0
Tizennégy év után lezárult a Berva Rt. felszámolása. Az egykori Finomszerelvénygyár utódja 2001. őszén került bajba, megszűnt a hűtőgép-kompresszorok gyártása, majd 2002. májusában kezdődött meg a felszámolás, egy darabig a működés fenntartásával.

A társaság adóssága 2,4 milliárd forint volt, a vagyona papíron 1,4 milliárd forintot tett ki. A működő vagyonon aztán 2003-ban adott túl a felszámoló Cash & Limes Zrt. Az 550 bejegyzett hitelezőből előbb 140 körüli maradt, de sokan a behajthatatlansági kérelmet nyújtottak be, így végül az állam felé való adósság nőtt. A felszámolás ideje alatt egyébként több per is zajlott, legtovább egy zamárdi üdülő eladása körül, amelyet még a felszámolás előtt értékesített a cég, a kifogások szerint áron alul. A megmaradt ingatlanvagyonon a magyar állam, a felsőtárkányi önkormányzat, valamint Zamárdi önkormányzata, a budapesti Profes Kft. és a felszámoló Cash&Limes Zrt. osztozik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közel 350 millió forinttal, a Nemzetgazdasági Minisztérium 3 millió forinttal, a Bérgarancia Alap 32 millió forinttal, a zöldhatóság pedig 2,2 millió forinttal ragadt benn, a felsőtárkányi önkormányzat követelése 31 millió forint volt. Eger városa megkapott egy, nem az egykori részvénytársaság tulajdonába tartozó utat.

– Örülünk, hogy végre lezárult az eljárás, hiszen az iparterületet évek óta fejleszteni kellett volna, de a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt erre csak korlátozott mértékben volt lehetőség. Több mint hatszázan dolgoznak a Bervában működő vállalkozásoknál, az önkormányzatunk adóbevételeinek kilencven százalékát az ottani cégek fizetik – mondta el lapunk érdeklődésére Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere, aki horrorparódiának nevezte a felszámolást, amelynek szerinte két év alatt be kellett volna fejeződnie, de az akkori csődtörvény lehetőséget adott az eljárás ilyen elhúzódására.

A bervai gyártelep főbejárata. Az ottani felszámolásnak két év alatt végbe kellett volna mennie, de végül csupán tizennégy esztendő után várható e folyamatnak a lezárása.

Úgy véli, hiba volt, hogy akkoriban kezdésként nem teremtettek tiszta tulajdonviszonyokat ipartelepen belül. Annak a vállalkozásnak, amely fejleszteni akart, meg kellett szereznie a hozzájárulást a többi cég, magánszemély hozzájárulását is. Példaként említette, hogy egy építési engedéllyel kapcsolatos levelezés az önkormányzat számára 150 ezer forintos kiadást jelentett. Ráadásul a Berváról hadiüzemként pontos térkép sem készült, így amikor az önkormányzat geodéziai felmérést végeztetett, több méteres eltérések derültek ki a valós állapotokhoz képest.

– Versenyhátrányt jelent az ott működő vállalkozások számára, hogy nem kommunális közműszolgáltatók biztosítják a vizet, az áramot, emiatt sokkal drágábban jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. A közműhálózat meglehetősen elavult, a vízveszteség például 50 százalékos. Nincs vezetékes gáz és internet se. Korábban több kísérletet is tettünk a valóságban igen, de jogilag nem létező út megszerzésére, de ez meghiúsult. Most van remény a megegyezésre az ezt birtokló céggel – fejtette ki a lényeget a polgármester, aki szerint ez az első és legfontosabb lépés a jövő szempontjából.

Rendbe tennék az utat, mellette a Heves Megyei Vízmű Zrt. segítségével kialakítanák a víz- és szennyvízvezetéket, az ÉMÁSZ pedig a villamos hálózatot építené ki. Az ÉMÁSZ eddig is pozitívan állt hozzá az ügyhöz, de a felszámoló nem járult hozzá a fejlesztéshez. Gázvezeték egyelőre nem lesz, nagyon hosszú ugyanis az ipartelep, s a cégek is jórészt környezetbarát megoldásokat találtak a fűtésre, vagy tartályos gázt használnak. A felsőtárkányiak szeretnék megkapni – lehetőleg ingyenesen – az államtól az ingatlanokat. Felsőtárkány érdeke, hogy minél több vállalkozásnak adjon otthont az ipartelep. Sok vállalkozás működik ott, az ingatlanok kezdetben olcsóak voltak, majd többeket eltántorítottak a felszámoló által aránytalanul drágán kínált, sokszor lebontásra váró épületek.

- bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - heol.hu

Megjegyzés küldése

 
Top