ELHIVATOTTSÁG | Napjainkra megszokottá vált, hogy évente változik a felkapott szakmák sorrendje. A gyerekek egyre kevésbé választják a szülők foglalkozását. Régen a fiú megörökölte és tovább vitte a családi szakmát, mára ez csak a jól fizető szakmáknál maradt meg.
E tendenciával szemben, Les Gábor és fia, Norbert kivétel, hiszen nem egy divatos, inkább szerethető szakmát adott át az apa a fiának. Gábor, a művész körökben elismert nagybányai festőiskolában szívta magába a kerámiakészítés fortélyait, majd a neves fazekas, Bagosi Sándor iskolájában eltöltött két év után Kolozsváron és Gyulafehérváron ismerkedett a porcelánművességgel.
Már korai, zsűrizett munkái visszatükrözték a hagyományos vámfalusi, nagybányai, nagyváradi, kőrősrévi, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri jellegeket. Mindig is tisztelettel viszonyult a népi hagyományokhoz.
Útlevél huza-vona és az akkori román hatóságok „humoros” hozzáállása miatt – mondván: ő elmehet külföldi kiállításra, de a kerámiáit nem viheti – 1989-ben úgy döntött, hogy Magyarországon folytatja életét. Ma már Bodonyban él a családjával, itteni műhelyéből kerülnek ki a méltán elismert munkái is. Az évek során rengeteg oklevél és diploma dicséri tevékenységét.
Meséli, hogy az 1990-es évek után felbukkanó olcsó termékek nagy kárt okoztak a minőségi, hagyományos kézimunkával készülő fazekas kerámiák piacán. Előbb a felhígulás, később a fazekasok eltűnése is szembeötlő mértéket öltött. Megdöbbenve hallgatja az ember, hogy a régen nagyon jó fazekas mestereket felvonultató Korondon ma a többség kereskedelemmel foglalkozik. Vannak országok, ahonnan szinte teljesen eltűnt a valódi, hagyományos fazekasság.
Les Gábor tanácsai főzőedény vásárlásához.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - (heol.hu)
E tendenciával szemben, Les Gábor és fia, Norbert kivétel, hiszen nem egy divatos, inkább szerethető szakmát adott át az apa a fiának. Gábor, a művész körökben elismert nagybányai festőiskolában szívta magába a kerámiakészítés fortélyait, majd a neves fazekas, Bagosi Sándor iskolájában eltöltött két év után Kolozsváron és Gyulafehérváron ismerkedett a porcelánművességgel.
Már korai, zsűrizett munkái visszatükrözték a hagyományos vámfalusi, nagybányai, nagyváradi, kőrősrévi, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri jellegeket. Mindig is tisztelettel viszonyult a népi hagyományokhoz.
Apa és fia alkotás közben. Két generáció elismerésekkel övezett
munkái kerülnek ki a bodonyi műhelyből.
Meséli, hogy az 1990-es évek után felbukkanó olcsó termékek nagy kárt okoztak a minőségi, hagyományos kézimunkával készülő fazekas kerámiák piacán. Előbb a felhígulás, később a fazekasok eltűnése is szembeötlő mértéket öltött. Megdöbbenve hallgatja az ember, hogy a régen nagyon jó fazekas mestereket felvonultató Korondon ma a többség kereskedelemmel foglalkozik. Vannak országok, ahonnan szinte teljesen eltűnt a valódi, hagyományos fazekasság.
Les Gábor tanácsai főzőedény vásárlásához.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - (heol.hu)
Megjegyzés küldése