó átlagkeresettől), ami nettóban 104 ezer forintot jelentett, ha valaki semmilyen adókedvezményt nem tudott igénybe venni. Borsodban 145,7 ezer, Nógrádban 137,6 ezer forint volt a bevallott bruttó átlagjövedelem. A minimálbér bruttó összege tavaly 98 ezer, idén 101,5 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 114 ezer forint volt, ez nőtt idén 118 ezerre.
A megyéket tekintve nagy szórás mutatkozik az adott területen a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. A két véglet között – ez Komárom-Esztergom (14,4 százalék), illetve Zala megye (31,6 százalék) – 17,2 százalékpontos különbség van. Ez a szakszervezetek szerint azt mutatja, hogy egyes megyékben nagy számban jelentek meg olyan foglalkoztatók, amelyek nem igényelnek kvalifikált munkaerőt
Ez pedig bizonyos térségek számára a tömeges dolgozói szegénységet jelenti – teszi hozzá a háttéranyag. Heves megye egyébként a maga 23,7 százalékos minimálbéres, illetve garantált bérminimumos arányával a mezőny közepén, a tizenegyedik helyen található, s kicsit kedvezőbb helyzetben van a régió másik két megyéjénél, Borsodnál (25,2), valamint Nógrádnál (24,7).
Az adóhivatal országos adatai alapján tavaly az összes bevalló 34,6 százalékának összevont jövedelme a minimálbér éves összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb volt. A NAV szerint ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb bevételt is szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. A kapott munkabér alapján 1,345 millió ember szerzett a minimálbérrel megegyező vagy alacsonyabb, munkaviszonyból származó bérjövedelmet. Minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1,226 millió ember, vagyis az adózók 27,3 százaléka vallott be.
Hevesben megtorpant a foglalkoztatás növekedése
Tavaly év eleje óta nőtt a foglalkoztatás Heves megyében: a 2013 első negyedévi 104 ezerről az idei második negyedévi 114 ezerre. Ám a KSH adatai szerint idén április-június között volt egy megtorpanás, hiszen 2014 első három hónapjában még átlagban 117 ezren dolgoztak a megyében. A visszaesés egyébként nem volt jellemző az ország egészére, csupán néhány megyére, összességében ugyanis 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Győr-Moson-Sopronban viszont – megyénkhez hasonlóan – kevesebb volt a bejelentett állással rendelkező munkavállaló.
A válság kezdete óta folyamatosan nő a szegénység
Az Eurostat előzetes adatai szerint 2013-ra – egy év alatt – százezerrel nőtt a szegénységben és/vagy kirekesztettségben élők száma, a magyarok harmadának pedig havi 65 ezer forintja sincs. Hazánkban folyamatosan nő a szegénység: míg a válság kitörésekor „csak” 2,8 millió embert lehetett ide sorolni, tavaly már 3,3 milliót. A legtöbb régiós országban ugyanakkor csökkent a szegények száma, s arányuk is bőven 33 százalék alatt marad. A KSH (amely a teljes tanulmányt a választás előtt nem publikálta) a napokban méri föl a jövedelmi helyzetet. Megyénkben – Egerben, Gyöngyösön, Apcon, Egerszalókon és Lőrinciben – 426 háztartást keresnek föl.
heol.hu
Megjegyzés küldése