Miként mérsékelhetők a járművek nélkül közlekedőkre leselkedő veszélyek. A negyvenes éveiben járó Péter mesélte el a történetet, amikor Egerben, az egyik benzinkút közeli zebrán – az autósoknak piros jelzésnél – sodort el egy régi Opel két gyalogost, anyát és lányát, majd továbbhajtott Felnémet felé.
Azért emlékszik, mert éppen amögött a kocsi mögött várt a forgalomirányító lámpánál, amelynek vezetője a cserbenhagyó nyomába eredt és 600 méterrel odébb megállásra is kényszerítette a járművét.
Napjainkban a gyalogos közlekedés Európában és Magyarországon egyaránt a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a gyalogosok – a közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevői – összes közlekedési baleseten belüli aránya igen magas. E haváriákra jellemző: a passzív biztonsági eszközök hiányára is visszavezethetően, szinte mindig személyi sérüléssel járnak, s igen gyakran súlyos, illetve tragikus kimenetelűek – indokolta a téma aktualitását lapunk kérésére Erdélyi Róbert r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt megelőzési főelőadója.
A szakember szerint a gyalogos közlekedés alapvető problémája, hogy sokan nem veszik tudomásul, nem is gondolják, hogy a KRESZ előírásai nemcsak a járművel közlekedőkre vonatkoznak, a jogszabály az ő számukra is előír, vagy megtilt dolgokat.
– A gyalogosokat érintő, nagyrészt sérüléses közúti balesetek egy részében éppen ők az okozók, másik részükben a kerékpáros, a motoros, a segédmotoros, az autós, a teherautós szegi meg a szabályokat. Így olyan konfliktusba keveredik a gyalogossal, hogy balesetet, az esetek többségében sérülést is okoz neki – fogalmazott az alezredes, aki elmondta: a balesetet előidézőknél a leggyakoribb ok a vigyázatlan, hirtelen úttestre lépés.
A közlekedő úgy akar átkelni az úttesten, hogy a kellő körültekintést elmulasztja. Szintén nagy veszély az álló jármű, illetve egyéb tereptárgyak (bokor, fa, épületek) takarásából történő úttestre lépés. Ilyenkor az arra haladó járművezetőnek szinte esélye sincs elkerülni a gázolást.
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz (heol.hu)
Azért emlékszik, mert éppen amögött a kocsi mögött várt a forgalomirányító lámpánál, amelynek vezetője a cserbenhagyó nyomába eredt és 600 méterrel odébb megállásra is kényszerítette a járművét.
Napjainkban a gyalogos közlekedés Európában és Magyarországon egyaránt a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a gyalogosok – a közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevői – összes közlekedési baleseten belüli aránya igen magas. E haváriákra jellemző: a passzív biztonsági eszközök hiányára is visszavezethetően, szinte mindig személyi sérüléssel járnak, s igen gyakran súlyos, illetve tragikus kimenetelűek – indokolta a téma aktualitását lapunk kérésére Erdélyi Róbert r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt megelőzési főelőadója.
A szakember szerint a gyalogos közlekedés alapvető problémája, hogy sokan nem veszik tudomásul, nem is gondolják, hogy a KRESZ előírásai nemcsak a járművel közlekedőkre vonatkoznak, a jogszabály az ő számukra is előír, vagy megtilt dolgokat.
Gyakran előfordul az egri buszpályaudvarnál, hogy a gyalogos sietségében szabálytalanul megy át az úttesten.
A közlekedő úgy akar átkelni az úttesten, hogy a kellő körültekintést elmulasztja. Szintén nagy veszély az álló jármű, illetve egyéb tereptárgyak (bokor, fa, épületek) takarásából történő úttestre lépés. Ilyenkor az arra haladó járművezetőnek szinte esélye sincs elkerülni a gázolást.
Képünk illusztráció
Megjegyzés küldése