SZÍNHÁZ | Két nagyszerű premieren vannak túl: Csütörtökön a Szaffit, pénteken pedig a Cigánybárót mutatta be a GG Tánc Eger. Mindkét előadást a Dunaújvárosi Bartók Táncszínházzal közösen álmodtak színpadra!
A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté. A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága... Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, az akkor ezernyelvű és identitású hazánk földjén. A mű történelmi és etnikai háttere, valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: az időtlenség és határtalanság érzését. A modern és autentikus elemek keveredésével pedig, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi. A Cigánybáró története egy utazás. Utazás az időben, utazás a térben, utazás egymás között, és utazás önmagunkban. Ha kellemes az ülőhely, úgy kelünk fel majd a székből, hogy tudjuk: Nagy utat jártunk be, de megérte!
Egy kis ízelítő gyanánt íme pár fotó a Cigánybáróról.
fotó: Gál Gábor
forrás: Gárdonyi Géza Színház, Eger
A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté. A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága... Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, az akkor ezernyelvű és identitású hazánk földjén. A mű történelmi és etnikai háttere, valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: az időtlenség és határtalanság érzését. A modern és autentikus elemek keveredésével pedig, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi. A Cigánybáró története egy utazás. Utazás az időben, utazás a térben, utazás egymás között, és utazás önmagunkban. Ha kellemes az ülőhely, úgy kelünk fel majd a székből, hogy tudjuk: Nagy utat jártunk be, de megérte!
Egy kis ízelítő gyanánt íme pár fotó a Cigánybáróról.
fotó: Gál Gábor
forrás: Gárdonyi Géza Színház, Eger
Megjegyzés küldése