HALOTTAK NAPJA | November elsején tisztelgünk azok előtt a szentek előtt, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban. Másodikán a halottainkra emlékezünk.
A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (november 2., ha az vasárnap, akkor november 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. E napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régen néhol egyenesen máglyát gyújtottak, közben szünet nélkül harangoztak. Ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak – így foglalja össze az ünnep lényegét Jankovich Marcell Jelkép-tár című kötetében.
A közelgő halottak napja alkalmából már az elmúlt hosszú hétvégén is sokan kilátogattak szeretteik sírjaihoz, ám az igazi nagy roham az elkövetkező napokban várható. A legtöbben ekkor vásárolják meg az ünnep fő kellékeit, a virágokat, koszorúkat, mécseseket. Az elmúlt hetekben a nagyobb bevásárló központok polcai már megteltek az ilyenkor keresett termékekkel, ám a friss, vágott krizantém java részét az utolsó napokban kezdik árusítani megyénk piacain. Az ezzel foglalkozó őstermelők hónapok óta nevelik a virágokat fóliasátraikban, s a szedéshez csak a nemrég kezdtek-kezdenek hozzá. Az általunk megkérdezett megyénkbeli gazdálkodó azt mondja, az elmúlt években alig-alig változott a virágok ára, pedig a költségek folyamatosan emelkednek.
Megyénk piacain a választék idén is óriási. A virágok és mécsesek árai a tavalyihoz hasonlóak, azaz minőségtől és nagyságtól függően 100–250 forintig kínálják a szálas krizantémot. A cserepes krizantém ára a cserép nagyságától függ, piacokon általában 400, boltokban 480 forinttól indul az áruk, ám a legszebbekért 1200-1500 forintot is elkérhetnek. Keresettek a művirágok is, a különböző koszorúk, ám a vevők többsége, akárcsak a vágott virágok esetében, itt is az élő virágból készülteket részesíti előnyben. A legkisebb koszorúk a piacokon 250–300 forintért kaphatók, üzletekben 500 forint alatt nehéz ugyanilyet találni. A legolcsóbb gyertyákért 80-100, a teamécsesekért 20-30, a díszes, mintás, nagyméretű lámpásokért akár 1000 forintot is elkérhetnek.
A családok átlagosan 5-6 ezer forint körüli összeget szánnak vágott és cserepes krizantémra, mécsesekre, gyertyákra. A legközelebbi hozzátartozók sírjait a legtöbben halottak napján keresik fel, s ide a legszebb, nagy fejű vágott krizantémot viszik. Az árusok azt mondják, évről évre csökken a forgalmuk az október végi napokon. Az emberek kevesebb pénzt költenek virágra, koszorúra. Akinek kertje van, az otthon, maga nevelgeti a sírokra szánt virágokat, s a koszorúkat is egyre többen otthon állítják össze. A legszebb virágra így is áldoznak, csupán csokor helyett pár szálat vesznek belőlük.
A temetőknél vigyázzunk jobban értékeinkre!
A halottak napján, s előtte is a szokásosnál is többen kelnek útra hazánkban. A balesetveszély csökkentését, az emlékezők értékeit veszélyeztető bűntények megelőzését, a temetők és környékük közrendjének a fenntartását az idén is kiemelt feladatának tartja a honi rendőrség. A főútvonalakon, a temetőkhöz vezető utakon fokozott közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és bűnügyi járőrszolgálatot látnak el. A nagyobb temetőink környékén – ha szükségessé válik – az autóforgalom irányítását is egyenruhások végzik. Ezentúl kérik a lakosságot, hogy értéket ne hagyjanak a leparkolt autóikban, s a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.
A halottak ünnepén szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése virágokkal, koszorúkkal. A néphit szerint azért kellett megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak a lakhelyükben. Az egyre hosszabbodó éjszakák azt a képzetet keltették, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért sokfelé megterítettek, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra. A hagyományos falusi közösségekben a XX. század derekáig sikerült megőrizni az emlékezés és tiszteletadás ősi formáit. Heves megyében is ismert volt az a hiedelem, hogy égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy a Mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán a halottak hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Egyre népszerűbbek a Halloween partik
A kelták lakta területeken hajdanán a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe. A kelta újévet minden esztendő november elsején az emberek nagy fesztivállal ünnepelték, amely a nap uralmának a végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának a kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain napisten a halál és a sötétség fogságába került. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére háromnapos Halloween fesztivált rendeztek.
A Mindenszentek olyan ünnep, amelyen az összes üdvözültre, szentre emlékeznek. Mivel e szentek nagyon sokan vannak, a kalendárium nem tud mindegyikről külön megemlékezni, ezért egyetlen napon emlékeznek rájuk. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A halottak napja jóval későbbi eredetű: a holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, s a XIV. században vált általánossá Európa-szerte.
heol.hu
A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (november 2., ha az vasárnap, akkor november 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. E napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régen néhol egyenesen máglyát gyújtottak, közben szünet nélkül harangoztak. Ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak – így foglalja össze az ünnep lényegét Jankovich Marcell Jelkép-tár című kötetében.
 |
A halottak napja az élőket egyfajta számvetésre is készteti.Ilyenkor
rendszerint saját életünkkel és múlandóságunkkal is szembenézünk.
FOTÓ: BERÁN DÁNIEL
|
Megyénk piacain a választék idén is óriási. A virágok és mécsesek árai a tavalyihoz hasonlóak, azaz minőségtől és nagyságtól függően 100–250 forintig kínálják a szálas krizantémot. A cserepes krizantém ára a cserép nagyságától függ, piacokon általában 400, boltokban 480 forinttól indul az áruk, ám a legszebbekért 1200-1500 forintot is elkérhetnek. Keresettek a művirágok is, a különböző koszorúk, ám a vevők többsége, akárcsak a vágott virágok esetében, itt is az élő virágból készülteket részesíti előnyben. A legkisebb koszorúk a piacokon 250–300 forintért kaphatók, üzletekben 500 forint alatt nehéz ugyanilyet találni. A legolcsóbb gyertyákért 80-100, a teamécsesekért 20-30, a díszes, mintás, nagyméretű lámpásokért akár 1000 forintot is elkérhetnek.
A családok átlagosan 5-6 ezer forint körüli összeget szánnak vágott és cserepes krizantémra, mécsesekre, gyertyákra. A legközelebbi hozzátartozók sírjait a legtöbben halottak napján keresik fel, s ide a legszebb, nagy fejű vágott krizantémot viszik. Az árusok azt mondják, évről évre csökken a forgalmuk az október végi napokon. Az emberek kevesebb pénzt költenek virágra, koszorúra. Akinek kertje van, az otthon, maga nevelgeti a sírokra szánt virágokat, s a koszorúkat is egyre többen otthon állítják össze. A legszebb virágra így is áldoznak, csupán csokor helyett pár szálat vesznek belőlük.
A temetőknél vigyázzunk jobban értékeinkre!
A halottak napján, s előtte is a szokásosnál is többen kelnek útra hazánkban. A balesetveszély csökkentését, az emlékezők értékeit veszélyeztető bűntények megelőzését, a temetők és környékük közrendjének a fenntartását az idén is kiemelt feladatának tartja a honi rendőrség. A főútvonalakon, a temetőkhöz vezető utakon fokozott közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és bűnügyi járőrszolgálatot látnak el. A nagyobb temetőink környékén – ha szükségessé válik – az autóforgalom irányítását is egyenruhások végzik. Ezentúl kérik a lakosságot, hogy értéket ne hagyjanak a leparkolt autóikban, s a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.
A halottak ünnepén szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése virágokkal, koszorúkkal. A néphit szerint azért kellett megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak a lakhelyükben. Az egyre hosszabbodó éjszakák azt a képzetet keltették, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért sokfelé megterítettek, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra. A hagyományos falusi közösségekben a XX. század derekáig sikerült megőrizni az emlékezés és tiszteletadás ősi formáit. Heves megyében is ismert volt az a hiedelem, hogy égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy a Mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán a halottak hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Egyre népszerűbbek a Halloween partik
A kelták lakta területeken hajdanán a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe. A kelta újévet minden esztendő november elsején az emberek nagy fesztivállal ünnepelték, amely a nap uralmának a végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának a kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain napisten a halál és a sötétség fogságába került. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére háromnapos Halloween fesztivált rendeztek.
A Mindenszentek olyan ünnep, amelyen az összes üdvözültre, szentre emlékeznek. Mivel e szentek nagyon sokan vannak, a kalendárium nem tud mindegyikről külön megemlékezni, ezért egyetlen napon emlékeznek rájuk. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A halottak napja jóval későbbi eredetű: a holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, s a XIV. században vált általánossá Európa-szerte.
heol.hu
Megjegyzés küldése