A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján, ártere mentén fekvő falu. Településszerkezete többutcás sorfalu. A legközelebbi város Lőrinci (9 km). A falu közelében kisméretű tó található (Apci-tó vagy Széleskői-tó).
Megközelítése
Közúton elérhető a 21-es főútról mintegy 2 km-es letéréssel; vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon (Apc-Zagyvaszántó vasútállomás).
Története
Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt, mivel 2009-ben a régészek neolit település maradványait tárták fel a település határában fekvő Berekalja településrészen.[3] Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák szerint az itt élő apácákról nevezték el. Apcz eredetileg a patai vagy másként: mátraújvári várszerkezethez tartozott. Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Opuz néven fordul elő.
A 15. században a husziták fészkelték be ide magukat. A helység temploma is ebből az időből való.
A 15. század végén mezőváros volt. Országos vásárait 1482-ben és 1484-ben is említették.
1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb Cserőiek és 1469–1489 között Apczi Berczelek voltak itt birtokosok, majd 1480-ban a Radnóth család egyik tagja is Apczi előnévvel él.
1552 évi összeírás szerint 22 jobbágytelke volt, majd 1589-1590-ben Rákóczy Zsigmond egri várkapitány számadáskönyvei szerint az egri katonaság eltartására rendelt tizedet szolgáltatta be a várba.
1584-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak birtoka volt. 1693-ban gróf Koháry István 3, Vay László pedig két porta ura volt, 1741-ben pedig gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott.
A 19. században több birtokosa is volt; a herceg Grassalkovich, gróf Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné birtoka, majd Grassalkovich-birtok utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak kezébe került. Az Almássyaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, a ki itt 1876-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fia örökölt.
1910-ben 2287 lakosából 2273 magyar volt. Ebből 2081 római katolikus, 29 evangélikus, 159 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei
Római katolikus templom (15. századból, gótikus stílusú, 1775-ben barokk stílusban átépítve)A templom régi kőfallal volt körülvéve.
A Somlyóhegyen még az 1800-as évek közepén is kápolna állt.
Borászat
forrás: wikipedia.org
Megközelítése
Közúton elérhető a 21-es főútról mintegy 2 km-es letéréssel; vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon (Apc-Zagyvaszántó vasútállomás).
Története
Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt, mivel 2009-ben a régészek neolit település maradványait tárták fel a település határában fekvő Berekalja településrészen.[3] Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák szerint az itt élő apácákról nevezték el. Apcz eredetileg a patai vagy másként: mátraújvári várszerkezethez tartozott. Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Opuz néven fordul elő.
A 15. században a husziták fészkelték be ide magukat. A helység temploma is ebből az időből való.
A 15. század végén mezőváros volt. Országos vásárait 1482-ben és 1484-ben is említették.
1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb Cserőiek és 1469–1489 között Apczi Berczelek voltak itt birtokosok, majd 1480-ban a Radnóth család egyik tagja is Apczi előnévvel él.
1552 évi összeírás szerint 22 jobbágytelke volt, majd 1589-1590-ben Rákóczy Zsigmond egri várkapitány számadáskönyvei szerint az egri katonaság eltartására rendelt tizedet szolgáltatta be a várba.
1584-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak birtoka volt. 1693-ban gróf Koháry István 3, Vay László pedig két porta ura volt, 1741-ben pedig gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott.
A 19. században több birtokosa is volt; a herceg Grassalkovich, gróf Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné birtoka, majd Grassalkovich-birtok utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak kezébe került. Az Almássyaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, a ki itt 1876-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fia örökölt.
1910-ben 2287 lakosából 2273 magyar volt. Ebből 2081 római katolikus, 29 evangélikus, 159 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Apc. Somlyó. Háttérben a Zagyva folyó völgyével.
Római katolikus templom (15. századból, gótikus stílusú, 1775-ben barokk stílusban átépítve)A templom régi kőfallal volt körülvéve.
A Somlyóhegyen még az 1800-as évek közepén is kápolna állt.
Borászat
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése