Tizennégy év után lezárult a Berva Rt. felszámolása. Az egykori Finomszerelvénygyár utódja 2001. őszén került bajba, megszűnt a hűtőgép-kompresszorok gyártása, majd 2002. májusában kezdődött meg a felszámolás, egy darabig a működés fenntartásával.
A társaság adóssága 2,4 milliárd forint volt, a vagyona papíron 1,4 milliárd forintot tett ki. A működő vagyonon aztán 2003-ban adott túl a felszámoló Cash & Limes Zrt. Az 550 bejegyzett hitelezőből előbb 140 körüli maradt, de sokan a behajthatatlansági kérelmet nyújtottak be, így végül az állam felé való adósság nőtt. A felszámolás ideje alatt egyébként több per is zajlott, legtovább egy zamárdi üdülő eladása körül, amelyet még a felszámolás előtt értékesített a cég, a kifogások szerint áron alul. A megmaradt ingatlanvagyonon a magyar állam, a felsőtárkányi önkormányzat, valamint Zamárdi önkormányzata, a budapesti Profes Kft. és a felszámoló Cash&Limes Zrt. osztozik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közel 350 millió forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztérium 3 millió forinttal, a Bérgarancia Alap 32 millió forinttal, a zöldhatóság pedig 2,2 millió forinttal ragadt benn, a felsőtárkányi önkormányzat követelése 31 millió forint volt. Eger városa megkapott egy, nem az egykori részvénytársaság tulajdonába tartozó utat.
– Örülünk, hogy végre lezárult az eljárás, hiszen az iparterületet évek óta fejleszteni kellett volna, de a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt erre csak korlátozott mértékben volt lehetőség. Több mint hatszázan dolgoznak a Bervában működő vállalkozásoknál, az önkormányzatunk adóbevételeinek kilencven százalékát az ottani cégek fizetik – mondta el lapunk érdeklődésére Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere, aki horrorparódiának nevezte a felszámolást, amelynek szerinte két év alatt be kellett volna fejeződnie, de az akkori csődtörvény lehetőséget adott az eljárás ilyen elhúzódására.
Úgy véli, hiba volt, hogy akkoriban kezdésként nem teremtettek tiszta tulajdonviszonyokat ipartelepen belül. Annak a vállalkozásnak, amely fejleszteni akart, meg kellett szereznie a hozzájárulást a többi cég, magánszemély hozzájárulását is. Példaként említette, hogy egy építési engedéllyel kapcsolatos levelezés az önkormányzat számára 150 ezer forintos kiadást jelentett. Ráadásul a Berváról hadiüzemként pontos térkép sem készült, így amikor az önkormányzat geodéziai felmérést végeztetett, több méteres eltérések derültek ki a valós állapotokhoz képest.
– Versenyhátrányt jelent az ott működő vállalkozások számára, hogy nem kommunális közműszolgáltatók biztosítják a vizet, az áramot, emiatt sokkal drágábban jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. A közműhálózat meglehetősen elavult, a vízveszteség például 50 százalékos. Nincs vezetékes gáz és internet se. Korábban több kísérletet is tettünk a valóságban igen, de jogilag nem létező út megszerzésére, de ez meghiúsult. Most van remény a megegyezésre az ezt birtokló céggel – fejtette ki a lényeget a polgármester, aki szerint ez az első és legfontosabb lépés a jövő szempontjából.
Rendbe tennék az utat, mellette a Heves Megyei Vízmű Zrt. segítségével kialakítanák a víz- és szennyvízvezetéket, az ÉMÁSZ pedig a villamos hálózatot építené ki. Az ÉMÁSZ eddig is pozitívan állt hozzá az ügyhöz, de a felszámoló nem járult hozzá a fejlesztéshez. Gázvezeték egyelőre nem lesz, nagyon hosszú ugyanis az ipartelep, s a cégek is jórészt környezetbarát megoldásokat találtak a fűtésre, vagy tartályos gázt használnak. A felsőtárkányiak szeretnék megkapni – lehetőleg ingyenesen – az államtól az ingatlanokat. Felsőtárkány érdeke, hogy minél több vállalkozásnak adjon otthont az ipartelep. Sok vállalkozás működik ott, az ingatlanok kezdetben olcsóak voltak, majd többeket eltántorítottak a felszámoló által aránytalanul drágán kínált, sokszor lebontásra váró épületek.
- bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - heol.hu
A társaság adóssága 2,4 milliárd forint volt, a vagyona papíron 1,4 milliárd forintot tett ki. A működő vagyonon aztán 2003-ban adott túl a felszámoló Cash & Limes Zrt. Az 550 bejegyzett hitelezőből előbb 140 körüli maradt, de sokan a behajthatatlansági kérelmet nyújtottak be, így végül az állam felé való adósság nőtt. A felszámolás ideje alatt egyébként több per is zajlott, legtovább egy zamárdi üdülő eladása körül, amelyet még a felszámolás előtt értékesített a cég, a kifogások szerint áron alul. A megmaradt ingatlanvagyonon a magyar állam, a felsőtárkányi önkormányzat, valamint Zamárdi önkormányzata, a budapesti Profes Kft. és a felszámoló Cash&Limes Zrt. osztozik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közel 350 millió forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztérium 3 millió forinttal, a Bérgarancia Alap 32 millió forinttal, a zöldhatóság pedig 2,2 millió forinttal ragadt benn, a felsőtárkányi önkormányzat követelése 31 millió forint volt. Eger városa megkapott egy, nem az egykori részvénytársaság tulajdonába tartozó utat.
– Örülünk, hogy végre lezárult az eljárás, hiszen az iparterületet évek óta fejleszteni kellett volna, de a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt erre csak korlátozott mértékben volt lehetőség. Több mint hatszázan dolgoznak a Bervában működő vállalkozásoknál, az önkormányzatunk adóbevételeinek kilencven százalékát az ottani cégek fizetik – mondta el lapunk érdeklődésére Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere, aki horrorparódiának nevezte a felszámolást, amelynek szerinte két év alatt be kellett volna fejeződnie, de az akkori csődtörvény lehetőséget adott az eljárás ilyen elhúzódására.
A bervai gyártelep főbejárata. Az ottani felszámolásnak két év alatt végbe kellett volna mennie, de végül csupán tizennégy esztendő után várható e folyamatnak a lezárása.
– Versenyhátrányt jelent az ott működő vállalkozások számára, hogy nem kommunális közműszolgáltatók biztosítják a vizet, az áramot, emiatt sokkal drágábban jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. A közműhálózat meglehetősen elavult, a vízveszteség például 50 százalékos. Nincs vezetékes gáz és internet se. Korábban több kísérletet is tettünk a valóságban igen, de jogilag nem létező út megszerzésére, de ez meghiúsult. Most van remény a megegyezésre az ezt birtokló céggel – fejtette ki a lényeget a polgármester, aki szerint ez az első és legfontosabb lépés a jövő szempontjából.
Rendbe tennék az utat, mellette a Heves Megyei Vízmű Zrt. segítségével kialakítanák a víz- és szennyvízvezetéket, az ÉMÁSZ pedig a villamos hálózatot építené ki. Az ÉMÁSZ eddig is pozitívan állt hozzá az ügyhöz, de a felszámoló nem járult hozzá a fejlesztéshez. Gázvezeték egyelőre nem lesz, nagyon hosszú ugyanis az ipartelep, s a cégek is jórészt környezetbarát megoldásokat találtak a fűtésre, vagy tartályos gázt használnak. A felsőtárkányiak szeretnék megkapni – lehetőleg ingyenesen – az államtól az ingatlanokat. Felsőtárkány érdeke, hogy minél több vállalkozásnak adjon otthont az ipartelep. Sok vállalkozás működik ott, az ingatlanok kezdetben olcsóak voltak, majd többeket eltántorítottak a felszámoló által aránytalanul drágán kínált, sokszor lebontásra váró épületek.
- bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - heol.hu
Megjegyzés küldése