Az elsõ keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (nagypéntek és nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották egésznapos szigorú böjtölésben Jézus szavainak szellemében (Mt 9,19). Csak a 4.sz.-ban alakulnak ki nagypéntek különféle istentiszteleti formái eukarisztikus ünneplés nélkül. Jeruzsálemben egyetlen ima- és igeliturgiát tartanak különbözõ idõkben és különféle helyeken a szenvedéstörténet állomásain, beleépítve a szent kereszt elõtti hódolat ünneplésével.
A keleti szertatrtások a nyugati világot is erõsen befolyásolták. Rómában a 7. sz.-ban a pápa a kereszt-ereklyével mezítláb körmenetben a LAteráni bazilikából a jeruzsálemi szentkeresztrõl elnevezett templomba vonult, ahol a papság és a nép a kereszt-ereklye elõtt hódolt. Ugyanakkor két ószövetségi olvasmányt és Szent János szenvedéstörténetét is olvasták. Az ünnepélyes egyetemes könyörgések zárták le az igeliturgiát.
A kereszt leleplezésének, felmutatásának és hódolatának dramatizált kiépítése a gall rítusú liturgiában történt.
A nagypénteki szertartás idõpontja az õskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához (délután 3 óra) igazodott. Ez egyben a középkori böjti misék kezdete is volt: a nona imaórája. Amikor azonban késõbb a nona végzését már a délelõtti órákban is engedélyezték, a nagypénteki liturgia is délelõttre került. XII. Pius pápa 1956. évi reformja állította vissza a délutáni ünneplést.
A nagypénteki szertartás
A szertartásnak három fõ része van:
Igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel
Hódolat a szent kereszt elõtt (adoratio crucis)
Áldozási szertartás
Ezt a hármas tagozódást veszi körül a bevezetés és a befejezés szertartása.
I. A pap földre borulása
az önmagát kiüresítõ, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.
II. Olvasmányok
Iz 52,13-53,12 - a félreismert szolga diadala
Zsid 4,14-16; 5,7-9 - Szenvedéseibõl tanulta meg az engedelmességet
Jn 18,1-18,42 - A mi Urunk Jézus kínszenvedése János evangéliuma szerint - a passió
Asztrik fõapát úr nagypénteki homiliája 2002-ben
III. Kereszthódolat
A kereszten az ártatlan. A kereszt tövében pedig bûnösök és bûnbánók. - A Golgota a kiengesztelõdés helye, a perlekedõ szó elnémul. Terhekkel, gyógyításra váró terhekkel állsz ott Krisztus elõtt. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Õ meghalt érted. - A szeretet azonosulni akar. Kérd a látást, hogy a napi haláleseményekben és a golgotai kivégzésben felismerd az Õ halálát!
Antal atya elmélkedése a kereszthódolat alatt
Vexilla regis ... (MP3-as formátum, 2002 nagypénteki felvétel Pannonhalmán)
IV. Ünnepélyes egyetemes könyörgések - minden emberért
V. Jézus temetése, virrasztás a Szent Sírnál
olvasmány: Jn 19,31-42 - sírbatétel
Királyi zászló jár elõl
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt,
S megtörte holta a halált.
Az õsi jóslat itt betelt
Mit a hû Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok nemzetek!
Kereszten trónol köztetek.
forrás: husvet.osb.hu
A keleti szertatrtások a nyugati világot is erõsen befolyásolták. Rómában a 7. sz.-ban a pápa a kereszt-ereklyével mezítláb körmenetben a LAteráni bazilikából a jeruzsálemi szentkeresztrõl elnevezett templomba vonult, ahol a papság és a nép a kereszt-ereklye elõtt hódolt. Ugyanakkor két ószövetségi olvasmányt és Szent János szenvedéstörténetét is olvasták. Az ünnepélyes egyetemes könyörgések zárták le az igeliturgiát.
A kereszt leleplezésének, felmutatásának és hódolatának dramatizált kiépítése a gall rítusú liturgiában történt.
A nagypénteki szertartás idõpontja az õskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához (délután 3 óra) igazodott. Ez egyben a középkori böjti misék kezdete is volt: a nona imaórája. Amikor azonban késõbb a nona végzését már a délelõtti órákban is engedélyezték, a nagypénteki liturgia is délelõttre került. XII. Pius pápa 1956. évi reformja állította vissza a délutáni ünneplést.
A nagypénteki szertartás
A szertartásnak három fõ része van:
Igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel
Hódolat a szent kereszt elõtt (adoratio crucis)
Áldozási szertartás
Ezt a hármas tagozódást veszi körül a bevezetés és a befejezés szertartása.
I. A pap földre borulása
az önmagát kiüresítõ, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.
II. Olvasmányok
Iz 52,13-53,12 - a félreismert szolga diadala
Zsid 4,14-16; 5,7-9 - Szenvedéseibõl tanulta meg az engedelmességet
Jn 18,1-18,42 - A mi Urunk Jézus kínszenvedése János evangéliuma szerint - a passió
Asztrik fõapát úr nagypénteki homiliája 2002-ben
III. Kereszthódolat
A kereszten az ártatlan. A kereszt tövében pedig bûnösök és bûnbánók. - A Golgota a kiengesztelõdés helye, a perlekedõ szó elnémul. Terhekkel, gyógyításra váró terhekkel állsz ott Krisztus elõtt. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Õ meghalt érted. - A szeretet azonosulni akar. Kérd a látást, hogy a napi haláleseményekben és a golgotai kivégzésben felismerd az Õ halálát!
Antal atya elmélkedése a kereszthódolat alatt
Vexilla regis ... (MP3-as formátum, 2002 nagypénteki felvétel Pannonhalmán)
IV. Ünnepélyes egyetemes könyörgések - minden emberért
V. Jézus temetése, virrasztás a Szent Sírnál
olvasmány: Jn 19,31-42 - sírbatétel
Királyi zászló jár elõl
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt,
S megtörte holta a halált.
Az õsi jóslat itt betelt
Mit a hû Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok nemzetek!
Kereszten trónol köztetek.
forrás: husvet.osb.hu
Megjegyzés küldése