Március 1-től az önkormányzatok döntik majd el, hogy a kötelező ellátásokon felül ki kap pénzt, és mennyit. Erről helyi rendeletet kell alkotniuk.
A negyvenes éveiben járó P. József és felesége öt kiskorú gyermeket nevel Kerecsenden. A rokkantnyugdíjas férfi jelenleg Egerben egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégnél dolgozik, udvarosként, s hetvenezer forintot keres. Felesége gyesen van a legkisebb gyermekkel.
Mesélik a családi pótlékkal, a lakásfenntartási támogatással, a közgyógyellátási segéllyel együtt körülbelül 200 ezer forint folyik be a kasszába. Ebből fizetik 2020-ig a megvásárolt házra felvett kölcsönt (havi 40 ezer forint), a maradékból próbálják a rezsit, az élelmiszert, s a háztartásba nélkülözhetetlen dolgokat megvenni. Január közepén, a leghidegebb napokon alig van tüzelőjük, mivel csak fizetéskor tudnak egy-egy köbméter fát venni. József semmit nem hallott arról, hogy márciustól számos segélyfajta megszűnik, s helyette az önkormányzat dönt majd, kinek, milyen összegű segítséget tud nyújtani.
Őket és a hozzájuk hasonló családokat hideg zuhanyként érheti a szociális segélyezés márciustól esedékes átalakítása. Az ellenzék és a jogvédő szervezetek egy része már most hevesen támadja az átalakítást, szerintük ezzel újabb fontos ellátásoktól esnek majd el a rászorulók, és mélyülhet a szegénység. A kormány szerint viszont mindenki megfelelő ellátást kap majd, aki valóban rászorul, a többieket azonban a munka világa felé terelik.
Tarnaleleszen négy évvel ezelőtt 266 ember részesült Foglalkozás Helyettesítő Támogatásban (FHT), a Start közmunkaprogramnak köszönhetően azonban ezen emberek jelentős része mára közmunkához jutott – tudtuk meg Kovács Béla polgármestertől. A falu első embere lapunknak úgy nyilatkozott, a faluban nagyon sok rászoruló ember él, és közülük szinte mindenki részesül valamilyen segélyben, épp ezért itt különös figyelmet kell fordítani az állami segítséggel juttatható támogatások elsoztására.
Az idei költségvetés összeállításakor azt is szem előtt tartják, hogy mivel a településen és a környéken nincs számottevő vállalkozás, cég, így az iparűzési adóból származó bevétellel alig számolhatnak. Bíznak abban, hogy ezt a szempontot mérlegelik majd az állami normatív támogatások odaítélésekor is. A polgármester úgy gondolja, hogy bár szűkül a segélyek köre, ám a változás nyomán áttekinthetőbbé válhat a rendszer, s talán igazságosabbá is, hiszen a juttatások odaítélésekor helyben dönthetnek, ki és milyen módon részesülhet ezekből.
Megszűnik a rendszeres szociális segély is
A változtatások többsége március 1-jén lép életbe. Több ellátás megszűnik, illetve beleolvad az önkormányzatok által megítélhető települési támogatásba. Így például nem lesz óvodáztatási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás és lakásfenntartási támogatás sem. A rendszeres szociális segély is megszűnik, helyette egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat vezetnek be, ami a korábbinál lényegesen szűkebb körnek jár. A segélyre jogosultak köréből kiszoruló 55 év feletti állásnélküliek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek, ennek összege azonban alacsonyabb, mint a korábbi ellátásé.
Az állam a továbbiakban is támogatja azokat, akik nem képesek munkavégzésre, vagy nem kapnak munkát, a jövőben azonban csak azoknak jár majd támogatás, akik valóban rászorulnak.
Kötelező ellátás lesz a jövőben is az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
Az óvodáztatási támogatás 2015. szeptember 1-jétől szűnik meg, amikortól hároméves kortól kötelező lesz óvodába járni.
Egyre szigorúbbak a feltételek
Hazánkban hat évvel ezelőtt még havonta átlagosan több mint 213 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben, négy évvel később azonban már csak 38 ezer ember élt ebből az ellátásból. A feltételek korábbi szigorításának következtében rendszeres szociális segélyben már most is csak viszonylag szűk kör részesül: azok, akik egészségkárosodottnak minősülnek, vagy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik, illetve akik 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek, és a gyermek ellátását intézményben, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják megoldani.
Dr. Farkas Zsuzsanna, egri szociológus a szociális törvény változásainál elsőként arra az elméleti és gyakorlati problémára hívja fel a figyelmet, hogy véleménye szerint újabb szociális jogainktól fosztottak meg, úgy mint korábban, amikor a társadalombiztosítási nyugdíj helyett állami nyugdíjrendszert vezettek be. Most „még csak” a szociális jogfosztás folyamata zajlik, de félő, hogy ez a polgári és politikai jogokkal folytatódhat.
– A foglalkozást helyettesítő támogatás még jogszerű, alanyi jogon járó ellátás marad, de a települési, önkormányzati támogatás fogalmába beleolvasztott egyéb, korábban szintén jogszerű ellátások, mint például a lakásfenntartási támogatás, megszűnnek, illetve adhatókká váltak. Vagyis nem kötelezőek. Adhatóak azoknak, akik rászorultak. De kik a rászorultak? Kérdés az is, hogy kik fogják ezt meghatározni? – teszi fel a kérdést dr. Farkas Zsuzsanna.
– Bizonyára nem szakemberek, hanem az önkormányzatokba bekerült, különböző képzettségű képviselők. Szerinte abban bízhatunk, hogy a nagyobb városok helyi rendeleteikben pontosan szabályozni fogják a „rászorultsági jogot”, és ezáltal a családok számára ki- és beszámítható lesz az a támogatás, amellyel kalkulálni tudnak családi kasszájukban. Ugyanakkor a jelenlegi gyakorlat is azt mutatja, hogy a kistelepülések helyi rendeletei csak a törvényi szövegeket tartalmazzák, és a döntések szimpátia-antipátia, „szeretem-nem szeretem” és ”megérdemli-nem érdemli meg” mérlegelés alapján történik. Ennek következtében a falun élő emberek kiszolgáltatottsága növekedni fog.
Barta Katalin / heol.hu
A negyvenes éveiben járó P. József és felesége öt kiskorú gyermeket nevel Kerecsenden. A rokkantnyugdíjas férfi jelenleg Egerben egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégnél dolgozik, udvarosként, s hetvenezer forintot keres. Felesége gyesen van a legkisebb gyermekkel.
Idén szeptember elsejétől az óvodáztatási támogatás is megszűnik,
mivel három éves kortól kötelező lesz beíratni a kicsiket.
Képünk illusztráció. FOTÓ: Lénárt Márton
mivel három éves kortól kötelező lesz beíratni a kicsiket.
Képünk illusztráció. FOTÓ: Lénárt Márton
A méltányossági ápolási díjat is eltörlik. FOTÓ: MW
Tarnaleleszen négy évvel ezelőtt 266 ember részesült Foglalkozás Helyettesítő Támogatásban (FHT), a Start közmunkaprogramnak köszönhetően azonban ezen emberek jelentős része mára közmunkához jutott – tudtuk meg Kovács Béla polgármestertől. A falu első embere lapunknak úgy nyilatkozott, a faluban nagyon sok rászoruló ember él, és közülük szinte mindenki részesül valamilyen segélyben, épp ezért itt különös figyelmet kell fordítani az állami segítséggel juttatható támogatások elsoztására.
Az idei költségvetés összeállításakor azt is szem előtt tartják, hogy mivel a településen és a környéken nincs számottevő vállalkozás, cég, így az iparűzési adóból származó bevétellel alig számolhatnak. Bíznak abban, hogy ezt a szempontot mérlegelik majd az állami normatív támogatások odaítélésekor is. A polgármester úgy gondolja, hogy bár szűkül a segélyek köre, ám a változás nyomán áttekinthetőbbé válhat a rendszer, s talán igazságosabbá is, hiszen a juttatások odaítélésekor helyben dönthetnek, ki és milyen módon részesülhet ezekből.
Megszűnik a rendszeres szociális segély is
A változtatások többsége március 1-jén lép életbe. Több ellátás megszűnik, illetve beleolvad az önkormányzatok által megítélhető települési támogatásba. Így például nem lesz óvodáztatási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás és lakásfenntartási támogatás sem. A rendszeres szociális segély is megszűnik, helyette egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat vezetnek be, ami a korábbinál lényegesen szűkebb körnek jár. A segélyre jogosultak köréből kiszoruló 55 év feletti állásnélküliek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek, ennek összege azonban alacsonyabb, mint a korábbi ellátásé.
Az állam a továbbiakban is támogatja azokat, akik nem képesek munkavégzésre, vagy nem kapnak munkát, a jövőben azonban csak azoknak jár majd támogatás, akik valóban rászorulnak.
Kötelező ellátás lesz a jövőben is az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
Az óvodáztatási támogatás 2015. szeptember 1-jétől szűnik meg, amikortól hároméves kortól kötelező lesz óvodába járni.
Egyre szigorúbbak a feltételek
Hazánkban hat évvel ezelőtt még havonta átlagosan több mint 213 ezren részesültek rendszeres szociális segélyben, négy évvel később azonban már csak 38 ezer ember élt ebből az ellátásból. A feltételek korábbi szigorításának következtében rendszeres szociális segélyben már most is csak viszonylag szűk kör részesül: azok, akik egészségkárosodottnak minősülnek, vagy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik, illetve akik 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek, és a gyermek ellátását intézményben, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják megoldani.
Dr. Farkas Zsuzsanna, egri szociológus a szociális törvény változásainál elsőként arra az elméleti és gyakorlati problémára hívja fel a figyelmet, hogy véleménye szerint újabb szociális jogainktól fosztottak meg, úgy mint korábban, amikor a társadalombiztosítási nyugdíj helyett állami nyugdíjrendszert vezettek be. Most „még csak” a szociális jogfosztás folyamata zajlik, de félő, hogy ez a polgári és politikai jogokkal folytatódhat.
– A foglalkozást helyettesítő támogatás még jogszerű, alanyi jogon járó ellátás marad, de a települési, önkormányzati támogatás fogalmába beleolvasztott egyéb, korábban szintén jogszerű ellátások, mint például a lakásfenntartási támogatás, megszűnnek, illetve adhatókká váltak. Vagyis nem kötelezőek. Adhatóak azoknak, akik rászorultak. De kik a rászorultak? Kérdés az is, hogy kik fogják ezt meghatározni? – teszi fel a kérdést dr. Farkas Zsuzsanna.
– Bizonyára nem szakemberek, hanem az önkormányzatokba bekerült, különböző képzettségű képviselők. Szerinte abban bízhatunk, hogy a nagyobb városok helyi rendeleteikben pontosan szabályozni fogják a „rászorultsági jogot”, és ezáltal a családok számára ki- és beszámítható lesz az a támogatás, amellyel kalkulálni tudnak családi kasszájukban. Ugyanakkor a jelenlegi gyakorlat is azt mutatja, hogy a kistelepülések helyi rendeletei csak a törvényi szövegeket tartalmazzák, és a döntések szimpátia-antipátia, „szeretem-nem szeretem” és ”megérdemli-nem érdemli meg” mérlegelés alapján történik. Ennek következtében a falun élő emberek kiszolgáltatottsága növekedni fog.
Barta Katalin / heol.hu
Megjegyzés küldése