A Mátraalján, Hatvantól 15 km-re található. A Lőrinci és Rózsaszentmárton közötti út mentén helyezkedik el, közel a Zagyva folyóhoz, északi irányból Apc határolja.
Története
A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak.
A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye a Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet.
A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből csak alig 100-150m látogatható, s ugyan ez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is. Illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.
fotó: petofibanya.hu
forrás: wikipedia.org
Története
A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak.
A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye a Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet.
A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből csak alig 100-150m látogatható, s ugyan ez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is. Illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.
fotó: petofibanya.hu
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése