Fokozottan védett víznyelő barlangok állagmegóvása, természeti kincsük megőrzése, valamint az ott élő állatvilág – elsősorban denevérkolóniák – életlehetőségeinek és szabad mozgásának biztosítása volt a legfontosabb célja a a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság napokban befejeződött beruházás-sorozatának.
Az igazgatóság tájékoztatása szerint a rehabilitáció eredményeként a barlangok kezelését, védelmét, kutatását szolgáló tevékenységeket is biztonságos körülmények között lehet végezni. A beruházáshoz az Európai Unió és a Magyar Állam csaknem 87 millió forintos támogatást biztosított, a projekt 6 barlangot érintett.
A Borókás-tebri 2. és 4. számú víznyelőbarlang esetében a barlangok lezárására, és a Borókás-tebri 2. víznyelőbarlang esetében a vízmozgást elősegítő műtárgy kialakítására került sor. A régi lezárást szolgáló műtárgy elbontása után 1-szer 1 méteres négyszög szelvényű vasbeton felszín alatti aknát alakítottak ki, erre építették rá a denevér röpnyílással ellátott bejárati műtárgyat, melynek felszín feletti részét helyi kőzetanyaggal vették körül. A Borókás-tebri 2. számú víznyelőbarlang esetében a lezárást magába foglaló műtárgyon a barlangban elnyelődő patak számára vízbevezető garat lett kialakítva.
A Bolhási-víznyelőbarlang esetében a régi lezárást szolgáló műtárgy eltávolítása és az új bejárati műtárgy alapgödrének kiásása után a felszín alatt 1-szer 1 méteres keresztmetszetű akna és a hozzá csatlakozó vízbevezető garat lett kialakítva, melyre a denevér röpnyílással ellátott és az ajtót magába foglaló felépítmény került. A garatot kétszintes rácsos lezárással biztosították.
A Diabáz-barlang lezárása és a felszíni vizek bevezetése hasonló módon történt. A 9 méter mély bejárati aknába a közlekedés biztonságossá tétele érdekében létrát építettek be. Ezután lehetővé vált az Omladékos-folyosó veszélyes szakaszának stabilizálása.
A Speizi-barlang egy 9 méter mély aknával nyílik, így a bejárati műtárgy az akna tetején kialakított vasbeton lemezre épült. A műtárgy egyben a külszíni törmelék és szerves anyag barlangba jutását is korlátozza, így beépítésével a bejárati szakaszban a járatok gyors ütemű feltöltődése is megszűnt. A bejárati műtárgy építési munkáit követően 9 méter hosszú létrát építettek az aknába.
A Suba-lyukban a barlang felső végén felszakadozó törmelékfalakkal határolt kürtő miatti balesetveszély elhárítása volt a cél. A munkálatok során eltávolították a kürtőből beomlott törmeléket és helyi kőzetanyag felhasználásával megépült a további omlásokat megakadályozó támfal.
BNPI / egerhirek.hu
Az igazgatóság tájékoztatása szerint a rehabilitáció eredményeként a barlangok kezelését, védelmét, kutatását szolgáló tevékenységeket is biztonságos körülmények között lehet végezni. A beruházáshoz az Európai Unió és a Magyar Állam csaknem 87 millió forintos támogatást biztosított, a projekt 6 barlangot érintett.
A Borókás-tebri 2. és 4. számú víznyelőbarlang esetében a barlangok lezárására, és a Borókás-tebri 2. víznyelőbarlang esetében a vízmozgást elősegítő műtárgy kialakítására került sor. A régi lezárást szolgáló műtárgy elbontása után 1-szer 1 méteres négyszög szelvényű vasbeton felszín alatti aknát alakítottak ki, erre építették rá a denevér röpnyílással ellátott bejárati műtárgyat, melynek felszín feletti részét helyi kőzetanyaggal vették körül. A Borókás-tebri 2. számú víznyelőbarlang esetében a lezárást magába foglaló műtárgyon a barlangban elnyelődő patak számára vízbevezető garat lett kialakítva.
A Bolhási-víznyelőbarlang esetében a régi lezárást szolgáló műtárgy eltávolítása és az új bejárati műtárgy alapgödrének kiásása után a felszín alatt 1-szer 1 méteres keresztmetszetű akna és a hozzá csatlakozó vízbevezető garat lett kialakítva, melyre a denevér röpnyílással ellátott és az ajtót magába foglaló felépítmény került. A garatot kétszintes rácsos lezárással biztosították.
A Diabáz-barlang lezárása és a felszíni vizek bevezetése hasonló módon történt. A 9 méter mély bejárati aknába a közlekedés biztonságossá tétele érdekében létrát építettek be. Ezután lehetővé vált az Omladékos-folyosó veszélyes szakaszának stabilizálása.
A Speizi-barlang egy 9 méter mély aknával nyílik, így a bejárati műtárgy az akna tetején kialakított vasbeton lemezre épült. A műtárgy egyben a külszíni törmelék és szerves anyag barlangba jutását is korlátozza, így beépítésével a bejárati szakaszban a járatok gyors ütemű feltöltődése is megszűnt. A bejárati műtárgy építési munkáit követően 9 méter hosszú létrát építettek az aknába.
A Suba-lyukban a barlang felső végén felszakadozó törmelékfalakkal határolt kürtő miatti balesetveszély elhárítása volt a cél. A munkálatok során eltávolították a kürtőből beomlott törmeléket és helyi kőzetanyag felhasználásával megépült a további omlásokat megakadályozó támfal.
BNPI / egerhirek.hu
Megjegyzés küldése