VÉLEMÉNY | Szeretjük mi Egerben és a megyében a sportot, ám ez leginkább szavakban nyilvánul meg. - Mikor dobálja az edzőjét egy csapat a magasba, ha nem a bajnoki cím megszerzésekor? Mikor özönöljön a pályára és részesítse ünneplésben kedvenceit a közönség, ha nem az aranyérem elhódításakor? Mikor élhetünk át legközelebb olyan légkörű meccset, ahol az egyik legnépszerűbb csapatsportágban megyei klub történelmi sikerében lehet osztozni?
Az SBS Eger-Eszterházy férfikézilabdázói véghez vitték azt, amit vártak tőlük. Arról nem tehetnek, hogy a megyeszékhelyen nincs egyetlen olyan szurkolói csoport sem, amelynek tagjai „igazi” meccshangulatot képesek teremteni.
A pólósoknál akadnak dicséretes megnyilvánulások, ám ahogy nem aktív az Ultras Eger, úgy a labdarúgóknál a végsőkig kitartó Agria Ultras tagjai sem hallatják már a hangjukat. Kár értük! Mint ahogy azt is sajnálhatják a jelenkori egri sportolók, hogy – és ez a vízilabdázókra érvényes – legfeljebb 1500 néző előtt játszanak.
A közönségnek – ezek szerint – már az sem elegendő, ha van teljesítmény. Mit kellett volna Szabó Péteréknek még azért tenni, hogy olyan atmoszféra fogadja őket a Szeged U23 elleni összecsapás lefújásakor, amire akkor is emlékeznek, amikor az egri „cséká” most karon ülő kislánya már felnőtt lesz?
Szeretjük mi Egerben és a megyében a sportot, ám ez leginkább szavakban nyilvánul meg. A meccsre járásban kevésbé, a kedvelt klub melletti kiállásban még annyira sem.
Érzelem és átélés helyett kimértség és távolságtartás. Ez nem szurkolói magatartás.
Pardon, a Veszprém és a Szeged ellen lenne teltház...
fotó: egerhirek.hu
B. Cs. >>> a cikk forrása - (heol.hu)
Az SBS Eger-Eszterházy férfikézilabdázói véghez vitték azt, amit vártak tőlük. Arról nem tehetnek, hogy a megyeszékhelyen nincs egyetlen olyan szurkolói csoport sem, amelynek tagjai „igazi” meccshangulatot képesek teremteni.
A pólósoknál akadnak dicséretes megnyilvánulások, ám ahogy nem aktív az Ultras Eger, úgy a labdarúgóknál a végsőkig kitartó Agria Ultras tagjai sem hallatják már a hangjukat. Kár értük! Mint ahogy azt is sajnálhatják a jelenkori egri sportolók, hogy – és ez a vízilabdázókra érvényes – legfeljebb 1500 néző előtt játszanak.
A közönségnek – ezek szerint – már az sem elegendő, ha van teljesítmény. Mit kellett volna Szabó Péteréknek még azért tenni, hogy olyan atmoszféra fogadja őket a Szeged U23 elleni összecsapás lefújásakor, amire akkor is emlékeznek, amikor az egri „cséká” most karon ülő kislánya már felnőtt lesz?
Szeretjük mi Egerben és a megyében a sportot, ám ez leginkább szavakban nyilvánul meg. A meccsre járásban kevésbé, a kedvelt klub melletti kiállásban még annyira sem.
Érzelem és átélés helyett kimértség és távolságtartás. Ez nem szurkolói magatartás.
Pardon, a Veszprém és a Szeged ellen lenne teltház...
fotó: egerhirek.hu
B. Cs. >>> a cikk forrása - (heol.hu)
Megjegyzés küldése