SZÜRET | Augusztusban még úgy tűnt, hogy az idei szőlőtermés mennyisége jobb lehet a tavalyinál, ma már látszik: elmarad az átlagtól. A minőségre azonban nem lehet panasz.
Szeptember elején, azaz gyakorlatilag a mindenkor szokásos időpontban hirdette meg az első szőlőfajták szüretének kezdeti időpontját Eger Város Hegyközsége. A munkát nagyban befolyásolja az időjárás, hiszen nemrégiben néhány nap alatt csaknem 130 milliméter eső esett, sok helyen állt a földeken a víz.
Tarsoly József hegybíró lapunk érdeklődésére kiemelte: a lényeg mindig az okszerűségen, azaz a szüret időpontjának helyes megválasztásán van. Ennek értelmében figyelni kell a mustcukorfokot, amivel az idén nincs nagy baj. A lehűlés és az eső után ugyanis kisütött a nap, így minden adott volt ahhoz, hogy megérjen a szőlő. Emellett persze ügyelni kell a gyümölcs egészségi állapotára is, ezért fordulhatott elő, hogy sok esetben a korai érésű Zengőt vagy Zenitet később szedték, mint a középérésű Leánykát. Ez utóbbi az egyik legnagyobb mennyiségben termelt fajta az egri borvidéken, s ebben az esztendőben bizony voltak vele komoly gondok: a sok vizet nem tudták megtartani a bogyók, egyszerűen szétdurrantak. Összességében azonban elmondható, hogy nincs nagy baj, a termés olyan, amilyen ilyen időjárás mellett szokott lenni.
– Érdekes kérdés ugyanakkor a felvásárlási ár és a mennyiség kapcsolata – közölte lapunknak Tarsoly József. – Augusztusban még úgy tűnt, legalább a tavalyi, vagy annál nagyobb mennyiséget is szüretelhetnek a gazdák, mára azonban kiderült, hogy nem lesz annyi, mint az előző évben. Fontos szólni arról is, hogy idén két-három körrel többet kellett permetezni a termelőknek, azaz jelentősen megemelkedtek a növényvédelmi költségek.
Az önköltség így hektáronként közel 700 ezer forintra jön ki, s a fehérszőlőknél 80-85 forintos felvásárlási árral, átlag 70-80 mázsa termésnél ez épphogy csak fedezi a ráfordítást. Lassan azonban kiderül: nincs annyi szőlő, mint amennyire számítani lehetett, s ez az árra is jótékony hatással lehet majd. Ha jó marad az idő, akkor abból a Kékfrankos, a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon profitálhat is.
Hasonlóképpen fogalmazott Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára, aki egyebek között elmondta: közel 25 százalékos termés-visszaeséssel kell számolni (kivált az Irsainál tapasztalható elég nagy probléma), s bár a szüret kezdetén alacsony volt az ár, ma már magasabbról hallani.
– Hatezer hektárunkkal nagy borvidéknek számítunk, s persze a terület nem homogén, nagyon sok függ az időjárástól és attól, ki hogyan végezte el a zöld- és növényvédelmi munkát. Olyan nagy veszteség, mint a Balatonnál ugyanakkor nem tapasztalható a Mátrában, s a borászok azt mondják, ha valaki kellőképpen odafigyelt, ráadásul jól választotta meg a szüret időpontját, akkor kimagasló évjáratról is beszélhetünk majd... A mostani időjárás kedvezhet a szőlőnek, de sajnos volt gond bőven: kabócák, peronoszpóra, lisztharmat, azaz valószínűleg a termelők nem foglalják aranyba az idei esztendőt. Ugyancsak szólni kell arról, hogy talán meglepő, de jelentős volt a vadkár, és sok a panasz a seregélyekre, pedig ez az utóbbi években nem volt jellemző.
Vegyes tapasztalatokról számolt be kérésünkre Demeter Csaba egri borász, aki kifejtette: megközelítően három hete szedték a korai érésű fajtákat, s azok nagyon szépen teljesítettek, egészséges gyümölcsszemek, jó mustfokkal.
- E héten kezdjük a Kékfrankost és a Merlot-t. Izgalmas a helyzet, mert nemrég az eső eléggé levitte a cukorfokot, ami most szépen lassan kúszik föl: olyan 19-20-ra számítok, s onnan kezdődik a jó minőség.
Juhász Attila egri borász úgy fogalmazott: jó erős közepes évjárat a mostani, ám úgy tűnik, a késői fajtákból nagyon szép borokat lehet majd kihozni. Hozzátette: a mostani időjárásra igazán nem lehet panasz, az ország más területein jóval több csapadék hullott, ami arrafelé alaposan megkeserítette a termelők életét.
Szép és egészséges a szőlő, jó cukorfokkal
Bíró Béla 17,5-18-as mustcukorfokkal szüretelte a Muskotályt és a Leánykát, amire azt mondja, ez aránylag elfogadható. – A napokban szedtük a Blauburgert, az viszont kimagaslóan jól sikerült: 19,8-as cukorfokot mértünk, de nem lehet panasz a Turánra sem. Úgy látom, a Kékfrankossal sem lesz gond, szép és egészséges. Az Oportónak azonban sajnos odatett a csapadék, az ugyanis vékony héjú fajta, megsínylette az esőt. Úgy vélem, ha valaki jól választja meg a szüret időpontját, s körültekintően végezte el a növényvédelmi munkát, nem lehet oka a panaszra. Nagy általánosság, de mindig érvényes: úgy kell szüretelni, ahogy az idő engedi.
Maximumokat is tartalmaz az Egri Termékleírás
Az Egri Védett Eredetű Classicus borok alapanyagául szolgáló szőlőtermés mennyiségének felső határa a két éve életbe lépett Egri Termékleírások előírásai szerint hektáronként 100 hektoliter lehet, ami, a 75 százalékos lékinyerést figyelembe véve, megközelítően 136 mázsát tesz ki. Ez az Egri Superior kategóriánál 60 hektolitert (81 mázsát), a 2012-es esztendőtől először készíthető Grand Superiornál pedig 35 hektolitert (60 mázsát) jelent. Lényeges, hogy a dűlő neve kizárólag a Superior és a Grand Superior kategóriákban tüntethető fel, mégpedig 95 százalékos eredetazonosság esetén, a borvidéki településnév megjelölésével együtt.
heol.hu
Szeptember elején, azaz gyakorlatilag a mindenkor szokásos időpontban hirdette meg az első szőlőfajták szüretének kezdeti időpontját Eger Város Hegyközsége. A munkát nagyban befolyásolja az időjárás, hiszen nemrégiben néhány nap alatt csaknem 130 milliméter eső esett, sok helyen állt a földeken a víz.
Tarsoly József hegybíró lapunk érdeklődésére kiemelte: a lényeg mindig az okszerűségen, azaz a szüret időpontjának helyes megválasztásán van. Ennek értelmében figyelni kell a mustcukorfokot, amivel az idén nincs nagy baj. A lehűlés és az eső után ugyanis kisütött a nap, így minden adott volt ahhoz, hogy megérjen a szőlő. Emellett persze ügyelni kell a gyümölcs egészségi állapotára is, ezért fordulhatott elő, hogy sok esetben a korai érésű Zengőt vagy Zenitet később szedték, mint a középérésű Leánykát. Ez utóbbi az egyik legnagyobb mennyiségben termelt fajta az egri borvidéken, s ebben az esztendőben bizony voltak vele komoly gondok: a sok vizet nem tudták megtartani a bogyók, egyszerűen szétdurrantak. Összességében azonban elmondható, hogy nincs nagy baj, a termés olyan, amilyen ilyen időjárás mellett szokott lenni.
 |
Folyamatos a szüret a Juhász Testvérek Pincészeténél. Juhász Attila lapunknak
elmondta: a késői fajtákból akár nagyon szép borok is születhetnek.
FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON
|
Az önköltség így hektáronként közel 700 ezer forintra jön ki, s a fehérszőlőknél 80-85 forintos felvásárlási árral, átlag 70-80 mázsa termésnél ez épphogy csak fedezi a ráfordítást. Lassan azonban kiderül: nincs annyi szőlő, mint amennyire számítani lehetett, s ez az árra is jótékony hatással lehet majd. Ha jó marad az idő, akkor abból a Kékfrankos, a Cabernet Franc és a Cabernet Sauvignon profitálhat is.
Hasonlóképpen fogalmazott Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára, aki egyebek között elmondta: közel 25 százalékos termés-visszaeséssel kell számolni (kivált az Irsainál tapasztalható elég nagy probléma), s bár a szüret kezdetén alacsony volt az ár, ma már magasabbról hallani.
– Hatezer hektárunkkal nagy borvidéknek számítunk, s persze a terület nem homogén, nagyon sok függ az időjárástól és attól, ki hogyan végezte el a zöld- és növényvédelmi munkát. Olyan nagy veszteség, mint a Balatonnál ugyanakkor nem tapasztalható a Mátrában, s a borászok azt mondják, ha valaki kellőképpen odafigyelt, ráadásul jól választotta meg a szüret időpontját, akkor kimagasló évjáratról is beszélhetünk majd... A mostani időjárás kedvezhet a szőlőnek, de sajnos volt gond bőven: kabócák, peronoszpóra, lisztharmat, azaz valószínűleg a termelők nem foglalják aranyba az idei esztendőt. Ugyancsak szólni kell arról, hogy talán meglepő, de jelentős volt a vadkár, és sok a panasz a seregélyekre, pedig ez az utóbbi években nem volt jellemző.
Vegyes tapasztalatokról számolt be kérésünkre Demeter Csaba egri borász, aki kifejtette: megközelítően három hete szedték a korai érésű fajtákat, s azok nagyon szépen teljesítettek, egészséges gyümölcsszemek, jó mustfokkal.
- E héten kezdjük a Kékfrankost és a Merlot-t. Izgalmas a helyzet, mert nemrég az eső eléggé levitte a cukorfokot, ami most szépen lassan kúszik föl: olyan 19-20-ra számítok, s onnan kezdődik a jó minőség.
Juhász Attila egri borász úgy fogalmazott: jó erős közepes évjárat a mostani, ám úgy tűnik, a késői fajtákból nagyon szép borokat lehet majd kihozni. Hozzátette: a mostani időjárásra igazán nem lehet panasz, az ország más területein jóval több csapadék hullott, ami arrafelé alaposan megkeserítette a termelők életét.
Szép és egészséges a szőlő, jó cukorfokkal
Bíró Béla 17,5-18-as mustcukorfokkal szüretelte a Muskotályt és a Leánykát, amire azt mondja, ez aránylag elfogadható. – A napokban szedtük a Blauburgert, az viszont kimagaslóan jól sikerült: 19,8-as cukorfokot mértünk, de nem lehet panasz a Turánra sem. Úgy látom, a Kékfrankossal sem lesz gond, szép és egészséges. Az Oportónak azonban sajnos odatett a csapadék, az ugyanis vékony héjú fajta, megsínylette az esőt. Úgy vélem, ha valaki jól választja meg a szüret időpontját, s körültekintően végezte el a növényvédelmi munkát, nem lehet oka a panaszra. Nagy általánosság, de mindig érvényes: úgy kell szüretelni, ahogy az idő engedi.
Maximumokat is tartalmaz az Egri Termékleírás
Az Egri Védett Eredetű Classicus borok alapanyagául szolgáló szőlőtermés mennyiségének felső határa a két éve életbe lépett Egri Termékleírások előírásai szerint hektáronként 100 hektoliter lehet, ami, a 75 százalékos lékinyerést figyelembe véve, megközelítően 136 mázsát tesz ki. Ez az Egri Superior kategóriánál 60 hektolitert (81 mázsát), a 2012-es esztendőtől először készíthető Grand Superiornál pedig 35 hektolitert (60 mázsát) jelent. Lényeges, hogy a dűlő neve kizárólag a Superior és a Grand Superior kategóriákban tüntethető fel, mégpedig 95 százalékos eredetazonosság esetén, a borvidéki településnév megjelölésével együtt.
heol.hu
Megjegyzés küldése