EGER | V. Á. járműveket adott és vett, ám – a még nem jogerős bírósági ítélet szerint – nem a megszokott üzletmenet szerint, hanem embereket becsapva, csalással.
A héten ítélet született az Egri Járásbíróságon abban a büntetőperben, amelynek vádlottja az autók vételével és eladásával foglalkozó V. Á. volt. A nyilvános tárgyaláson a tucatnyi sértett közül három is megjelent, hogy első kézből értesüljön arról, milyen büntetést érdemelt ki az őt becsapó ember, illetve a csalás miatt bekövetkezett káráról miként döntött az elsőfokú bíróság.
A verdikt kihirdetését megelőző szünetben munkatársunk – ha csak futólag is – megismerhette a sértetti oldal érveit, hiszen a károsultak elárasztották panaszaikkal. Egyikük szerint neki az egészsége ment rá az ügyre, agyi infarktust követően ma már maréknyi gyógyszeren él. Megbocsátani nem tud, nem is akar a vádlottnak. Nyugalommal hallgatta viszont e megjegyzéseket – s később az ítélet indoklását – az a károsult, akinek kis híján 15 millió forintja bánja, hogy pénzt adott kölcsön V.-nek.
Az ő esetében a büntetőperben nem született döntés a kárigényéről, azt egyéb peres úton érvényesítheti. Ennek oka: az első kölcsönadott tételt, ötmillió forintot, a bíróság „kivett” azon körből, amelyre a terhelt elkövette a csalást. Ez az összeg tehát a büntetőperben hozott ítélettel nem térülhetne meg, a járásbíróság pedig nem kívánta elhúzni az eljárást azzal, hogy a polgári bírósági ügy megítélését is átvállalja. Hasonlóan határozott a büntetőtanács egy másik sértett szintén ötmilliós „részkára” esetében.
Annak a férfinak a kárigényét viszont, aki munkatársunknak az egészsége megromlásáról beszélt, lezárta a bíróság. Az egymillió forintot is meghaladó követeléséből százezret ítéltek meg neki. A döntés szerint nem volt bizonyítható, hogy azt az egymilliót valóban átadta volna a terheltnek, sőt inkább az volt megállapítható, hogy ilyen átadás nem történt – fogalmazott dr. Snellenperger Judit, a tanács elnöke.
A harmadik jelen lévő károsult egy MAN tehergépkocsit „vesztett” az ügyleten, legalábbis a dolgok jelen állása szerint. Igaz, számára a bíróság meghagyta kárának egyéb peres úton történő érvényesítési lehetőségét. Bár, ami azt illeti, ő sem sok esélyt lát a megtérülésre. Szerinte a vádlottnak nincs már a nevén semmilyen vagyon.
Ami magát az ítéletet illeti: a járásbíróság kimondta, hogy a V. Á. bűnös két rendbeli jelentős értékre, s tíz rendbeli nagyobb értékre elkövetett csalás bűntettében, ezért őt 3 év szabadságvesztéssel, a közügyektől való három esztendei eltiltással sújtotta. A büntetést a vádlottnak börtönben kell letöltenie, leghamarabb a kétharmad rész kitöltése után szabadulhat feltételesen. Az őrizetben, illetve házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte. A terheltnek meg kell fizetnie 93 ezer 270 forint bűnügyi költséget is.
A bíró szóbeli indoklásában a 12 vádpont szerint haladva értékelte, hogy miért a kihirdetettek szerint ítélt a tanács. Volt az ügyletek között olyan, amikor egy gépjárművet több vevőnek is eladott a terhelt, előfordult nyerges vontatóval, nagy értékű BMW-vel, banki tulajdont képező, a pénzintézet által később le is foglalt kocsival elkövetett csalás.
Az ítélet ellen mind az ügyész súlyosítást kért, a vádlott felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. Meghatalmazott védője, dr. Novák Péter részbeni felmentést, illetve enyhítést kért.
A csalás és következményei a jog szerint
A Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezése a következőket írja elő: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. ... A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás nagyobb kárt okoz... A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás jelentős kárt okoz... A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy a jelentős kárt okozó csalást” valamilyen minősített módon követik el.
heol.hu
A héten ítélet született az Egri Járásbíróságon abban a büntetőperben, amelynek vádlottja az autók vételével és eladásával foglalkozó V. Á. volt. A nyilvános tárgyaláson a tucatnyi sértett közül három is megjelent, hogy első kézből értesüljön arról, milyen büntetést érdemelt ki az őt becsapó ember, illetve a csalás miatt bekövetkezett káráról miként döntött az elsőfokú bíróság.
A verdikt kihirdetését megelőző szünetben munkatársunk – ha csak futólag is – megismerhette a sértetti oldal érveit, hiszen a károsultak elárasztották panaszaikkal. Egyikük szerint neki az egészsége ment rá az ügyre, agyi infarktust követően ma már maréknyi gyógyszeren él. Megbocsátani nem tud, nem is akar a vádlottnak. Nyugalommal hallgatta viszont e megjegyzéseket – s később az ítélet indoklását – az a károsult, akinek kis híján 15 millió forintja bánja, hogy pénzt adott kölcsön V.-nek.
.jpg) |
| illusztráció |
Az ő esetében a büntetőperben nem született döntés a kárigényéről, azt egyéb peres úton érvényesítheti. Ennek oka: az első kölcsönadott tételt, ötmillió forintot, a bíróság „kivett” azon körből, amelyre a terhelt elkövette a csalást. Ez az összeg tehát a büntetőperben hozott ítélettel nem térülhetne meg, a járásbíróság pedig nem kívánta elhúzni az eljárást azzal, hogy a polgári bírósági ügy megítélését is átvállalja. Hasonlóan határozott a büntetőtanács egy másik sértett szintén ötmilliós „részkára” esetében.
Annak a férfinak a kárigényét viszont, aki munkatársunknak az egészsége megromlásáról beszélt, lezárta a bíróság. Az egymillió forintot is meghaladó követeléséből százezret ítéltek meg neki. A döntés szerint nem volt bizonyítható, hogy azt az egymilliót valóban átadta volna a terheltnek, sőt inkább az volt megállapítható, hogy ilyen átadás nem történt – fogalmazott dr. Snellenperger Judit, a tanács elnöke.
A harmadik jelen lévő károsult egy MAN tehergépkocsit „vesztett” az ügyleten, legalábbis a dolgok jelen állása szerint. Igaz, számára a bíróság meghagyta kárának egyéb peres úton történő érvényesítési lehetőségét. Bár, ami azt illeti, ő sem sok esélyt lát a megtérülésre. Szerinte a vádlottnak nincs már a nevén semmilyen vagyon.
Ami magát az ítéletet illeti: a járásbíróság kimondta, hogy a V. Á. bűnös két rendbeli jelentős értékre, s tíz rendbeli nagyobb értékre elkövetett csalás bűntettében, ezért őt 3 év szabadságvesztéssel, a közügyektől való három esztendei eltiltással sújtotta. A büntetést a vádlottnak börtönben kell letöltenie, leghamarabb a kétharmad rész kitöltése után szabadulhat feltételesen. Az őrizetben, illetve házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte. A terheltnek meg kell fizetnie 93 ezer 270 forint bűnügyi költséget is.
A bíró szóbeli indoklásában a 12 vádpont szerint haladva értékelte, hogy miért a kihirdetettek szerint ítélt a tanács. Volt az ügyletek között olyan, amikor egy gépjárművet több vevőnek is eladott a terhelt, előfordult nyerges vontatóval, nagy értékű BMW-vel, banki tulajdont képező, a pénzintézet által később le is foglalt kocsival elkövetett csalás.
Az ítélet ellen mind az ügyész súlyosítást kért, a vádlott felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. Meghatalmazott védője, dr. Novák Péter részbeni felmentést, illetve enyhítést kért.
A csalás és következményei a jog szerint
A Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezése a következőket írja elő: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. ... A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás nagyobb kárt okoz... A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás jelentős kárt okoz... A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy a jelentős kárt okozó csalást” valamilyen minősített módon követik el.
heol.hu
Megjegyzés küldése