A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az M3-as autópálya közelében, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a megyeszékhely Egertől 50 km-re található.
Legközelebbi települések
Gyöngyöshalász (3 km), Vámosgyörk (5 km).
Története
Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja. Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak.
1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt.
Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, ígyy az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze.
1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól.
1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt.
A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták.
1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség a kegyura.
1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.
A település közelében fekszik Tass is, mely egykor önálló település volt, ma azonban csak puszta.
Tass
Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt.
Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.
Az 1554 évi adóösszeírás még önálló helységként tüntette fel, ekkor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba.
Tass puszta a herczeg Esterházyaké volt, akinek nagy juhtenyésztésük volt itt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
Jégkorszaki /periglaciális/ talajszelvény
A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark
forrás: wikipedia.org
Legközelebbi települések
Gyöngyöshalász (3 km), Vámosgyörk (5 km).
Története
Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számos kőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja. Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak.
1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt.
Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, ígyy az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze.
1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól.
1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt.
A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták.
1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség a kegyura.
1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.
A település közelében fekszik Tass is, mely egykor önálló település volt, ma azonban csak puszta.
Tass
Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt.
Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.
Az 1554 évi adóösszeírás még önálló helységként tüntette fel, ekkor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba.
Tass puszta a herczeg Esterházyaké volt, akinek nagy juhtenyésztésük volt itt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
Jégkorszaki /periglaciális/ talajszelvény
A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése