Az embereket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy miért és hova tűnnek el egyes madárfajok az év bizonyos időszakaiban, míg mások megjelennek helyettük, hogy amikor újra eljön a tavasz, visszaálljon az eredeti rend.
A ma használt tudományos módszert megalapozó madárjelölést először 1899-ben, Hans Christian Mortensen dán iskolai tanár alkalmazta. Sorszámmal és címével ellátott, saját maga által készített alumínium gyűrűket helyezett a fészekodúkban befogott seregélyek lábára, majd elengedte őket.
Godó Laura, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoport koordinátora elmondta: a gyűrűzésnek azóta nagy hagyománya lett, közben az eszközök és módszerek is sokat fejlődtek. Világszerte szervezett, szabályozott keretek között folyik a madarak gyűrűzése, a gyűrűzött egyedek megfigyelése, visszafogása és az elpusztult, jelölt madarak adatainak összegyűjtése.
– Az alumínium gyűrűvel ellátott madarak közül csak pár százaléknyit tudnak visszafogni – mesélte Godó Laura. – A megkerülési arány javítása érdekében kezdtek el alkalmazni színes jelöléseket, amely lehet betű vagy számkódos, állhat színkombinációkból, s kerülhet a madár lábára, nyakára, szárnyára, ritkán csőrére is. Ezek messziről, a madár újbóli befogása nélkül is könnyen leolvashatók. A legfejlettebb, legköltségesebb technika a rádió-telemetria és a műholdas nyomkövetők, amelyek rengeteg méretben és típusban elérhetőek. Ezekkel néhány méteres pontossággal, évekig nyomon lehet követni az eszközzel felszerelt madarak mozgását, így rendkívül sok és fontos információt nyerhetünk.
Ezen felül számos kevésbé ismert módszer is van a vonulás kutatásra, ennél azonban fontosabb kérdés: miért vonulnak a madarak.
– A sokak által erre a kérdésre adott válasz a „mert hideg van télen” nem állja meg a helyét, ugyanis a vonulás fő oka a táplálékhiány – tette hozzá Godó Laura. – Ezt igazolja az is, hogy a télen nem, vagy csak alig elérhető táplálékokat fogyasztó fajok mennek el tőlünk oda, ahol ebben az időszakban ezekből bőség van, míg az egész évben elérhető táplálékot fogyasztók itt maradnak. Ez az evolúciósan kialakult stratégia a leghatékonyabb forráskihasználást teszi lehetővé.
- bóvebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - heol.hu
Megjegyzés küldése