Heves vármegye északnyugati szélén, a Tarna völgyében bújik meg Erdőkövesd. A Pétervásárával szinte összeépült kis palóc település első pillantásra csendes falunak tűnik, története azonban meglepően gazdag: őskori leletek, különleges aranyékszerek, középkori mezővárosi múlt, az Orczy család és még az 1848–49-es szabadságharc története is kapcsolódik hozzá.
Erdőkövesd Eger felől nagyjából 34 kilométeres úttal érhető el. A település a Tarna mellett, a hegyekkel és erdőkkel tagolt észak-hevesi tájon fekszik. Házai nem véletlenül kerültek a folyóteraszokra: így próbáltak alkalmazkodni a Tarna áradásaihoz. A környék életében évszázadokon át meghatározó volt a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás.
A falu környékének természeti értékét mutatja, hogy területe kapcsolódik a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez is.
Sokkal régebbi, mint elsőre gondolnánk
Erdőkövesd története nem a középkorral kezdődik.
A település határában talált régészeti emlékek alapján már jóval az írott történelem kezdete előtt éltek emberek ezen a vidéken. Az Őrhegy környezetéből a késő rézkorhoz kapcsolható leletek ismertek, a bronzkorból pedig két diadém került elő.
Talán még ennél is érdekesebb az Akasztóalja-dűlőben feltárt gazdag sír, amelyet a népvándorlás korához kötnek. A település történeti összefoglalója szerint egy vandál katonai vezető sírjáról van szó, amelyből aranyékszer-melléklet is előkerült. A lelet a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.
Egy alig ismert hevesi falu határából tehát olyan régészeti emlékek kerültek elő, amelyek messze túlmutatnak a település történetén.
Kues, Kwesd, Kövesd – így változott a neve
A honfoglalást követően magyar lakosság telepedett meg a vidéken. Erdőkövesd első fennmaradt írásos említése 1255-ből származik, amikor Kues alakban jegyezték fel. 1321-ben már Kwesd formában szerepelt.
Az 1255-ös oklevél azért is különleges, mert a falu határának leírásában olyan földrajzi nevek jelennek meg, amelyek közül többnek az emléke évszázadokon keresztül fennmaradt. A dokumentumban például Kútfő, Nagy-Bé-fő és Tarna is szerepel.
A település később az Ákos nemzetséghez tartozó Ernye bán birtokába került, majd Károly Róbert elkobozta a birtokot, és 1321-ben a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamásnak adományozta.
Erdőkövesd egykor mezővárosi jogot is kapott
A mai kis falu történetének egyik legérdekesebb fejezete a 15. században következett.
A település a Pálóczi család birtokába került, és 1446-ban mezővárosi jogot szerzett. Ajnácskő várának birtokközpontjához tartozott Pétervásárával együtt.
Ez különösen érdekes mai szemmel: a ma csendes észak-hevesi községnek egykor jóval jelentősebb gazdasági és közigazgatási szerepe lehetett a környéken.
A török kor Erdőkövesdet sem kerülte el
1550-ben a török hódoltatta a települést. Eger 1596-os eleste után az itt élők terhei tovább növekedtek.
A jobbágyoknak Sirok várába követ, meszet és fát kellett fuvarozniuk, Egerbe pedig szénát és gabonát kellett adóként beszolgáltatniuk.
Erdőkövesd azonban számos környékbeli településsel ellentétben nem néptelenedett el tartósan a török korban. A lakosság összetétele ugyanakkor jelentősen megváltozott, új telepesek érkeztek a korábbi népesség helyére.
Az Orczy család évszázadai
Erdőkövesd újabb nagy korszaka 1737-ben kezdődött, amikor Orczy István birtokot szerzett a faluban. Az Orczy család ezt követően egészen 1945-ig meghatározó birtokosa maradt a településnek.
Hatásuk nem csupán gazdasági volt.
Orczy István kegyúrként 1741-ben templomot építtetett, 1760-ra pedig már a család kastélya is állt Erdőkövesden.
A kastély földszintes, kilencszobás épület volt, négy külső saroktoronnyal. Az egyik sarokbástyában még kápolnát is kialakítottak.
A kastély és az Orczy-birtok révén Erdőkövesd hosszú időn keresztül a család környékbeli gazdaságának egyik fontos központja lett.
1849: császári főhadiszállás a faluban
Erdőkövesd történetének kevésbé ismert epizódja az 1848–49-es szabadságharchoz kötődik.
A település történeti forrásai szerint Franz Schlik császári tábornok az erdőkövesdi kastélyban rendezte be főhadiszállását a kápolnai csata előtt.
A kápolnai ütközetet 1849. február 26–27-én vívták, vagyis Erdőkövesd rövid időre közvetlenül is bekerült a szabadságharc hadtörténetébe.
Ez ma talán az egyik legkevésbé ismert érdekesség a település múltjából.
Források és a Büdöskúti-tó
Erdőkövesd nemcsak történelmi emlékei miatt érdekes.
A község környékén több természetes forrás található. A település bemutatkozása külön megemlíti a Büdöskúti-tavat, amelyet egy helyi alapítvány gondoz. A környék forrásvizeit a helyiek régóta ismerik és használják.
Az erdőknek gazdasági jelentőségük is van. Akácvirágzás idején vándorméhészek érkeznek a környékre, és a település honlapja külön is kiemeli az itt termelt akácmézet.
Palóc falu a Tarna partján
Erdőkövesd ma is kis palóc településként határozza meg magát. Különleges fekvése miatt több tájegység találkozását érezhetjük itt: a Tarna völgye, az erdős hegyoldalak és az észak-hevesi falvak világa egyszerre van jelen.
Pétervására közvetlenül mellette fekszik, Eger körülbelül 34, Salgótarján 30, Ózd pedig mintegy 34 kilométerre található. A szlovák határ sincs messze: a település honlapja szerint a Cered–Tachty határátkelő mintegy 12 kilométer.
Egy falu, amelynek földje őrzi a történelmet
Erdőkövesd nem tartozik Heves vármegye legismertebb turisztikai célpontjai közé. Nincs hatalmas vára, országosan ismert fürdője vagy turisták ezreit vonzó látványossága.
Éppen ettől érdekes.
A csendes Tarna menti falu alatt és körül több ezer év történelme rétegződik. Rézkori és bronzkori emlékek, egy vandál vezető gazdag sírja, középkori oklevelek, mezővárosi múlt, török hódoltság, az Orczyak kastélya és az 1848–49-es szabadságharc egy epizódja kapcsolódik ugyanahhoz a településhez.
Erdőkövesd jó példája annak, hogy Heves vármegye kisebb falvaiban is olyan történetek rejtőznek, amelyek mellett sokszor úgy haladunk el, hogy nem is tudunk róluk.
Források
Erdőkövesd Község Önkormányzata – Falutörténet:
Erdőkövesd részletes falutörténete
Erdőkövesd Község Önkormányzata – a település bemutatása:
Községünkről – Erdőkövesd
Erdőkövesd hivatalos honlapja:
Erdőkövesd Község Weboldala
Kiinduló forrás:
Erdőkövesd – Wikipédia