TÁNCISKOLA | Amennyiben a vádlottakat bűnösnek mondja ki a bíróság, bűntett miatt 5-10 év szabadságvesztést is kaphatnak.
Húsz vádlottja van annak a büntetőügynek, amelynek a tárgyalását kedden kezdte el az Egri Törvényszék dr. Jávori Tünde bíró vezette tanácsa. Az egri Törvényház esküdtszéki termében két hosszú széksoron foglalt helyet a megjelent tizenhét terhelt (hárman előzetesen bejelentették távol maradásukat), akiknek a védelmét 15 ügyvéd látja el. Így már csak a megidézettek számba vétele is nem kevés időt vett igénybe.
Ezután dr. Vermes Róbert ügyész ismertette a Heves Megyei Főügyészség vádiratát, amelynek értelmében a vádhatóság az első öt vádlottat több rendbeli minősített csalás, illetve közokirat-hamisítás, míg a többi 15 személyt az utóbbi bűntett miatt kéri felelősségre vonni részben mint társtetteseket, részben mint bűnsegédeket, valamint felbujtókat. Hatalmas peranyagról van szó, amit jelez az is, hogy a vád képviselője több mint másfél óráig olvasta fel a vádindítványt.
Amint arról lapunk már korábban is beszámolt, a főügyészség vádindítványa szerint az I. rendű vádlott, Sz. Attila épp tíz éve alapította az Agria Versenytánc (később: Művészeti) Közhasznú Alapítványt, s a kuratóriumának elnöke lett. A III. rendű B. Róbert a 2004. augusztusában létrehozott Agria Tánciskola igazgatójaként tevékenykedett. A gazdasági irányító a II. rendű K. Vanda, a IV. rendű a koordinátor, majd igazgatóhelyettes, J. Mária volt. Ugyanilyen tisztet töltött be az V. rendű B. Béla, aki utóbb táncpedagógusként, rendezvényszervezőként dolgozott. A VI-XX. rendű terhelteket a gyakorlati szakoktató IX. rendű kivételével táncpedagógusokként alkalmazták.
A vád szerint a tánciskola Heves megyében 43 közoktatási intézménnyel kötött bérleti szerződést telephelyek létesítésére. A tánciskolát fenntartó alapítvány normatív állami hozzájárulásból is jutott bevételhez. Az utóbbi jelentős részét azonban jogosulatlanul vették fel a terheltek, mivel az állami segítséget nagyrészt fiktív tánciskolai tanulói létszám alapján igényelték 2005-2008 között, két és fél év alatt. Megtörtént, hogy tagtoborzás során a tánciskolai tanárok jelentkezési lapokat osztottak szét közoktatási intézmények diákjai között. Ők azokat kitöltötték, odaadták az osztályfőnökeiknek, tőlük a tánctanárok gyűjtötték be. Máskor egy egri gyógypedagógiai tanintézet halmozottan sérült tanulóinak adatait használták fel. Volt, hogy két táncstúdiónak a tánciskola térítésmentesen termet adott, ám ezért a stúdiók növendékeivel jelentkezési lapokat írattak.
Egy esetben egy cigánytánc-csoport irányítójának ajánlották fel, hogy létesítsen tagjainak tanulói jogviszonyt a tánciskolával. A jelentkezési lapokat felhasználták, de nekik egyetlen órát sem tanítottak.
A tánciskolában a haladási, osztályozási, mulasztási naplókat nem vezették folyamatosan, csak kampányszerűen, kitalált osztályzatokkal, félévi érdemjegyekkel, valótlan tartalmú jelenléti ívekkel. Gyakori volt a vád szerint, hogy ha a diák a tanulói jogviszonyát évközben megszüntette, esetleg igazolatlanul hiányzott, mindezt nem tüntették fel a tanügyi dokumentumokban, hanem tovább vezették azokat. Valótlan adatokat rögzítettek, hamis bizonyítványokat állítottak ki. Megesett, hogy olyan személyek adatait is bevezették, akik nem is jelentkeztek hozzájuk. Sokszor a diákjaiknak nem biztosították a törvényben előírt heti négy foglalkozást, azaz a kötelező 180 percet.
A vádhatóság szerint az I-V. rendű vádlottak tévedésbe ejtették és abban tartották a MÁK regionális szervezetét, s összesen több mint 135 millió forinttal károsították meg a költségvetést.
Az ügyész folytatólagosan, különösen nagy, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja az I-V. rendű terhelteket részben társtettesként, részben bűnsegédként vagy felbujtóként. Terhükre rója a közokirat-hamisítás bűntettét is. A VI-XX. rendűek ellen – az általuk meghamisított dokumentumok számához igazodóan – közokirat-hamisítás bűntette a vád.
A továbbiakban a tanácsvezető bíró elkezdte a bizonyítási eljárást. Először Sz. Attilát szólította a bírói pulpitus elé. Az I. rendű terhelt jelezte: megértette a vádat, ám nincs észrevétele. Jogával élve sem vallomást nem óhajtott tenni, sem a kérdésekre nem volt hajlandó felelni. Ugyanígy tett a II. rendű K. Vanda is. A III. rendű B. Róbert is élt a hallgatás jogával. Ám a nyomozáskor előtt vallott, amit ismertetett a büntetőtanács elnöke. Akkor arról beszélt a volt versenytáncos, hogy Sz. Attilát ismerve került az egri tánciskolához. A fővárosból járt heti kétszer Egerbe táncot tanítani, igazgatni. Észrevett ugyan furcsaságokat, de őt nem nagyon tájékoztatták az iskolában történtekről. Úgy vélte, részben ő is felelős mindezért, de kész tények elé volt állítva.
A IV. rendű terhelt, J. Mária védője közreműködésével írásos vallomást tett, amit ugyancsak hallhattak a jelenlévők. Ennek lényege: részben bűnösnek érzi magát, őszintén megbánta, hogy akaratlanul is segítséget nyújtott az állam megkárosításához. A periratokban található horribilis összegekről nem volt tudomása, őt nem vonták be a döntésekbe, haszna nem származott a tánciskolának utalt péntekből. Szinte észrevétlenül keveredett bele sok társával a folyamatba, amit nem láttak át. „Nem szövetséges és titkos társ voltam, hanem alkalmazott” – szögezte le vallomásában.
A tárgyalás szerdán folytatódott.
Babák nem tartózkodhatnak a tárgyalóteremben
Nem mindennapi jelenet játszódott le a tárgyalás kezdetén az egri Törvényház esküdtszéki termében. Egy pici gyermeket is behozott két szülője a babahordozóban. A megjelentek számba vétele során hamar kiderült, hogy anyuka és apuka egyaránt vádlottjai ennek a költségvetéssel kapcsolatos csalási ügynek. Mindketten elmondták, hogy a Nyírségből érkeztek megyeszékhelyünkre, és bizony nincs senkijük arra, hogy most felügyeljen a kicsire. Ám a jogszabály előírja azt, hogy 14 év alatti korú gyermek semmiképpen sem tartózkodhat tárgyalóteremben. Ezért a bíró megengedte, hogy időlegesen távozhasson az eljárásról az édesanya.
A legsúlyosabb szankció akár öt-tíz év is lehet
A Büntető Törvénykönyv rendelkezése értelmében az követi el a költségvetési csalást, aki a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, s ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Alapesetben vétség, elkövetője két évre küldhető rács mögé. Ennek minősített esete az, amikor valakik a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el (esetünkben utóbbi). Ha bűnösnek mondja ki őket a bíróság, bűntett miatt 5-10 év szabadságvesztést is kaphatnak.
heol.hu
Húsz vádlottja van annak a büntetőügynek, amelynek a tárgyalását kedden kezdte el az Egri Törvényszék dr. Jávori Tünde bíró vezette tanácsa. Az egri Törvényház esküdtszéki termében két hosszú széksoron foglalt helyet a megjelent tizenhét terhelt (hárman előzetesen bejelentették távol maradásukat), akiknek a védelmét 15 ügyvéd látja el. Így már csak a megidézettek számba vétele is nem kevés időt vett igénybe.
Ezután dr. Vermes Róbert ügyész ismertette a Heves Megyei Főügyészség vádiratát, amelynek értelmében a vádhatóság az első öt vádlottat több rendbeli minősített csalás, illetve közokirat-hamisítás, míg a többi 15 személyt az utóbbi bűntett miatt kéri felelősségre vonni részben mint társtetteseket, részben mint bűnsegédeket, valamint felbujtókat. Hatalmas peranyagról van szó, amit jelez az is, hogy a vád képviselője több mint másfél óráig olvasta fel a vádindítványt.
Amint arról lapunk már korábban is beszámolt, a főügyészség vádindítványa szerint az I. rendű vádlott, Sz. Attila épp tíz éve alapította az Agria Versenytánc (később: Művészeti) Közhasznú Alapítványt, s a kuratóriumának elnöke lett. A III. rendű B. Róbert a 2004. augusztusában létrehozott Agria Tánciskola igazgatójaként tevékenykedett. A gazdasági irányító a II. rendű K. Vanda, a IV. rendű a koordinátor, majd igazgatóhelyettes, J. Mária volt. Ugyanilyen tisztet töltött be az V. rendű B. Béla, aki utóbb táncpedagógusként, rendezvényszervezőként dolgozott. A VI-XX. rendű terhelteket a gyakorlati szakoktató IX. rendű kivételével táncpedagógusokként alkalmazták.
A vád szerint a tánciskola Heves megyében 43 közoktatási intézménnyel kötött bérleti szerződést telephelyek létesítésére. A tánciskolát fenntartó alapítvány normatív állami hozzájárulásból is jutott bevételhez. Az utóbbi jelentős részét azonban jogosulatlanul vették fel a terheltek, mivel az állami segítséget nagyrészt fiktív tánciskolai tanulói létszám alapján igényelték 2005-2008 között, két és fél év alatt. Megtörtént, hogy tagtoborzás során a tánciskolai tanárok jelentkezési lapokat osztottak szét közoktatási intézmények diákjai között. Ők azokat kitöltötték, odaadták az osztályfőnökeiknek, tőlük a tánctanárok gyűjtötték be. Máskor egy egri gyógypedagógiai tanintézet halmozottan sérült tanulóinak adatait használták fel. Volt, hogy két táncstúdiónak a tánciskola térítésmentesen termet adott, ám ezért a stúdiók növendékeivel jelentkezési lapokat írattak.
Egy esetben egy cigánytánc-csoport irányítójának ajánlották fel, hogy létesítsen tagjainak tanulói jogviszonyt a tánciskolával. A jelentkezési lapokat felhasználták, de nekik egyetlen órát sem tanítottak.
A tánciskolában a haladási, osztályozási, mulasztási naplókat nem vezették folyamatosan, csak kampányszerűen, kitalált osztályzatokkal, félévi érdemjegyekkel, valótlan tartalmú jelenléti ívekkel. Gyakori volt a vád szerint, hogy ha a diák a tanulói jogviszonyát évközben megszüntette, esetleg igazolatlanul hiányzott, mindezt nem tüntették fel a tanügyi dokumentumokban, hanem tovább vezették azokat. Valótlan adatokat rögzítettek, hamis bizonyítványokat állítottak ki. Megesett, hogy olyan személyek adatait is bevezették, akik nem is jelentkeztek hozzájuk. Sokszor a diákjaiknak nem biztosították a törvényben előírt heti négy foglalkozást, azaz a kötelező 180 percet.
A vádhatóság szerint az I-V. rendű vádlottak tévedésbe ejtették és abban tartották a MÁK regionális szervezetét, s összesen több mint 135 millió forinttal károsították meg a költségvetést.
Az ügyész folytatólagosan, különösen nagy, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja az I-V. rendű terhelteket részben társtettesként, részben bűnsegédként vagy felbujtóként. Terhükre rója a közokirat-hamisítás bűntettét is. A VI-XX. rendűek ellen – az általuk meghamisított dokumentumok számához igazodóan – közokirat-hamisítás bűntette a vád.
 |
| illusztráció - fotó: Csőrsz Attila |
A továbbiakban a tanácsvezető bíró elkezdte a bizonyítási eljárást. Először Sz. Attilát szólította a bírói pulpitus elé. Az I. rendű terhelt jelezte: megértette a vádat, ám nincs észrevétele. Jogával élve sem vallomást nem óhajtott tenni, sem a kérdésekre nem volt hajlandó felelni. Ugyanígy tett a II. rendű K. Vanda is. A III. rendű B. Róbert is élt a hallgatás jogával. Ám a nyomozáskor előtt vallott, amit ismertetett a büntetőtanács elnöke. Akkor arról beszélt a volt versenytáncos, hogy Sz. Attilát ismerve került az egri tánciskolához. A fővárosból járt heti kétszer Egerbe táncot tanítani, igazgatni. Észrevett ugyan furcsaságokat, de őt nem nagyon tájékoztatták az iskolában történtekről. Úgy vélte, részben ő is felelős mindezért, de kész tények elé volt állítva.
A IV. rendű terhelt, J. Mária védője közreműködésével írásos vallomást tett, amit ugyancsak hallhattak a jelenlévők. Ennek lényege: részben bűnösnek érzi magát, őszintén megbánta, hogy akaratlanul is segítséget nyújtott az állam megkárosításához. A periratokban található horribilis összegekről nem volt tudomása, őt nem vonták be a döntésekbe, haszna nem származott a tánciskolának utalt péntekből. Szinte észrevétlenül keveredett bele sok társával a folyamatba, amit nem láttak át. „Nem szövetséges és titkos társ voltam, hanem alkalmazott” – szögezte le vallomásában.
A tárgyalás szerdán folytatódott.
Babák nem tartózkodhatnak a tárgyalóteremben
Nem mindennapi jelenet játszódott le a tárgyalás kezdetén az egri Törvényház esküdtszéki termében. Egy pici gyermeket is behozott két szülője a babahordozóban. A megjelentek számba vétele során hamar kiderült, hogy anyuka és apuka egyaránt vádlottjai ennek a költségvetéssel kapcsolatos csalási ügynek. Mindketten elmondták, hogy a Nyírségből érkeztek megyeszékhelyünkre, és bizony nincs senkijük arra, hogy most felügyeljen a kicsire. Ám a jogszabály előírja azt, hogy 14 év alatti korú gyermek semmiképpen sem tartózkodhat tárgyalóteremben. Ezért a bíró megengedte, hogy időlegesen távozhasson az eljárásról az édesanya.
A legsúlyosabb szankció akár öt-tíz év is lehet
A Büntető Törvénykönyv rendelkezése értelmében az követi el a költségvetési csalást, aki a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, s ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Alapesetben vétség, elkövetője két évre küldhető rács mögé. Ennek minősített esete az, amikor valakik a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el (esetünkben utóbbi). Ha bűnösnek mondja ki őket a bíróság, bűntett miatt 5-10 év szabadságvesztést is kaphatnak.
heol.hu
Megjegyzés küldése