A település és környéke ősidők óta lakott. Határában, az Őrhegyen késő vaskori edények kerültek felszínre. - Erdőkövesd a 13. század közepén az Ákos nemzetségbeli Erne bán (1248–72) birtoka volt, akitől fia István (1281–1314) országbíró, majd nádor örökölte. 1318-ban István fiainak hűtlensége miatt azonban ősi birtokaikat elveszítették.
1321-ben Széchenyi Tamás bán nyerte adományul a királytól Iváddal és Pétervásárával együtt.
1446-ban városi jellegű település volt és ekkor a Gömör vármegyei Ajnácskő várának a tartozéka, mely ekkor a Pálócziak birtokában volt.
Az 1546. évi adóösszeírás szerint a települést több nemes család is lakta.
1549-es összeírásban hat adóköteles, három elszegényedett és két elhagyott jobbágytelket, valamint két nemesi telket írtak itt össze, 1552-ben pedig 6 portát vettek fel.
1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban Kövesd néven szerepelt. 1684-ben Légrády István és Báthory László birtka, 1693-ban pedig Glöcksberg (Glökelsberg) ezredesnek volt itt 22 jobbágytelke, valamint Polgár István, Nemes György, Szucsy Ferencz, Molnár János és Balázs, Bozó György, 1741-ben pedig báró Orczy István birtoka volt. A 19. század elején báró Orczy Józsefné szül. gróf Pejachevich Francziska és Rottenstein Jószefné, majd özvegy gróf Károlyi Viktorné birtoka volt.
1910-ben 904 lakosából 888 magyar volt. Ebből 893 római katolikus, 9 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
Fekvése
Az ország északkeleti részén, Heves megye északi peremén, Pétervására várossal egybeépülve található. Közúton Eger 34, Salgótarján 30, Ózd 34 km. A szlovák határátkelő (Cered-Tajti /Tachty) 12 km-re van.
Erdőkövesd kis palóc falu (670 lakos) a Tarna-patak jobb partján települt. Észak és kelet felől erdős dombok övezik, biztosítva a jó levegőt, a szép természeti környezetet, a túrázás, lovaglás, vadászat lehetőségét. A falusi turizmus fellendülőben van. A Büdös-kúti-tó erdei pihenője, a dudar-hegyi kék jelzésű turistaút, az erdészház szálláshelye, egy kemencés kocsma és a jó programok a fentieket bizonyítják.
Nevezetességei
Római katolikus templom: Építését 1742-ben kezdi Orczy István báró a régi templom helyén, Szent István király tiszteletére. Az egyhajós, torony nélküli barokk templom alatti kriptában nyugszik többek között báró Orczy István, aki hősi halált halt 1848. szeptember 21-én a délvidéki szerbek ellen vívott csatában.
Az 1960-as és 1966-os felméréskor 14 népi műemlék jellegű lakóházat írtak össze a faulban és egy borospincét 1840-es felirattal.
Az első és második világháborús emlékmű már 1945 előtt állt.
forrás: wikipedia.org
1321-ben Széchenyi Tamás bán nyerte adományul a királytól Iváddal és Pétervásárával együtt.
1446-ban városi jellegű település volt és ekkor a Gömör vármegyei Ajnácskő várának a tartozéka, mely ekkor a Pálócziak birtokában volt.
Az 1546. évi adóösszeírás szerint a települést több nemes család is lakta.
1549-es összeírásban hat adóköteles, három elszegényedett és két elhagyott jobbágytelket, valamint két nemesi telket írtak itt össze, 1552-ben pedig 6 portát vettek fel.
1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban Kövesd néven szerepelt. 1684-ben Légrády István és Báthory László birtka, 1693-ban pedig Glöcksberg (Glökelsberg) ezredesnek volt itt 22 jobbágytelke, valamint Polgár István, Nemes György, Szucsy Ferencz, Molnár János és Balázs, Bozó György, 1741-ben pedig báró Orczy István birtoka volt. A 19. század elején báró Orczy Józsefné szül. gróf Pejachevich Francziska és Rottenstein Jószefné, majd özvegy gróf Károlyi Viktorné birtoka volt.
1910-ben 904 lakosából 888 magyar volt. Ebből 893 római katolikus, 9 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
 |
| a település látképe - fotó: easyjet |
Fekvése
Az ország északkeleti részén, Heves megye északi peremén, Pétervására várossal egybeépülve található. Közúton Eger 34, Salgótarján 30, Ózd 34 km. A szlovák határátkelő (Cered-Tajti /Tachty) 12 km-re van.
Erdőkövesd kis palóc falu (670 lakos) a Tarna-patak jobb partján települt. Észak és kelet felől erdős dombok övezik, biztosítva a jó levegőt, a szép természeti környezetet, a túrázás, lovaglás, vadászat lehetőségét. A falusi turizmus fellendülőben van. A Büdös-kúti-tó erdei pihenője, a dudar-hegyi kék jelzésű turistaút, az erdészház szálláshelye, egy kemencés kocsma és a jó programok a fentieket bizonyítják.
Nevezetességei
Római katolikus templom: Építését 1742-ben kezdi Orczy István báró a régi templom helyén, Szent István király tiszteletére. Az egyhajós, torony nélküli barokk templom alatti kriptában nyugszik többek között báró Orczy István, aki hősi halált halt 1848. szeptember 21-én a délvidéki szerbek ellen vívott csatában.
Az 1960-as és 1966-os felméréskor 14 népi műemlék jellegű lakóházat írtak össze a faulban és egy borospincét 1840-es felirattal.
Az első és második világháborús emlékmű már 1945 előtt állt.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése