GÁRDONYI | Az író sírja fölé tervezett mauzóleum terveiből nyílt kiállítás az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban.
Gárdonyi Géza 92 esztendeje hunyt el, 1922. október 30-án. Halálhírére gyászba borult Eger, 15 ezren vettek búcsút tőle a temetésén, noha végakarata szerint csak csendes búcsút szeretett volna.
Mint köztudott: az író halála után a város az 1923. március 17-ei közgyűlésen pályázatot hirdetett a méltó sírhelyének megépítésére. A mauzóleumok terveit június 30-ig lehetett benyújtani, s július 18-án bírálták el. Összesen 33 pályamű érkezett, amelyeket közszemlére is bocsátottak a városházán. A választás végül Müller Tibor budapesti építész „Egri” elnevezésű terveire esett, ám végül szakmai és financiális okok miatt az építkezés elmaradt.
Az akkor beérkezett tervekből nyílt kiállítás csütörtökön az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárával társszervezésben. Dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ, Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója elmondta: a tárlat a Gárdonyi-ünnepségsorozathoz kapcsolódik.
A mauzóleumi tervek bemutatásának okáról Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója szólt.
– Ez az alkalom nem évfordulós tétel, hanem sokkal több annál. E dokumentumok egy korszakot mutatnak be, s azt a szeretetet, ami Gárdonyi Gézát övezte – fogalmazott.
Keller Péter, az író dédunokája köszöntőjében kitért a kiállítás meghívóján szereplő idézetre – „Csak holt test van. Holt lélek nincs.” –, ami szerinte megmagyarázza a lehetetlent. Dédapja hitt a „felfelé nyújtott kezekben”. Gárdonyi úgy vélekedett, hogy a halállal egy ajtó bezárul a földön, de egy ajtó kinyílik a mennyben.
– Dédapámnak méltó sírhelye van itt a földön, a Bebek-bástyán. S jó, hogy a meg nem épített mauzóleum nem a testet őrzi, hanem a szeretet lángjától átmelegedett emberek háláját – jelentette ki.
Csütörtökön nemcsak így emlékeztek Egerben a „láthatatlan emberre”: az író tisztelői a várban koszorúzást is tartottak a sírjánál.
heol.hu
Gárdonyi Géza 92 esztendeje hunyt el, 1922. október 30-án. Halálhírére gyászba borult Eger, 15 ezren vettek búcsút tőle a temetésén, noha végakarata szerint csak csendes búcsút szeretett volna.
Mint köztudott: az író halála után a város az 1923. március 17-ei közgyűlésen pályázatot hirdetett a méltó sírhelyének megépítésére. A mauzóleumok terveit június 30-ig lehetett benyújtani, s július 18-án bírálták el. Összesen 33 pályamű érkezett, amelyeket közszemlére is bocsátottak a városházán. A választás végül Müller Tibor budapesti építész „Egri” elnevezésű terveire esett, ám végül szakmai és financiális okok miatt az építkezés elmaradt.
Az akkor beérkezett tervekből nyílt kiállítás csütörtökön az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárával társszervezésben. Dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ, Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója elmondta: a tárlat a Gárdonyi-ünnepségsorozathoz kapcsolódik.
A mauzóleumi tervek bemutatásának okáról Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója szólt.
– Ez az alkalom nem évfordulós tétel, hanem sokkal több annál. E dokumentumok egy korszakot mutatnak be, s azt a szeretetet, ami Gárdonyi Gézát övezte – fogalmazott.
Keller Péter, az író dédunokája köszöntőjében kitért a kiállítás meghívóján szereplő idézetre – „Csak holt test van. Holt lélek nincs.” –, ami szerinte megmagyarázza a lehetetlent. Dédapja hitt a „felfelé nyújtott kezekben”. Gárdonyi úgy vélekedett, hogy a halállal egy ajtó bezárul a földön, de egy ajtó kinyílik a mennyben.
 |
Emlékezés az íróra. Gárdonyi Géza sírjának mauzóleumi terveit bemutató
kiállítás nyílt csütörtökön az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban.
FOTÓ: BERÁN DÁNIEL
|
Csütörtökön nemcsak így emlékeztek Egerben a „láthatatlan emberre”: az író tisztelői a várban koszorúzást is tartottak a sírjánál.
heol.hu
Megjegyzés küldése