Bükkszenterzsébet község az Észak-magyarországi régióban, Heves megye Pétervásárai járásában. Az Északi-középhegységben, a Heves–Borsodi-dombságban, a Leleszi-patak mellett fekszik, Pétervásárától kb. 6 km-re, északkeletre, a megyeszékhelytől, Egertől kb. 35 km-re, északnyugatra. Szomszédos települések: Pétervására, Váraszó, Tarnalelesz, Fedémes.
Megközelíthetősége
Közúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között vezető 23-as főúton érhető el. A megyeszékhely felől Tarnaleleszig a 25-ös főúton, onnan pedig a 23-as főúton lehet elérni a községet.
A közúti tömegközlekedést az Agria Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonala nincs a településnek.
Önkormányzat
Cím: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 199.
Tel.: 36/567-016
Fax: 36/367-074
E-mail: postmaster@berzsebet.t-online.hu
Hivatalos honlap: http://www.bukkszenterzsebet.hu
A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.
Története
A fennmaradt adatok szerint Bükkszenterzsébet még II. András uralkodásának ideje alatt települhetett, és nevét II. András leányától Szent Erzsébettől vette.
Egyházát valószínűleg a szent királyleány kíséretéhez tartozó Farkas és Dávid alapították, és 1244-ben IV. Béla királytól engedélyt nyertek, hogy nővére tiszteletére egyházat építhessenek.
A település 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között Sancta Elisabeth néven fordult elő. 1451-ben Egyházasszenterzsébet, 1466-ban Szenterzsébet néven szerepelt. Az 1564 évi összeírásban már csak mint puszta volt feltüntetve e néven, 12 portával.
1589-1590 évi számadáskönyvek adatai szerint ekkor az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1675-ben a Szirák, Zay, Petre, Gyönge, Csorba, Forgon armalista családok laktak itt. 1684-ben Eösz Gábor birtoka volt. 1693-ban Usz Gábor, Bertóti Gábor, Utassy György, Bozó János, Petrin Máté, Zay Lukács, Forgó Máté, Ködmön Pál és Szilák Albert birtoka volt.
A 19. század első felében is több birtokosa volt: az Utasy, Menyhárt, Zay, Kovács, Plathy, Ónody, Gelléry és Szirák családok birtoka volt.
A 20. század elején Menyhárt Mihály és az Utassy, Zay utódok voltak birtokosai.
Az 1900-as évek elején 205 lakóházban 1087 lakos élt itt, valamennyien magyarok, közülük 2 evangélikus, 24 izraelita, a többi pedig római katolikus volt.
A település 1903-ban kapta jelenlegi nevét, addig Szenterzsébetnek hívták.
1949-ben egyesítették Tarnalelesszel, és csak 1957-ben nyerte vissza önállóságát.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Egyházi közigazgatás
Római katolikus egyház
Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Parádi Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom titulusa: Árpád-házi Szent Erzsébet. Fíliaként a plébániához tartoznak Fedémes római katolikus vallású lakói is.
Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Egervölgyi Egyházmegyéhez (esperességéhez) tartozó Andornaktályai Anyaegyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek
A település közvetlen határában található a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet 184 ka-s területe. Itt számos védett, ritka növény- és állatfaj (pl. holló, sólyom stb.) látható.
Glaukonitos homokkő a Nagy-kő, a Kis-kő és az Ordas-kő.
A Nagy-kő körüli ősborókás szintén a védett területhez tartozik.
A Magyar Állami Földtani Intézet bemutató célokat szolgáló löszfal-talajszelvényt alakított ki az Erzsébet-völgy felé vezető közút bejáratánál.
Nevezetességek
Római katolikus templom: 1761 és 1773 között épült. 1833-ban felújították.Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére van felszentelve. Késő barokk stílusú.
Római katolikus plébánia: Eredetileg 1794-ben épült, barokk stílusban. 1946-ban emeletet építettek rá.
Lakóház (Fürst út 2.): Népi jellegű épület.
Lakóház (Fürst út 4.): Népi jellegű épület.
forrás: wikipedia.org
Megközelíthetősége
Közúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között vezető 23-as főúton érhető el. A megyeszékhely felől Tarnaleleszig a 25-ös főúton, onnan pedig a 23-as főúton lehet elérni a községet.
A közúti tömegközlekedést az Agria Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonala nincs a településnek.
Önkormányzat
Cím: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 199.
Tel.: 36/567-016
Fax: 36/367-074
E-mail: postmaster@berzsebet.t-online.hu
Hivatalos honlap: http://www.bukkszenterzsebet.hu
A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.
Története
A fennmaradt adatok szerint Bükkszenterzsébet még II. András uralkodásának ideje alatt települhetett, és nevét II. András leányától Szent Erzsébettől vette.
Egyházát valószínűleg a szent királyleány kíséretéhez tartozó Farkas és Dávid alapították, és 1244-ben IV. Béla királytól engedélyt nyertek, hogy nővére tiszteletére egyházat építhessenek.
A település 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között Sancta Elisabeth néven fordult elő. 1451-ben Egyházasszenterzsébet, 1466-ban Szenterzsébet néven szerepelt. Az 1564 évi összeírásban már csak mint puszta volt feltüntetve e néven, 12 portával.
1589-1590 évi számadáskönyvek adatai szerint ekkor az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1675-ben a Szirák, Zay, Petre, Gyönge, Csorba, Forgon armalista családok laktak itt. 1684-ben Eösz Gábor birtoka volt. 1693-ban Usz Gábor, Bertóti Gábor, Utassy György, Bozó János, Petrin Máté, Zay Lukács, Forgó Máté, Ködmön Pál és Szilák Albert birtoka volt.
A 19. század első felében is több birtokosa volt: az Utasy, Menyhárt, Zay, Kovács, Plathy, Ónody, Gelléry és Szirák családok birtoka volt.
A 20. század elején Menyhárt Mihály és az Utassy, Zay utódok voltak birtokosai.
Az 1900-as évek elején 205 lakóházban 1087 lakos élt itt, valamennyien magyarok, közülük 2 evangélikus, 24 izraelita, a többi pedig római katolikus volt.
A település 1903-ban kapta jelenlegi nevét, addig Szenterzsébetnek hívták.
1949-ben egyesítették Tarnalelesszel, és csak 1957-ben nyerte vissza önállóságát.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Egyházi közigazgatás
Római katolikus egyház
Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Parádi Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom titulusa: Árpád-házi Szent Erzsébet. Fíliaként a plébániához tartoznak Fedémes római katolikus vallású lakói is.
Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Egervölgyi Egyházmegyéhez (esperességéhez) tartozó Andornaktályai Anyaegyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek
A település közvetlen határában található a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet 184 ka-s területe. Itt számos védett, ritka növény- és állatfaj (pl. holló, sólyom stb.) látható.
Glaukonitos homokkő a Nagy-kő, a Kis-kő és az Ordas-kő.
A Nagy-kő körüli ősborókás szintén a védett területhez tartozik.
A Magyar Állami Földtani Intézet bemutató célokat szolgáló löszfal-talajszelvényt alakított ki az Erzsébet-völgy felé vezető közút bejáratánál.
Nevezetességek
Római katolikus templom: 1761 és 1773 között épült. 1833-ban felújították.Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére van felszentelve. Késő barokk stílusú.
Római katolikus plébánia: Eredetileg 1794-ben épült, barokk stílusban. 1946-ban emeletet építettek rá.
Lakóház (Fürst út 2.): Népi jellegű épület.
Lakóház (Fürst út 4.): Népi jellegű épület.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése