EGER | Az egri kórház napokban megbízott új főigazgatójának erőssége a válságkezelés. A kórházfejlesztésről, az egészségügyi rendszer tervezett átalakításáról is beszélgettünk vele.
A válságkezelés terén már több kórházban is módja volt vezetőként gyakorlatot szerezni, s az egri Markhot Ferenc Oktatókórház élén reá váró feladatokkal is bátran néz szembe a napokban megbízott új igazgató, dr. Tóth Ildikó.
– Amikor a bemutatkozásakor a céljairól beszélt, azt mondta: „A kicsinek tűnő problémák megoldásakor sokszor az derül ki, hogy egy nagy rendszer működésének a gondjaként jelentkeznek, amelyek megoldása sok esetben jobbítja a betegellátás minőségét.” Mit jelent ez a valóságban?
– Nem csupán az egri kórházban vannak gondok, hiszen az egész magyar egészségügy válságba került. De továbbmegyek..., az egész nyugat-európai és az amerikai egészségügy is válságba került. A '90-es években technológiai forradalom ment végbe ezen ágazatban, s ennek a finanszírozása más országokban is, nálunk is komoly akadályokba ütközött. Éppen ezért Nyugat-Európában az egészségügyi rendszer gyökeres átalakításába kezdtek, s van, ahol már be is fejezték. Olyan mértékben lecsökkentették a fekvőbeteg-ellátó rendszert, hogy finanszírozható legyen, ami Magyarország esetében a jelenlegi ágyszám harmadát jelentené. Viszont ott már tényleg csak azok kerülnek a fekvőbeteg-ellátásba, akiket kizárólag ott lehet kezelni. Szociális indokok miatt nem vesznek fel senkit, azaz akit csak lehet, járóbetegként vizsgálják ki.
– Mi a helyzet Egerben? Említette, hogy nem feltétlenül a kórház beszállítói tartozása a legnagyobb probléma. Mégis: mindez mekkora terhet jelent ma az intézménynek?
- Jelen pillanatban kilencszázmillió forint körüli lejárt szállítói tartozása a kórháznak... Nagy gond viszont, hogy 700 millió és egymilliárd forint közé tehető az az összeg, ami évente hiányzik a kórház költségvetéséből. Vagyis hiába nullázzuk le egy-egy év végén az adósságot, az újratermelődik. Most még nem tudom megmondani, hogy ezt az óriási nagyságú hiányt miként lehet kezelni. Nagyon sok elemzést kell még végeznünk, hogy meglássuk, mit szeretnénk másképp csinálni az új menedzsmenttel a gazdálkodás rendbetétele érdekében.
– Nem ijedt meg a feladattól?
– Határozottan mondom: nem. Szeretem száz százalékosan megoldani a teendőimet. Lehet, hogy Egerben ez nagyon magas elvárás... Lehet, hogy csak ötven százalékot csinálok meg, ám az is több, mint amit bárki vállalna. Egy ekkora adósságállomány lenullázása nem egy éves és nem is egyemberes feladat. Erre utalt a gazdasági igazgató asszony a bemutatkozójában: lehet, hogy ennek a folyamatnak lesznek vesztesei, s bizony lesz majd fájdalmas része is.
– Létszámcsökkentés várható? Úgy tudom, jelenleg ezerötszáz körüli a dolgozói létszám...
– Nem azzal szeretnék foglalkozni, hogy az elmúlt években mi történt Egerben. Az egészségügyben minden szakmát illetően meghatároztak egy minimumfeltételt. Ennél több dolgozót egyetlen területen sem szeretnénk alkalmazni. Még nem mértük fel, melyik osztályon milyen a helyzet, hiszen csak néhány napja kerültem a kórház élére. Az azonban már látszik, hogy gazdasági és műszaki területen sokan vannak. A gyógyító osztályokon viszont az is kérdés, ugyanilyen ágyszámmal megyünk-e tovább, netán kevesebbel.
– Több helyütt napvilágot látott, hogy az egészségügyi rendszer tervezett átalakítása az egri kórházra nézvést kisebb ágyszámot jelent…
– Akkor tudunk pénzt spórolni, ha olcsóbban vagyunk képesek ellátni a betegeket. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul, csupán azt, hogy ha valaki járóbetegként ellátható, szükségtelen fekvőosztályon elhelyezni. Így mindenképpen spórolunk, hiszen míg járóbetegként ezerötszáz forintért ellátjuk, fekvőként ugyanez százezer forintba kerül. Nem kell huszonnégy órában nővért, orvost, takarítónőt alkalmaznunk, a beteg mégis ugyanazt kapja meg, csak éppen kevesebbe kerül. Az átalakítási folyamat még az elején tart, de bizonyosan ez lesz az irány. Ma az országban összesen 62 ezer aktív ágy van, ám számítások szerint ennek a fele is elég lenne. Ehhez persze még más területeken, például a szociális ellátás terén is átalakítás kell. Február végére megszületik a törvény, addigra többet tudunk majd, lévén megismerjük a számokat.
>>> a többit pedig az adott írás eredeti helyén lehet olvasni (heol.hu)
A válságkezelés terén már több kórházban is módja volt vezetőként gyakorlatot szerezni, s az egri Markhot Ferenc Oktatókórház élén reá váró feladatokkal is bátran néz szembe a napokban megbízott új igazgató, dr. Tóth Ildikó.
– Amikor a bemutatkozásakor a céljairól beszélt, azt mondta: „A kicsinek tűnő problémák megoldásakor sokszor az derül ki, hogy egy nagy rendszer működésének a gondjaként jelentkeznek, amelyek megoldása sok esetben jobbítja a betegellátás minőségét.” Mit jelent ez a valóságban?
– Nem csupán az egri kórházban vannak gondok, hiszen az egész magyar egészségügy válságba került. De továbbmegyek..., az egész nyugat-európai és az amerikai egészségügy is válságba került. A '90-es években technológiai forradalom ment végbe ezen ágazatban, s ennek a finanszírozása más országokban is, nálunk is komoly akadályokba ütközött. Éppen ezért Nyugat-Európában az egészségügyi rendszer gyökeres átalakításába kezdtek, s van, ahol már be is fejezték. Olyan mértékben lecsökkentették a fekvőbeteg-ellátó rendszert, hogy finanszírozható legyen, ami Magyarország esetében a jelenlegi ágyszám harmadát jelentené. Viszont ott már tényleg csak azok kerülnek a fekvőbeteg-ellátásba, akiket kizárólag ott lehet kezelni. Szociális indokok miatt nem vesznek fel senkit, azaz akit csak lehet, járóbetegként vizsgálják ki.
– Mi a helyzet Egerben? Említette, hogy nem feltétlenül a kórház beszállítói tartozása a legnagyobb probléma. Mégis: mindez mekkora terhet jelent ma az intézménynek?
- Jelen pillanatban kilencszázmillió forint körüli lejárt szállítói tartozása a kórháznak... Nagy gond viszont, hogy 700 millió és egymilliárd forint közé tehető az az összeg, ami évente hiányzik a kórház költségvetéséből. Vagyis hiába nullázzuk le egy-egy év végén az adósságot, az újratermelődik. Most még nem tudom megmondani, hogy ezt az óriási nagyságú hiányt miként lehet kezelni. Nagyon sok elemzést kell még végeznünk, hogy meglássuk, mit szeretnénk másképp csinálni az új menedzsmenttel a gazdálkodás rendbetétele érdekében.
– Nem ijedt meg a feladattól?
– Határozottan mondom: nem. Szeretem száz százalékosan megoldani a teendőimet. Lehet, hogy Egerben ez nagyon magas elvárás... Lehet, hogy csak ötven százalékot csinálok meg, ám az is több, mint amit bárki vállalna. Egy ekkora adósságállomány lenullázása nem egy éves és nem is egyemberes feladat. Erre utalt a gazdasági igazgató asszony a bemutatkozójában: lehet, hogy ennek a folyamatnak lesznek vesztesei, s bizony lesz majd fájdalmas része is.
– Létszámcsökkentés várható? Úgy tudom, jelenleg ezerötszáz körüli a dolgozói létszám...
– Nem azzal szeretnék foglalkozni, hogy az elmúlt években mi történt Egerben. Az egészségügyben minden szakmát illetően meghatároztak egy minimumfeltételt. Ennél több dolgozót egyetlen területen sem szeretnénk alkalmazni. Még nem mértük fel, melyik osztályon milyen a helyzet, hiszen csak néhány napja kerültem a kórház élére. Az azonban már látszik, hogy gazdasági és műszaki területen sokan vannak. A gyógyító osztályokon viszont az is kérdés, ugyanilyen ágyszámmal megyünk-e tovább, netán kevesebbel.
– Több helyütt napvilágot látott, hogy az egészségügyi rendszer tervezett átalakítása az egri kórházra nézvést kisebb ágyszámot jelent…
– Akkor tudunk pénzt spórolni, ha olcsóbban vagyunk képesek ellátni a betegeket. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul, csupán azt, hogy ha valaki járóbetegként ellátható, szükségtelen fekvőosztályon elhelyezni. Így mindenképpen spórolunk, hiszen míg járóbetegként ezerötszáz forintért ellátjuk, fekvőként ugyanez százezer forintba kerül. Nem kell huszonnégy órában nővért, orvost, takarítónőt alkalmaznunk, a beteg mégis ugyanazt kapja meg, csak éppen kevesebbe kerül. Az átalakítási folyamat még az elején tart, de bizonyosan ez lesz az irány. Ma az országban összesen 62 ezer aktív ágy van, ám számítások szerint ennek a fele is elég lenne. Ehhez persze még más területeken, például a szociális ellátás terén is átalakítás kell. Február végére megszületik a törvény, addigra többet tudunk majd, lévén megismerjük a számokat.
Műtét az egri kórházban. Dr. Tóth Ildikó ezúttal magát az
intézményt veszi kezelésbe.